„Minden, ami most történik – ideértve a kormányváltást és azokat a konkrét oktatási elképzeléseket és javaslatokat, amik a médián keresztül eljutottak hozzánk – attól úgy érzem magam, mintha egy mázsás acélbetétes bakanccsal leléptek volna a tüdőmről.

De ez kettős érzés is, mert a reményen túl viszont sok okból most még nagyon nehéz látni bármi konkrétat, és ez némi apátiát és fásultságot okoz a pedagógusokban”.

Sirák Richárd, a budapesti Arany János Általános Iskola és Gimnázium magyar–történelem szakos tanára alig fogalmazhatta volna meg szemléletesebben, milyen érzésekkel vágnak neki a pedagógusok az új tanévnek.

De hogy tovább árnyaljuk ezt a képet, arról kérdeztünk gyakorló pedagógusokat és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnökét, Totyik Tamást, hogy milyen várakozásokkal és érzésekkel készülnek a rendszerváltás utáni első tanévre.

A személyesen interjúkon túl egy online, anonim kérdőívben arra is rákérdeztünk, hogy vajon másképp készülnek-e az idei tanévre, mint a korábbi évekre, van-e olyan újonnan nyílt mozgástér, amit a válaszadók iskolája már most is kihasználna.

Számítanak-e arra, hogy csökkennek az adminisztratív terhek?

Terveznek-e olyan változással, ami az iskolai autónómiához kapcsolódik, például az óraszervezés, a szakmai programok vagy a tankönyvek kiválasztása terén?

Készülnek-e arra, hogy megvalósítanak valamit az alsó tagozatos oktatás rugalmasabbá tételét célzó ajánlások közül?

Ez utóbbi az a 14 pontos csomag , amit az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium augusztus elején küldött ki az iskoláknak az alsó tagozat „gyermekközpontú megújítására”.

Olyan ajánlások szerepelnek benne, mint hogy az iskolai nap jobban igazodjon a kisgyerekek életkori sajátosságaihoz, és a tanulás kevésbé merev, inkább élmény- és tevékenységalapú legyen.

Ennek részeként az iskolák bevezethetnek reggeli ráhangolódást, 35 perces tanórákat vagy hosszabb, összevont tanulási blokkokat, hosszabb mozgásos szüneteket, nyugodtabb ebédidőt, és rugalmasabban oszthatják el az óraszámokat a kétéves tanulási ciklusokon belül.

A minisztérium emellett több projekt- és élménynapot, rendszeres iskolán kívüli foglalkozásokat, kevesebb alsó tagozatos házi feladatot és a hagyományos minősítés helyett erősebb fejlesztő értékelést javasol.

Nagyobb szerepet kaphatna az iskolában a játék, a mozgás, a művészeti és tapasztalati tanulás, a mindennapos mese és felolvasás, miközben a délutáni foglalkozásokat is kevésbé tanórapótló, inkább pihenést, játékot és differenciált fejlesztést biztosító időszakká alakítanák.

A csomag külön pontban foglalkozik az iskolai és digitális bántalmazás megelőzésével is.

Az ajánlások megvalósítását a házirendben, a szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ), a pedagógiai programban vagy az éves munkatervben lehet rögzíteni, ezeket pedig az iskolák mostantól – kivéve a pénzbe kerülőket – a tankerület jóváhagyása nélkül is bevezethetik.

A tanárok a szabad tankönyvválasztást várják igazán ]]>