Szomora Zsolt szegedi jogász neve nemrég azzal került be a hírekbe, hogy ő a Tisza Párt alkotmánybíró jelöltje, ezzel párhuzamosan pedig előkerült egy 2007-es szakmai tanulmánya is, amelyben meglepő, vállalhatatlan álláspontot képviselt: amellett érvelt, hogy a vérfertőzés büntetőjogi tilalmát el kell törölni, mert az szerinte nem véd semmilyen valós értéket, csupán egy elavult erkölcsi előítéletet szankcionál – hívta fel a figyelmet legfrissebb írásában a Tűzfalcsoport.

Hozzátették, a kérdés azóta sem puszta elméleti vita: arról szól, hogyan tekintünk a családra és a társadalom legalapvetőbb védelmi vonalaira.

A Tűzfalcsoport hangsúlyozta, Szomora írása nagyrészt nyugati, főleg német jogelméleti vitákra épült.

A modern liberális jogfelfogás szerint a büntetőjognak csak akkor szabad közbelépnie, ha egyértelmű, egyéni sérelem vagy közvetlen erőszak történik – tették hozzá, megemlítve, hogy ebből a szemszögből nézve két felnőtt beleegyezésen alapuló kapcsolata magánügy – még akkor is, ha közeli rokonokról van szó.

Csakhogy szerintük az elmélet pont ott bukott el a gyakorlatban, ahonnan érkezett.

Alig egy évvel Szomora tanulmánya után, 2008-ban a német Szövetségi Alkotmánybíróság döntött a kérdésben: fenntartották a vérfertőzés büntethetőségét.

Kimondták, hogy az államnak igenis kötelessége megvédeni a családi rendet és óvni a kapcsolatokban kiszolgáltatott feleket.

A tilalmat később a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság is jóváhagyta, és a szabály mind Németországban, mind Magyarországon a mai napig hatályban van – írta a Tűzfalcsoport.

Az írás szerzője hangsúlyozta, a vérfertőzés tilalmát sokan próbálják egyszerű vallási maradványként vagy maradi nézetként beállítani.

Szerintük a valóságban a tabu évezredek óta szinte minden kultúrában – az ókori Babilontól a római jogon át a modern társadalmakig – létezik, nagyon is gyakorlati okokból: a „szabad beleegyezés” illúziója kapcsán sokan, gyakorlati szakemberként rámutattak arra, hogy a családon belüli viszonyok ritkán szólnak két teljesen egyenrangú felnőttről.

Egy apa és lánya vagy akár idősebb és fiatalabb testvérek között szinte mindig jelen van a lelki függés, a manipuláció és a tekintély. – Ha valakit gyerekkora óta formálnak egy ilyen kapcsolatra, a 18. életév betöltése nem varázsolja a viszonyt hirtelen egyenrangúvá – nyomatékosította a Tűzfalcsoport.

Kiemelték: a rejtett visszaéléseket pedig azt a büntetőjogban a családon belüli erőszakot vagy kényszert rendkívül nehéz bizonyítani a zárt ajtók mögött.

A vérfertőzés önálló tilalma világos határt húz: kimondja, hogy a család nem lehet szexuális színtér, pont azért, mert a családi hierarchiában a nyomásgyakorlás sokszor fizikai erőszak nélkül is működik.

A Tűzfalcsoport emlékeztetett, a cikkben szó szerint ezt írja Szomora: a fentiek alapján a vérfertőzés bűncselekményének fenntartása dogmatikailag nem indokolható, a deklarált jogi tárgyak valójában nem feleltethetők meg a tényállásnak, így a cselekmény kizárólag morális megfontolásokon nyugvó büntetendőségének megszüntetése, a tényállás kiiktatása indokolt.

A szülő nem lehet partner, a testvér nem lehet szerető, a társadalom alapvető működéséhez kell egy olyan biztonságos közeg, ahol a szerepek tiszták, és nem alakul ki érzelmi vagy szexuális kiszolgáltatottság – húzta alá a Tűzfalcsoport szerzője.