A hazánkat érő hőség és szárazság a fákat is próbára teszi.

Kánikula idején gyakran láthatunk olyan fákat, amelyek lombkoronája szinte fehéren világít.

Koncz Péter ökológus szerint ez a fák egyik védekezési stratégiája: levelük fonákját felfelé fordítva próbálnak minél többet visszaverni a túlzottan erős napsugarakból.

Ezek nem az egészséges működés jelei, (…) a fák azt üzenik: baj van – írja a szakértő a Másfélfok.hu-n megjelent cikkében .

Kiemelte, a fáknak több túlélési stratégiájuk is létezik a hőség idejére, ezek azonban csak akkor hatékonyak, ha elegendő víz áll rendelkezésükre.

Vízhiány esetén párologtatásuk leáll, a levelek gyorsan felmelegszenek, és idejekorán megkezdődik a lombsárgulás és lombhullás.

Az aszály által legyengített fákat ráadásul a kártevők is könnyebben támadják meg, például a kőrisrontó karcsúdíszbogár, amely idén nyáron jelent meg Magyarországon .

A magas hőmérséklet és a kevés víz együttes hatására már most hazánk számos részén megfigyelhető az erdőállományok ritkulása, vagyis a fák küzdelme az életben maradásért egyre több helyen bizonyul sikertelennek.

Hogyan védhetők meg az erdők a kiszáradástól?

Koncz Péter úgy látja, a problémát megfelelő erdőgazdálkodási intézkedésekkel lehetne mérsékelni.

A folyamatos erdőborítást biztosító örökerdő-gazdálkodással, valamint a kisléptékű, legfeljebb kisebb lékekben végzett fakitermeléssel csökkenthető a párolgási veszteség, vagyis több nedvesség maradhat az erdőkben.

Az utóbbi években rendkívüli módon megszaporodó nagyvadállomány csökkentése is fontos lépés lenne.

A túlzott vadnyomás ugyanis akadályozza a természetes felújulást, elszegényíti a fafajösszetételt, megritkítja a cserje-, gyep- és mohaszintet, csökkenti a talaj árnyékolását és a víz beszivárgását, így rontja az erdők vízmegtartó képességét.

A szakértő ezért a nagyvadállomány 20–70 százalékos csökkentését javasolja.

Fontos feladat volna emellett a nem használt erdészeti utak megszüntetése.

Ezek ugyanis összegyűjtik a csapadékot, majd csatornaként gyorsan kivezetik a vizet az erdőből.

A fafajösszetétel is jelentősen befolyásolja az erdők vízháztartását.

Ezért indokolt a termőhelyhez kevésbé alkalmazkodó fenyvesek és akácosok fokozatos átalakítása őshonos, elegyes lombos erdőkké.

Ezek jobban visszatartják a csapadékot, kedvezőbb mikroklímát teremtenek, csökkentik a tűzveszélyt, és hosszú távon stabilabb vízháztartást biztosítanak.

Ugyanakkor vannak olyan területek – például a Kiskunság egyes részei –, ahol a klímaváltozás miatt a zárt erdők fenntartása már nem reális.

Itt a nyílt erdőssztyepp (erdő-gyep mozaik) vagy a gyepvegetáció megőrzése és helyreállítása jelentheti a hosszú távon fenntartható megoldást.

Súlyos az aszály Magyarországon Magyarországon az egyre intenzívebb és hosszabb aszályos időszakok hosszú évek óta súlyos problémát jelentenek.

A Homokhátság lassan félsivataggá változik , miközben folyóink és tavaink vízállása történelmi mélypontokat ér el .

A szakértők ugyan régóta kongatják a vészharangot , az eddigi kormányok mégsem tettek érdemi lépéseket a vízhiány enyhítésére.

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter most azt ígéri, hogy a jövőben ez máshogy lesz.

A vele készült interjúnk, illetve további cikkeink a magyarországi vízhiánnyal kapcsolatban alább olvashatók: Gajdos László: A kormány lelkiismerete akarok lenni „Nem akarom, hogy a hazámból sivatag legyen” – szegedi civilek fogtak össze a kiszáradó Alföldért Nem az a legnagyobb baj a Balatonnal, hogy kevés benne a víz Emberemlékezet óta nem volt ilyen alacsony a Duna vízállása „Ami most zajlik az országban az katasztrófa.

Sírni tudnék” – szakértők sürgetik a vízhiány elleni összefogást Eltűnnek Magyarország ivóvízkészletei, így menthetnénk meg magunkat a kiszáradástól The post „A fák azt üzenik: baj van” – már erdeink sem bírják a hőséget és szárazságot first appeared on 24.hu .