Az Axioma Központ a közösségi médiában tette közzé állásfoglalását, amelyben kifejtik, miért ítélik el az isztambuli egyezmény ratifikálásáról szóló bejelentést.

Mint írják, a genderideológia az isztambuli egyezmény több pontjában is megjelenik: az egyezmény 3. cikke a gender fogalmát társadalmilag kialakult szerepek, viselkedési formák és tulajdonságok összességeként határozza meg; 12. és 14. cikke pedig a genderszemléletű tananyagok bevezetését írja elő az oktatás minden szintjén a tanulók változó képességeihez igazítva.

Az egyezmény továbbá előírja a genderszemlélet bevezetését az informális oktatási létesítményekben, valamint a sport-, a kulturális és a szabadidős létesítményekben és a médiában is – sorolják a kérdéses pontokat.

Rámutatnak, nyugati példák mutatják, hogy amikor igazságügyi, oktatási és egészségügyi intézmények a társadalmi nem fogalmát a női és férfi lét biológiai valóságai fölé rendelik, éppen a nők és a gyermekek kerülnek a legnagyobb veszélybe.

Az egyezmény ratifikálása ezért könnyen a deklarált céljával ellentétes hatást válthat ki.

Ezért mára több nyugati társadalomban is jogszabályban rögzítették a biológia nem jelentőségét a nők és gyermekek védelmében.

A nemek szerint elkülönített létesítményeket (menedékhelyeket, öltözőket) a biológiai nem alapján kell kialakítani, a nemi identitászavarral élő személyek pedig kizárólag a biológiai nemüknek megfelelő helyiségeket vehetik igénybe.

Ezért hatalmas hiba lenne éppen most bizonytalanságot kelteni Magyarország jogrendjében – és az emberek fejében – alapvető fogalmak körül – fogalmaznak a bejegyzésben.

Mint rámutatnak, arról is rendelkezésre állnak nyugati esettanulmányok, hogy mi történik, amikor aktivisták elérik, hogy kiskorú gyermekeknek a biológiaitól eltérő társadalmi nemről tarthassanak előadásokat.

A genderideológia népszerűsítésének következtében Angliában a 2010-es évek során 5 000 százalékkal, Svédországban pedig 1 500 százalékkal nőtt a nemi diszfóriával küzdő kiskorúak – jelentős részben lányok – száma, és ezzel egyidőben kezdtek pubertásblokkolókat és egyéb hormonkezeléseket elérhetővé tenni gyermekek számára – sorolják a riasztó adatokat.

Sokan végül kinőtték a nemi identitászavart, de a felborított hormonháztartásuk következtében jelentős szervi és pszichés károkat szenvedtek. „Független felülvizsgálatok végül súlyos bizonyítékhiányt állapítottak meg a hormonális kezelések indokoltságával és hosszú távú hatásaival kapcsolatban, és orvosi beavatkozások helyett inkább a fiatalok megfelelő pszichológiai támogatását javasolták.

Hasonló döntések születtek Ausztráliában, Dániában, Finnországban és Norvégiában is.” Az Axioma Központ úgy véli, a fenti példák egyértelműen rámutatnak a genderideológia gyakorlati veszélyeire.

Álláspontjuk szerint minden nő és férfi egyenlő, sérthetetlen emberi méltósággal rendelkezik, ez azonban nem jelenti a biológiai különbségek tagadását vagy a nemek felcserélhetőségét. „A férfi és női lét természetes különbségei egymást hivatottak kiegészíteni.

Ezek a különbségek sejtjeinkbe vannak írva, hiszen a biológiai nem könnyen meghatározható a nemi kromoszómák (nőknél XX, férfiaknál XY) és az ezekkel a legtöbb esetben összhangban lévő testi nemi jellegek alapján.” Mint kitérnek rá, Magyarország Alaptörvényének XV. cikke rögzíti a nők és férfiak egyenjogúságát, tiltja a nemi alapú hátrányos megkülönböztetést, valamint külön intézkedésekkel védi a nőket és gyermekeket: A Büntető Törvénykönyv szankcionálja többek között a kapcsolati erőszakot, a testi sértést, a zaklatást, a szexuális kényszerítést és a szexuális erőszakot.

A magyar jogalkotó az elmúlt években tovább erősítette az áldozatok védelmét: új távoltartási lehetőségeket és büntetőeljárási garanciákat vezetett be, miközben országos áldozatsegítő hálózat épült ki, amely jelenleg 27 helyszínen nyújt támogatást.

Magyarország emellett részese a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés felszámolásáról szóló ENSZ-egyezménynek (CEDAW) is. „Nem engedhetjük, hogy az erőszak elleni fellépés ürügyén olyan szemlélet terjedjen el az iskolákban és más közintézményekben, amely megkérdőjelezi a biológiai valóságot és az emberi természetre vonatkozó örökérvényű igazságokat” – hívnak fel közleményükben.

Az Axioma Központ ezért az Országgyűlés 2020-ban elfogadott, az egyezmény ratifikációját elutasító álláspontjának fenntartását támogatja. „Meggyőződésünk, hogy a nők és gyermekek biztonságát a meglévő jogszabályok következetes alkalmazásával, az elkövetők hatékony felelősségre vonásával, valamint az áldozatsegítő intézményrendszer további megerősítésével kell biztosítani.

Szükségtelennek tartjuk ezért egy genderszemléletű nemzetközi egyezménybe és annak ellenőrzési mechanizmusaiba való betagozódást” – zárul a közlemény.