„[S]zorgos a markod, a szád, friss a farod, kicsikém.

Ám, amikor kielégültél már, s únod a hajtást, egyszeriben: »Ne tovább!« – így nyekeregsz – »Ne tovább!« Mért ne csinálnánk hát?

Mit iparkodsz úgy befejezni?

Lúcia, várj addig, míg nekem is sikerül” – Janus Pannonious „Veszek egy táskát és szopja a faszom Hogyha azt mondja, hogy jó, én berakom Tele lóerősséggel a Maybach-om Olyan jól basztam én meg ezt a gádzsit, hogy azt mondja, következő nap is dadog” – Mollywood Magyarország elmúlt nyarát egészen nyugodtan illethetjük a suttyó jelzővel, már ami a popkulturális zeitgeistet illeti.

A Suttyó Summer, azaz az SS lényege, hogy a toplistákat és a fesztiválszínpadokat egyaránt letarolta vagy féltucat olyan előadó, akik tonnaszámra öntik magukból a nőket tárgyiasító, explicit szövegeket, amiket jellemzően külföldi előadók számainak átmókolt alapjaira reppelnek rá reggaetonos (vagyis poszt-arahriás, vagyis poszt-poszt-L.L.

Junioros) stílusban.

A proliskodás idén nyáron olyan méreteket öltött, hogy már naprakész kollégáim is ezekről faggatták szegény BME-napokra érkező ifjú értelmiségieket, akik csak szerettek volna jót mulatni, meg baszásnyalásról és torkon lefolyó geciről énekelni: Nade mielőtt teljesen átszellemülnénk szigorú erkölcsű, bigott tanárnénikké és -bácsikká, felhívnám kedves Z generációs és egyéb származású háborgó polgártársaim figyelmét arra, hogy azt, amit ez a mocskosszájú Vini-Desh-KKevin-Spacc kupleráj művel a Magyar Kultúrával, már megcsinálták nemhogy 10, 20 vagy 30, de legalább 600 évvel ezelőtt.

Mármint az ortó, szexuálisan túlfűtött káromkodós részét.

Egészen konkrétan a magyar kultúra képletes fogantatása idején már nők vaginájáról szövegeltek – még ha csak latinul – szájhŐseink.

Legelső, az irodalom tankönyvek által is a magyar csapatnak vindikált, nevén ismert költőnk, Csezmiczei János – előadói alteregója Janus Pannonius – ugyanis hatalmasat ment a 15. században a pajzán epigrammáival, amiknek egy-egy degradáló, szexuálisan túlfűtött és suttyó sorát a mai populáris repperek is megirigyelnék.

Például: „Roppant szerszámát, jól megtermett heregömbjét „Roppant szerszámát, jól megtermett heregömbjét Ambrus amíg viszi csak, Tekla dühöng, acsarog.

Ám, ha előrukkol velük Ambrus, nincs vita többé: érvük súlya alatt Tekla legott helyesel.” KKevin örök érvényű sorai ötlenek eszünkbe: „I got the magic stick, meg van a varázs Válogatok slusszkulcsot, végtelen a garázs” Világhíres éltanuló, latin freestyler Janus* a 15. század első felében született, a reneszánsz humanizmus épp a csúcson járt Európában és Magyarországon egyaránt.

A két csúcs között persze volt különbség, a magyar művelt urak igyekeztek minél több olasz meg görög könyvet beszerezni, és már akkoriban is szokás volt, hogy kis hazánkból a tehetősebbek nyugati egyetemekre jártak magukba szívni a korban elérhető tudás legjavát.

Janus családja ugyan nem volt különösebben tehetős, nagybátyja, Vitéz János azonban igen, ráadásul nagy humanista, úgyhogy ki is küldte a fiút egy bizonyos Guarino Veronese nevű mesterember tanodájába, ahol meglepően rövid idő alatt akkora karriert futott be, hogy állítólag nemcsak Olaszországban, de Európa-szerte is ismertté vált a neve.

Legismertebb és legsikeresebb szövegeit itt töltött közel tíz évében írta.

Ha más miatt nem is, ezen részlet miatt eszünkbe juthat az EU legsikeresebb helyi előadójaként számon tartott Desh.

Bár KKevin, Desh, Vini és társaik nemzetközi szintű elismertsége, briliáns emlékezőtehetsége, latin- és görögtudása legalábbis megkérdőjelezhető, azért bőven találunk érdekes párhuzamokat.

Például hogy senki sem a saját nevén viszi a karrierjét.

Desh neve lovári nyelven a tízes számot jelenti, a művésznév a focista múltból ered.

Schüller Álmos, azaz Young Fly a rapperkultúrában a 10-es években elterjedt young előtaggal operál.

Pető Brúnó megtartotta a nevet, Spacc eredeti neve viszont Tóth László.

Csezmiczei János a humanisták körében menőnek számító antik (ógörög vagy latin) trendek szerint változtatott Janus Pannoniusra, ami egyébként a latin versben is jobban működik, mint a János.

Aztán hiába volt elitsuli Guarino iskolája, itt is gyakran csaptak nagy mulatságokat a fiatalok.

Janus versei alapján a költő legnagyobb monográfiájának szerzője, Huszti János a következőket írja: „Az iskola ifjúsága nyüzsögni kezd; az ifjak pajzánkodnak, tréfálkoznak, egymást csipkedik, ugratják; egészséges kacagás, ami itt-ott kamaszos röhejjé fokozódik, hangzik még ma is, évszázadok távolságán keresztül a suhanc Janus ferrarai epigrammáiból.” A kurvázás már itt megjelenik: „A Guarino éber felügyeletét kijátszó sihederek rossz házba cipelték magukkal az állítólag mit sem sejtő Janust, aki felháborodva fenyegetődzik, hogy feljelenti őket a mesternek...

Guarino házában is baj van; egyik fia, - nem tudjuk, melyik a sok közül, - túlságosan bizalmas viszonyba került az egyik szolgálóval...

Kabinett-figura a diákok közt a gyermeke apját kereső Silvia leányasszony, aki, miután sűrű tüskebozóton hatolt át, utólag meg akarná állapítani, melyik tüske szúrta meg…” ]]>