A magyarországi borvidékek körülbelül ötven-hatvan százaléka tartozhat aa fitoplazmával fertőzött területek közé és a pufferzónába – mondta Gál Péter, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium főosztályvezetője a Qubit legújabb podcastjában.

Az idei szüret a végéhez közeledik, a fitoplazmafertőzés azonban továbbra is történelmi mértékben sújtja a magyarországi bortermelőket már nemcsak a nyugati országrészben, hanem az Egri borvidéken is.

A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fertőzés kezeléséért közösen felel az agrárminisztérium, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, de a hivatalok összehangolt működését az adminisztrációs terhek, a lassú és bürokratikus szervezeti struktúra és a területileg fragmentált hivatali képviseletek is hátráltatják.

Az országban 2013 óta jelen lévő és azóta egyre szélesebb körben terjedő fitoplazmafertőzés következményeivel sorozatban foglalkozunk a Qubiten: legújabb adásunkban Gál Péter mellett Molnár Ákost, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökségi tagját, a Soproni borvidék elnökét kérdeztük a hivatali felelősségről és a fitoplazma elleni védekezéshez szükséges konkrét hatósági lépések hatékonyságáról.

Idén júliusban és augusztusban a minisztérium két jogszabályt is elfogadott, amelyek megkönnyítették az elhanyagolt szőlőbirtokok kivágását, az adminisztrációs terheket és a kivágási támogatások megszerzésének procedúráját, azonban Molnár hangsúlyozta, hogy a jogszabályi keret a borászok összefogása és a helyi gazdálkodók kooperációja nélkül nem lesz elégséges.

Molnár szerint a kormányváltás okozta interregnum a fitoplazma elleni védekezés szervezését is megnehezítette, de a fertőzés megállításáért tett lépéseket folytonosság jellemzi, ami átívelt a kormányokon.

Gál és Molnár is elismerte, hogy a fitoplazma elleni védekezés késői elkezdésében jelentős szerepük volt a hivataloknak: bár az elmúlt két évben a minisztérium aktívabbá vált, a fertőzött tőkék teszteléséért és a pufferzónák kijelöléséért felelős Nébih továbbra is kapacitás- és emberierőforrás-hiányban szenved.

Gál szerint fontos szervezeti lépés lenne a nébihes szakértők munkafeltételeinek javítása, hogy a szakemberek az adminisztratív feladatok helyett a szőlőtőkék egyre sürgetőbb ellenőrzését végezhessék.

A felmérési folyamat rendszerint a szüret ideje alatt aktuális, így ez plusz terheket ró a termelőkre is, akiknek Molnár szerint a jövőben meg kell tanulniuk együtt élni a fertőzéssel.

Molnár elmondta, hogy a szőlőtermelésben és a bortermelésben paradigmaváltásra is szükség lesz, ugyanis a szigorú szabályok mentén történő rendszeres ellenőrzések és a permetszerek beszerzése csak azoknak a bortermelőknek fogják megérni, akik nem hobbiból, hanem kereskedelmi célból termelnek bort.

A Qubit podcastjában Kuglics Sarolta arról kérdezte Gál Pétert és Molnár Ákos, hogy az új törvénymódosítások hogyan segíthetik elő hatékonyan a fitoplazma elleni védekezést.

Milyen adminisztrációs terhek nyomják továbbra is a termelők vállát?

Lesz-e anyagi keret a kivágási kártalanítások finanszírozására?

Milyen mértékű kapacitáshiánnyal küzd a Nébih?

A legsúlyosabban fertőző, elhanyagolt szőlőterületek kivágása egyszerűsödik-e?

Lerövidülhet-e a diagnosztikai, tesztelési és kártérítési eljárásokat jellemző bürokratikus út?

A kormányváltás óta hogyan oszlanak meg a fitoplazma elleni védekezéssel kapcsolatos hivatali feladatkörök?

Hallgasd alább: Az epizód elérhető Spotify-on , Apple Podcasts-on , sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Ezt a podcastepizódot a Journalismfund Europe támogatásával készítettük.

Korábbi podcastunk a témában: ]]>