Korántsem ígérkezik akkora sikertörténetnek az 1 milliárd forint fölötti vagyonnal rendelkezők megadóztatása, mint ahogy Magyar Péter a kampányban előrejelezte.
A miniszterelnök még pár hete is arról beszélt, hogy 300-600 milliárd forint bevétele lehet a költségvetésnek a vagyonadóból, ugyanakkor a Világgazdasághoz eljutott információk szerint ennek csak a töredékét várja a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium.
Sűrű időszaka lehet mostanában Kármán András pénzügyminiszternek: ezekben a hetekben dolgozza ki szaktárca a 2027-es költségvetés tervezetét, a kormány középtávú tervezetét, illetve több, a jövő évi büdzséhez kapcsolódó jogszabályt.
Ilyen a vagyonadóról szóló törvénytervezet is, amelyről több információ jutott el a laphoz.
Alább a Világgazdaság cikke.
Vagyonadó: nagyon csúnyán elszámolhatta magát Magyar Péter A Tisza-kormány egyik legfontosabb adópolitikai vállalása a vagyonadó bevezetése, már a választási kampányban is a közteherviselés átalakításával és igazságossá tételével lépett fel.
Az eredeti elképzelés azóta jelentősen változott: míg 2025 nyarán még az ötmilliárd forintot meghaladó vagyonok megadóztatásáról beszélt a Tisza elnöke, a kampányban már jóval alacsonyabb, egymilliárd forintos értékhatár szerepelt.
A párt végül azzal az ígérettel indult a választáson, hogy az egymilliárd forintot meghaladó vagyonrész után évente 1 százalékos vagyonadót vet ki.
A választások után a kormány többször is megerősítette, hogy nem mondott le a tervről.
Kármán András pénzügyminiszter parlamenti meghallgatásán májusban azt mondta, a vagyonadónak nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentőséget is tulajdonítanak, így például az adóalapba az ingatlan, a cégrészesedés, az értékpapír és a nagy értékű luxuscikkek is beletartoznának.
Ráadásul a kabinet tervei alapján az új adónemmel már a 2027-es költségvetésben is számolnak, vagyis – ha a parlament elfogadja a jogszabályt – 2027. január 1-jén léphet életbe.
Magyar Péter június 11-én a kormányzati sajtótájékoztatón azt mondta, hogy jövőre 300–600 milliárd forint bevétele lehet az államkasszának a vagyonadóból.
Neres és nem neres cégek lobbiznak a törvény ellen, nem véletlenül, 300-600 milliárd forint beszedhető majd – fogalmazott egésze pontosan kormányfő, aki akkor azt ígérte, hogy önbevalláson fog alapulni és azt fogja képviselni, hogy a 2025 végi viszonyok számítsanak majd.
Bár úgy tudjuk, hogy nincs végleges kormányzati döntés az adónemről, a Világgazdasághoz eljutott információk szerint a Pénzügyminisztérium nem számol ekkora költségvetési hatással.
Sőt, a szaktárca mindössze 150–200 milliárd forintos bevételt vár a hazai gazdagok megadóztatásából jövőre.
Ha ez helytálló, az azt jelenti, hogy akár 450 milliárd forinttal is kevesebb folyhat be ebből az adónemből, mint azt eredetileg gondolták a Tiszánál. témában még péntek délután írásban érdeklődtünk a szaktárcánál, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Ha mégis, arról beszámolunk.
Mindenestere több magyarázata lehet annak, hogy miért lesz jóval kisebb az adónemből származó befizetés a várakozásoknál.
A GKI nyáron úgy számolt, hogy a 100 leggazdagabb magyar becsült összvagyona 2026-ban 12 579 milliárd forint, aminek 1 százaléka mindössze körülbelül 125 milliárd forint lenne.
A 300–600 milliárd forintos bevétel eléréséhez ezért jóval szélesebb adóalap szükséges.
A gazdaságkutató szerint ebben kulcsszerepük lehet a nem tőzsdei cégekben lévő tulajdonrészeknek, ezek teljes értékét az MNB statisztikái alapján mintegy 40 ezer milliárd forintra becsülték.
A másik nagy kérdés a mentességek és kedvezmények köre.
Ha például bizonyos vállalkozói vagyonra, termőföldre, elsődleges lakóingatlanra vagy más vagyonelemekre külön szabályok vonatkoznak, az gyorsan lefaraghatja az adóalapot.
