A korábbi bejelentésnek megfelelően a Tisza-kormány szerdán közzétette az elmúlt 16 évben született, korábban minősített úgynevezett háromezres kormányhatározatok első csomagját.

A kormányzati kommunikáció szerint ezek a dokumentumok elsősorban a Századvéghez kapcsolódó megbízások és forrásbiztosítások hátterét mutatják be. 14 évre titkosítottak egy századvéges dokumentumot A nyilvánosságra hozott 13 határozat közül egyedül a 3014/2018-as dokumentum említi név szerint a Századvég Politikai Iskolát és a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-t.

Az eredetileg 14 évre titkosított határozat 1,8 milliárd forintos többletforrást biztosított többek között európai közvélemény-formálási feladatokra, médiamonitoringra és nyugdíjas-kutatásra.

A dokumentum szerint az akkori innovációs és technológiai miniszternek, Palkovics Lászlónak Rogán Antal közreműködésével kellett gondoskodnia a feladatok ellátásáról a Századvéghez kapcsolódó szervezetek és a Médianéző Kft. bevonásával.

Több tízmilliárd forint tanácsadásra és kutatásokra A közzétett határozatok összesen közel 65 milliárd forintnyi forrás biztosításáról rendelkeztek.

A pénzeket pénzügyi, jogi és gazdasági tanácsadásra, közvélemény-kutatásokra, döntés-előkészítő tanulmányokra, valamint médiafigyelési és elemzési feladatokra szánták.

A dokumentumok minden esetben meghatározták a felelős minisztert vagy államtitkárt, a forrás eredetét, valamint azt is, hogy ki rendelte el a minősítést.

A legrégebbi nyilvánosságra hozott határozat 2014 májusában született.

Ebben a kormány 3,16 milliárd forint többletforrást biztosított a paksi atomerőmű új blokkjainak megvalósításához kapcsolódó pénzügyi és jogi tanácsadásra, továbbá Magyarország gazdasági megítélésével és a határon túli magyarság helyzetével kapcsolatos kutatásokra.

A dokumentumot eredetileg 2043 végéig titkosították.

Az EU-ban és a Nyugat-Balkánon is kutattak rengeteg pénzért A közzétett iratok között szerepel egy 2019-es határozat is, amely több mint 1,3 milliárd forintot biztosított közvélemény-kutatásokra és gazdasági konjunktúramutató-rendszer működtetésére az európai parlamenti választások előtt.

A legnagyobb összeg egy szintén 2019-es, kilenc évre titkosított dokumentumban található: ebből 12,2 milliárd forintot különítettek el a 2020 és 2022 közötti időszakra közvélemény-kutatásokra és tanulmánykészítésre.

A program később további 750 millió, majd 2,1 milliárd forintos többletforrást kapott.

A dokumentumok szerint 2022 augusztusában további nagy értékű döntések születtek.

Az akkori kormány 9,6 milliárd forintot biztosított külpolitikai döntéseket támogató, az EU-ra és a Nyugat-Balkánra is kiterjedő közvélemény-kutatásokra, míg 7 milliárd forintot európai médiakutatási és médiaelemzési feladatokra különített el.

The post Nyolc év alatt 65 milliárd forintot költöttek Orbánék közvélemény-kutatásokra first appeared on 24.hu .