Csütörtök óta lefelezett kapacitással működik a paksi atomerőmű a Duna alacsony vízállása miatt, ez 1000 megawattnyi termelés kiesését jelentette.

Kedden vagy szerdán várhatóan teljesen le kell állítani az erőművet.

Napközben 7000-7500 megawatt, éjszaka 3500-4000 megawatt a magyarországi áramfogyasztás, tehát Paks kiesése jelentős érvágás.

Technikailag megoldható lenne az import, de az extrém hőség miatt megugrott a kereslet, miközben több erőmű leállt vagy csökkentett kapacitással működik.

A kormány egyelőre csak kérni tudja a fogyasztás visszavágását, de eljöhet az a pillanat, amikor le kell kapcsolniuk ipari nagyfogyasztókat vagy akár teljes hálózati szakaszokat is.

A cégek az elszállt árak miatt akár maguktól is visszafoghatják a áramfelhasználást, de ez a termelés visszaesésével, és káros gazdasági hatásokkal járhat.

Szakértők segítségével jártuk körül, hány légkondinak felel meg a kieső paksi termelés, miért lenne jó, ha nem lenne rezsicsökkentés, és mennyit számítana, ha tudnánk, mikor érdemes mosogatni.

A nyolcvanas évek elején még egészen pici gyerekként, ahogy mondani szokás, tágra nyílt szemmel, büszkén hallgattam, ahogy anyai nagypapám arról mesél, milyen hatalmas munkát végeznek a Dunánál, egy Paks nevű városnál: egy épülő atomerőmű vízhűtését építik ki.

Nagy dolog volt ez, a román határnál éltünk, hogy anyai nagyapámékat innen elvitték oda, egy ilyen fontos munkára.

Büszke is volt, azt mesélte, hogy nekik köszönhetően a Dunából mindig kap majd vizet ez az erőmű, „amíg a világ világ”.

A dolgok mostani állása szerint a húsz éve meghalt nagypapám világa jövő héten ér végérvényesen véget.

Akkorra fogják ugyanis lekapcsolni az atomerőmű négy blokkjában lévő nyolc turbinából az utolsót is, mivel nem tudják hűteni a Duna vizével.

Csütörtökön már teljesen le kellett állítani a paksi atomerőmű hármas blokkját, az egyes és a kettes egyelőre lefelezett kapacitással, a két turbina helyett eggyel termel áramot, a négyes blokk működése most még százszázalékos.

Ez azt jelenti, hogy az erőmű kevesebb, mint fele kapacitással működik, 2000 megawatt helyett csak 960 megawatt áramot tud előállítani.

A helyzet azonban folyamatosan romlik, így Magyar Péter miniszterelnök pénteki bejelentése és a már csütörtökön beharangozott krízisterv szerint kedden vagy szerdán minden blokk minden turbinája leáll.

A Duna vízszintje és vízhozama együtt okozzák a súlyos krízishelyzetet: júniusban másodperceként 950 köbméter volt a vízhozam, most mindössze 650 köbméter.

Ez olyan alacsony szint, amit még sosem mértek, de soha egyetlen modell sem jelzett előre – mondta a 444 kérdésére Aszódi Attila energiapolitikai szakértő, a paksi atomerőműért felelős korábbi kormánybiztos és államtitkár.

Önmagában a vízhozam még így is elég lenne az erőmű hűtésére, hiszen ahhoz másodpercenként 100 köbmétert kell kivenni, de a csekély vízhozam miatt túl alacsony a Duna vízszintje.

Sőt, a túl alacsony nem érzékelteti kellően, mekkora a baj: péntek délelőtt úgy tűnik, hogy Paksnál a Duna eddigi legkisebb vízszintjénél akár fél méterrel is kisebb lehet a vízállás.

Az erőműnél péntek délután már –125 centiméter volt a Duna vízállása, biztonsági okokból –134 centiméternél kell leállítani az erőművet.

Ráadásul a budapesti, illetve a főváros fölött lévő dunai szakaszok vízállásait látva úgy tűnik, hogy az apadás a következő napokban is folytatódik.

A Paks-Press azt írta, hogy Paksnál akár –144 centiméterig is süllyedhet a vízszint, és rövid távon nem is várható emelkedés.

Két ellentétes irányú, egyaránt az extrém, száraz melegből fakadó negatív hatás egyszerre érte el most a magyar villamosenergia-ellátást – magyarázta a kialakult helyzetet Hiezl Tamás, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke.

A hőség miatt rendkívüli mértékben megnövekedett az áramfogyasztás, miközben a kereslet bővülésével ellentétes irányban alakult a kínálat: a folyók alacsony vízszintje miatt sorra csökkentik termelésüket vagy állnak le erőművek.

Lekapcsolták az egyetlen romániai atomerőművet, de számos vízerőmű is leállt vagy csökkentett kapacitással működik a Balkánon.

Ebben a helyzetben alapvetően veszélybe került az, hogy a rendszerirányító MAVIR fenn tudja tartani a kereslet és a kínálat egyensúlyát.

Normál körülmények között a termelők irányításával lehet szabályozni a helyzetet: ha nő a fogyasztás, újabb és újabb erőműveket kapcsolnak be.

Csakhogy mostanra már nincs bekapcsolható erőmű.

Így nem marad más lehetőség, mint azt biztosítani, hogy már minden termel, akkor ne legyen nagyobb a fogyasztás, mint a rendelkezésre álló villamosenergia.

Most még mindenki próbál az ügyfelekkel kommunikálni, hogy önkéntes alapon próbálják meg lehetőség szerint csökkenteni az esti fogyasztást.

Amennyiben az önkéntes korlátozás nem vezetne eredményre, akkor a rendszerirányító MAVIR kénytelen kezdeményezni elosztóknál a kényszerű korlátozást. „Ennek megvan a maga eljárásrendje: rotációban kapcsolnak ki hálózati szakaszokat, olyan helyeken, ahol nincs kritikus infrastruktúra, például kórház” – mondja Hiezl Tamás, aki szerint ugyanakkor a következő napok még arról szólnak, hogyan tudjuk elkerülni ezt a helyzetet. ]]>