"Egy diktatórikus rendszer mindig talál egy paragrafust a politikai leszámoláshoz.
Mindszenty József bíborost 1949-ben életfogytiglani fegyházra ítélték.
Az ítéletben négy devizabűntett is szerepelt, köztük a külföldi fizetőeszközzel folytatott üzérkedés.
Ordass Lajos evangélikus püspök ellenezte az egyházi iskolák államosítását.
Két év fegyházat kapott, mert az ítélet szerint elmulasztotta bejelenteni a külföldről ígért egyházi támogatást.
Kéthly Anna ellenezte a szociáldemokrata párt beolvasztását a kommunista pártba.
Kémkedésért ítélték el egy koncepciós perben.
Bibó Istvánt 1958-ban szintén egy koncepciós perben, hűtlenség vádjával ítélték életfogytiglani börtönre.
De a rendszerváltozásig több ezer ember ült börtönben olyan koncepciós perek „eredményeként”, amelyek sikkasztásról, üzérkedésről, rongálásról, garázdaságról és számos más gazdasági bűncselekmény elkövetéséről szóltak.
Mind kamu volt. „Ténylegesen ma Magyarországon politikai bűncselekmény miatt senki sincs börtönben” – hazudta Kádár János 1963-ban.
Wittner Mária, az ’56-os forradalmár ekkor még börtönben ült.
Életfogytiglani ítéletében rablás is szerepelt.
Csak 1970-ben szabadult.
Kádár hazugsága ellenére mindenki tudta, hogy kik a politikai foglyok, és miért azok.
Most is így van."
Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.