Éles szakmai vita bontakozott ki az euró magyarországi bevezetésének feltételeiről és a monetáris politika szigoráról a 64.

Közgazdász-vándorgyűlésen.

Barabás Gyula pénzügyminisztériumi államtitkár az euróövezeten kívüli lét költségeit hangsúlyozta, számítása szerint a csatlakozás akár évi 2000 milliárd forintos megtakarítást hozhatna a kamatkiadások csökkenésén keresztül.

Halmai Péter akadémikus túlzottan szigorúnak nevezte a jegybanki kondíciókat és példátlanul magas reálkamatról beszélt, míg Banai Péter Benő MNB-alelnök az inflációs várakozások letörésének fontosságával és a magyar gazdaság rendkívüli energiaérzékenységével védte az óvatos monetáris politikát.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a 2030-as eurócéldátum rendkívül ambiciózus, és a kormány októberre ígért középtávú gazdasági programja, valamint már a 2027-es költségvetés is döntő próbája lesz a csatlakozási törekvések hitelességének.