Akár 20–27 százalékkal is emelkedhet több alapélelmiszer ára, ha megszűnik a 10 százalékos kiskereskedelmi árréskorlátozás, és az üzletláncok visszatérnek a korábban alkalmazott 30–40 százalékos árrésekhez.
Egy kilogramm trappista sajt ára így a 3800 forintot is megközelítheti, a csirkemellért pedig csaknem 2900 forintot kérhetnek.
A Magyar Nemzet számításai szerint a tejtermékek, a húsok és számos más hétköznapi élelmiszer is jelentősen drágulhat.
A tényleges árváltozás azonban a kereskedők döntéseitől is függ.
A következő nagybevásárlás még többe kerülhet a családoknak, ha kivezetik az alapvető élelmiszerekre vonatkozó árrésstopot.
Az intézkedés megszüntetésének lehetősége a 2027-es költségvetés kapcsán is felmerült.
A Magyar Nemzet cikke szerint a korlátozás eltörlése után a kereskedők ismét nagyobb árréssel értékesíthetnék az érintett termékeket.
Az árrésstopot azzal a céllal vezették be, hogy korlátozzák az egyes alapvető élelmiszereken alkalmazható árrést.
A lap által idézett korábbi elemzés szerint a korlátozás előtt a boltláncok nem ritkán 30–40 százalékos árréssel dolgoztak, bizonyos tejtermékeknél pedig ennél magasabb értékek is előfordultak.
A mostani számítás azt mutatja meg, mekkora különbséget jelenthet a bolti árakban, ha a jelenlegi, legfeljebb 10 százalékos árrés helyett 30 vagy 40 százalékos árréssel kalkulálnak.
A becslés változatlan beszerzési árakkal számol, ezért nem tekinthető biztos előrejelzésnek: a tényleges árakat a beszerzési költségek és a kereskedők árazási döntései is befolyásolhatják.
A tejföltől a csirkemellig: így alakulhatnak az árak A Központi Statisztikai Hivatal fogyasztói átlagárai és a Gazdasági Versenyhivatal Árfigyelőjének adatai alapján készült kalkuláció húsz alapélelmiszer jelenlegi, illetve a 30–40 százalékos árrés visszatérése esetén számított árát mutatja be.
A számítás alapján a húsok, a sajtok és a tejtermékek esetében több száz forintos különbség is kialakulhat.
A csirkemell kilogrammonkénti ára például 2250 forintról akár 2865 forintra emelkedhet, míg a trappista sajté 2950 forintról 3755 forintra nőhet.
A tejtermékeknél is érzékelhető lehet a változás: a jelenleg 450 forintos, 330 grammos tejföl becsült ára 530–575 forint közé kerülhet, az egy literes, 2,8 százalékos ESL tejé pedig a 495–535 forintos sávba emelkedhet.
A tojás, az étolaj és a margarin esetében szintén több mint száz forintos drágulással számol a kalkuláció.
A cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy az árrésstop előtti időszakban egyes márkázott tejfölök és más termékek esetében szélsőségesen magas árrések is előfordultak.
Ezek visszatérését azonban nem lehet automatikusnak tekinteni, ezért a táblázatban szereplő becslések nem minden terméknél fedik le a lehetséges árváltozások teljes körét.
Nemcsak a kasszánál lehet érezhető a változás Ha az árréskorlátozás megszűnése valóban a kereskedői árrések növekedésével jár, annak hatása a mindennapi bevásárlásokon keresztül jelenhet meg a háztartások kiadásaiban.
A hús, a tej, a sajt, a tojás és az étolaj sok család bevásárlólistájának rendszeres része, így ezek drágulása akkor is érezhető lehet, ha egyenként csak néhány száz forintról van szó.
A Magyar Nemzet cikke arra is figyelmeztet, hogy az alapélelmiszerek széles körét érintő áremelkedés az inflációs mutatóra és a háztartások vásárlóerejére is hatással lehet.
A drágulás mértéke ugyanakkor attól is függ, hogy az üzletláncok milyen árazási politikát követnek, illetve hogyan alakulnak a beszerzési költségek.
Az árrésstop esetleges kivezetése tehát önmagában nem jelenti azt, hogy valamennyi termék ára azonnal és pontosan a táblázatban szereplő mértékben emelkedik.
A kalkuláció azt szemlélteti, milyen árkülönbség adódhat a jelenlegi 10 százalékos és a korábban alkalmazott 30–40 százalékos árrés között, változatlan beszerzési árak mellett.
Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.