A 300–600 milliárdos becslés tehát nagymértékben attól függ, mit tekint végül vagyonnak a törvény.
Illetve van egy harmadik, általános szempont, amely magyarázza, hogy miért számol a vártnál kevesebb bevétellel a kormány.
A nemzetközi tapasztalatok egyöntetűen azt mutatják, hogy a vagyonadó bejelentése után az érintettek átalakítják tulajdonosi struktúrájukat, vagyonukat kimenekítik, illetve olyan konstrukciókat keresnek, amelyek csökkentik az adóalapot.
Azaz végeredményben a kormány is már számolhat azzal, hogy nagyon sokan kimenekítik a vagyonukat külföldre.
Sokan kiviszik külföldre ilyenkor a vagyonukat, eddig mindenhol megbukott Szakértők is szkeptikusak voltak a kormány terveivel kapcsolatban.
Horváth Balázs a Békés Partners és az SQN Trust ügyvédje, adótanácsadója júniusban azt nyilakozta, hogy a legoptimistább becslések szerint a vagyonadóból évi bruttó 300 milliárd forint folyhatnabe az államkasszába.
Horváth Balázs úgy gondolja azonban, hogy ez a szám csalóka.
Egy ilyen adónem üzemeltetéséhez fel kell építeni egy komplett állami ellenőrzési apparátust és kataszteri rendszert, ki kell találni a bevallási struktúrát, és szakértők hadát kell megfizetni.
Nemzetközi tapasztalatok szerint az adminisztrációs költségek a bevétel felét is felemészthetik, így a reálisan realizálható összeg inkább a 160 milliárd forinthoz közelít.
A napokban pedig Csorbai Hajnalka, a Joint Venture Szövetség elnöke egy háttérbeszélgetésen mondta azt, hogy reálisan évi 100–180 milliárd forintos bevételtrealizálhat az állam.
A nemzetközi tapasztalat szerint a rendszer működtetése a bevétel akár 15 százalékát is elviheti.
Márpedig a nemzetközi tapasztalatok nem azt mutatják, hogy sikertörténet lenne a vagyonadó.
Általános tendencia Európában, hogy az egyes országok inkább megszüntetik a vagyoni típusú adókat, mintsem bevezetnék azokat: Németországban és Dániában 1997 óta nincsen ilyen adó, Franciaországban 2006-ban, Svédországban pedig 2007-ben törölték el.
Ennek oka, hogy hiába hangzik elsőre kecsegtetőnek a társadalmi igazságosságnak való megfelelés, a tapasztalatok egyáltalán nem igazolják a várakozásokat.
A bürokratikus nehézségek miatt az országok lényegében nem képesek hatékonyan behajtani az adót, a beszedett bevétel pedig nincs arányban az adminisztráció költségeivel.
A kontinensen jelenleg mindössze három államban: Spanyolországban, Norvégiában és Svájcban van klasszikus vagyonadó.
Az ibériai ország 2023 óta országszolidaritási adóként ideiglenes vagyonadót alkalmaz, amely azokra vonatkozik, akik legalább 3 millió eurót érő vagyonnal rendelkeznek. 2024-ben mintegy 2 milliárd euró bevételre tett szert ebből a spanyol kormány, ami a közel 50 milliós ország méretéhez és a gazdagok számához képest elenyésző.
Egyébként a világ legfejlettebb államait tömörítő OECD egy 2018-as jelentésében is vizsgálta a vagyonadókat, amelyből ugyancsak az derül ki, hogy az adónem egyre kevésbé népszerű.
Az utóbbi 35 évben az OECD-országokban jócskán visszaesett a vagyonadót alkalmazó államok száma: míg 1990-ben 12 országban alkalmazták, 2017-ben már csak négy tartott fenn ilyen rendszert.
Vagyonadó 2026: kiszivárgott Kármán András listája, milyen magántulajdon után fizethetnek a magyarok az államnak – meglepő tételek derültek ki, de vannak kivételekKészíthetik a kockás füzetetet a gazdagok.
Készül a vagyonadó 2026-os bevezetése, Kármán Andrásék már a véghajrában tartanak.
A Pénzügyminisztérium maga is közöl részleteket a tervezetről, de egyre több információ is kiszivárog.
A Világgazdaság értesülései alapján már látni lehet, kik, milyen vagyonelemek után és hogyan fizethetnek vagyonadót jövőre.
Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.