Orbán Viktorék nagyon büszkék voltak a kormányzásuk 16 éve alatt arra, amit a hazai bérek növelésében elértek, ide értve a gyermeket nevelők számára bevezetett adókedvezményeket is.

Mindez persze összhangban volt az ideológiájukkal, miszerint a bérek helyett inkább a fogyasztást fogják jobban adóztatni.

Évről évre olykor a magyar gazdaság teherbíró-képességének feszegetésével egyenértékű minimálbér-emeléseket vártak el a munkaadóktól, ami a magasabb bérszintekre is hatással van.

Ennek eredménye lett a látványos, éveken át tartó 10 százalék körüli, netán azt meghaladó bérnövekedési ütem is, 2010 és 2026 május között az átlagos nettó bér hazánkban több mint a négyszeresére nőtt, igaz, még így sem akartak a magyar bérek felzárkózni a nyugat-európai szintekhez.

Ennek pedig két oka is van: a forint brutálisan leértékelődött az elmúlt 16 év során, így euróban számolva – ahogy összehasonlíthatók a tagállamok adatai – egyáltalán nem volt akkora növekedés, mint forintban véve.

A régiónkban nem Orbánék voltak az egyedüliek, akik a bérek felzárkóztatását tűzték ki célul, ezért az esetlegesen nagyobb, de legalább a magyarhoz hasonló bérnövekedés egy stabilabb deviza mellett a hazainál gyorsabb bérfelzárkózást eredményezett.

Mindezeket figyelembe véve Orbánék 16 évének az lett az eredménye, hogy ma már a magyar átlagbér a legalacsonyabb az Európai Unióban az Eurostat nemrég frissített statisztikája szerint.

Ahogy az ábrán is jól látszik, az EU-n belül a keleti országokban a legalacsonyabbak a nettó bérek (egy egyedülálló gyermektelen személy esetében) : Romániában évi 13 232 eurót vittek haza tavaly átlagosan a dolgozók, Bulgáriában 13 016 eurót, Magyarországon pedig a legkevesebbet, 12 967 eurót.

Vagyis már a bolgárok is jobban kerestek a magyar dolgozóknál tavaly.

A V4-eket nézve is óriási ma már a magyar bérek lemaradása: a szlovákok évente 15 685 eurót vihettek haza, a lengyelek 16 163 eurót, a csehek pedig 19 568 eurót, szemben a magyar 13 ezret sem elérővel.

A legnagyobb fizetést egyébként tavaly is a luxemburgiak vihették haza, átlagosan 52 259 eurót, a második helyre az írek kerültek több mint 46 ezer euróval, amitől nem sokkal maradt el a dánok több mint 44 ezres éves nettója.

A családoknál sem jobb a helyzet Azonban még ennél is durvább az, ami a gyermeket nevelők átlagfizetésével történt.

Az Eurostat adatbázisában ugyanis többféle családmodellre lehet megnézni az adatokat, mint például egy kereső két gyerekkel, aki az átlagbért vagy annak 67, illetve 167 százalékát keresi, de vannak adatok két keresős kétgyerekes családokra is.

Közülük is én most a két gyereket nevelő két keresős családra voltam kíváncsi, ahol az egyik fél az átlagos bérért, a másik pedig az átlag 67 százalékáért dolgozik.

Az elmúlt évtizedben egyébként az volt a jellemző ezekre az adatsorokra, hogy bár az országos átlagot nézve a rangsor legvégén állt Magyarország, a gyerekesek esetében mindig jobb helyezést sikerült megcsípni az adókedvezmények bérnövelő hatása miatt.

A 2010-es években, főleg az első felében még 4-5 országban is alacsonyabb volt ennek a családmodellnek az átlagos nettója, 2026-ra viszont gyakorlatilag minden előny elveszett.

Ez a családmodell tavaly átlagosan 23 664 euróból élt az év során, ami a harmadik legalacsonyabb.

Ennél rosszabb jövedelmi helyzetben csupán a románok és a bolgár családok vannak: a román családok 23 536 euróból, a bolgárok pedig 22 504 euróból éltek tavaly.

Jól látszik, hogy ma már egyáltalán nem nagy a differencia.

Míg 2016-ban a családmodell keresete ebben a kategóriában 77 százalékkal haladta meg a legalacsonyabb, bolgár összeget, 2025-re már csak 5 százalékkal magasabb a magyar kereset.

A romániai bérhez képest pedig a magyar előnye 42 százalékról 0,5 százalékra zsugorodott.

A román és a bolgár bérek felzárkózása tehát sokkal gyorsabb ütemű volt, mint a magyaré, hiába dolgozták ki Orbánék a családi adókedvezmény rendszerét.

Gyakorlatilag 10 év alatt már szinte semmilyen többletet nem jelent ez más országok viszonyaihoz képest.

A legtöbbet ezt a családmodell ebben az esetben is Luxemburgban viszi haza, több mint 105 ezer eurót évente, a dobogó második fokán Írország áll 82 ezer euróval, a harmadik legmagasabb a dán családok nettója, 73 ezer euró. ]]>