Ha a hivatal élére egyszerűen kijelöltünk volna valakit, szinte biztosan elkerültük volna a felzúdulást – nyilatkozta a Telexnek adott interjújában Dr.

Hallerné Dr.

Nagy Anikó , az Országgyűlés alelnöke, aki az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság tagjaként maga is részt vett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédlmi Hivatal (NVVH) vezetőinek kiválasztásában.

Hallerné a kiválasztás kapcsán emlékeztetett, hogy a törvény nem írt elő pályázatot, a bizottság az átláthatóság érdekében választotta a hosszabb és nehezebb eljárást.

A nagyszámú jelentkezést több körben, formai, szakmai, összeférhetetlenségi és politikai szempontok alapján szűrték, majd három jelöltet hívtak személyes meghallgatásra.

Az alelnök elmondta, ő maga is sokat hezitált, mert Ligeti Miklós és Unger Anna mellett is számos érv szólt.

Végül azt mérlegelték, melyik pályázat illik jobban a betöltendő pozícióhoz, és a személyes meghallgatás is sokat nyomott a latban.

Hallerné itt megjegyezte: Unger koncepcionálisan mást vállalt, mint Ligeti, a végül győztes jelölt kijelentette, hogy elnökként ő határozná meg a hivatal kereteit és vízióját, a szakmai munkát azonban a négy elnökhelyettesre bízná.

Kapott kérdés Szabó Bencére vonatkozóan is: mint ismert, a kampány idején megismert, a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akció kapcsán ismertté vált kiugrott nyomozó korábban jelezte, hogy adott esetben szívesen dolgozna a vagyonvédelmi hivatalnál, amennyiben az feláll, végül a neve mégsem jött szóba a jelölés finisében.

Hallerné azt mondta: A bizottság tagjaiként nem konkrét, ismert személyekben gondolkodtunk, és próbáltunk nem eleget tenni a közvélemény nyomásának, hogy a népszerű jelölteket tartsuk szem előtt.

Ennek ellenére néhány pályázó már a döntés előtt, a folyamat közben nyilatkozott a televízióknak a saját pályázatáról – miközben erre nem minden pályázónak volt lehetősége.

Ez nem az alkalmasságukról szól, hanem az egyenlő esélyekről: a pályázóknak a bizottság előtt, azonos feltételek mellett kellett bizonyítaniuk.

Aki eddig részt vett a korrupció elleni fellépésben, azt elismerés illeti – de a sajtóbeli ismertség önmagában nem volt és nem is lehetett szempont.

A legnagyobb szakmai kihívás Hallerné Nagy Anikó a nyár végén vált országosan ismert politikai szereplővé, amikor Sulyok Tamás eltávolítása után Forsthoffer Ágnes kapta meg ideiglenesen az államfői teendőket, a házelnöki poszt így szintén időszakos jelleggel Hallernér szállt, mint az Országgyűlés alelnöke.

E feladat kapcsán úgy fogalmazott, fantasztikus időszak volt számára ez az egy hónap, minden nehézségével együtt élete legnagyobb szakmai kihívása. „Ilyen tempóban hosszú távon valószínűleg nem is bírtuk volna a kollégáimmal: az intenzív bizottsági és az egyéni választókerületi munka mellett még volt dolgom alelnökként is, mert ezt sem lehetett teljesen lecsavarni” – tette hozzá.

Szerinte a különbség az ő és Forsthoffer vezetési stílusa között inkább a karakterükből fakad, mert a házelnöki feladatról azonosan gondolkodnak.

Itt tette hozzá, mire ő az elnöki székbe került, már az országgyűlés hangulata is megváltozott a kezdethez képest, ezért is tűnhetett úgy, hogy ő szigorúbb.

Házelnökként Magyar Pétertől is volt, hogy elvette a szót, nem is egy alkalommal.

Hogy kapott-e emiatt kritikát később a miniszterelnöktől, azt mondta: Nem, nem.

Sőt, volt hogy még a plenáris ülésteremben átölelt és megpuszilt, én pedig jeleztem neki, hogy még egy ilyen, és szankciók lesznek.

De a miniszterelnök úr belátja és elfogadja azt, hogy a szabályok mindenkire érvényesek, és ebből nincs kitáncolás.

Hozzátette, volt olyan eset is, amikor Magyar odament hozzá az ülésteremben, és „mosolyogva azt mondta, tudja, hogy most rosszul viselkedett”.

The post Hallerné Nagy Anikó: A miniszterelnök úr belátja és elfogadja, hogy a szabályok mindenkire érvényesek first appeared on 24.hu .