Hatályon kívül helyezte a Kúria azt a jogerős elsőfokú ítéletet, amelyben felmentették azt a férfit, aki a vád szerint 2022-ben, a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) kollégiumában szexuális kényszerítést követett el a nyilvánosságban R.-ként ismertté vált hallgatótársával szemben – derül ki a Kúria közleményéből.

A Kúria augusztusi tanácsülésén helyt adott a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványának, és a bíróságot új eljárásra utasította, mert úgy látták az elsőfokú ítélet alapján a szexuális erőszak megállapítása is lehetséges.

A férfi védője „a Legfőbb Ügyészség indítványára és a felülvizsgálati indítványra észrevételt tett, melyben a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta”.

Az elsőfokú ítélet 2025-ben nagy felháborodást váltott ki, több egyetem előtt is demonstrációt tartottak, tízezrek írtak alá a jogszabályok megváltoztatását sürgető petíciókat.

Még a Fidesz részéről is érkezett reakció, az MKE hallgatóinak nyomásgyakorlására pedig az egyetem módosította az etikai kódexét.

A tavalyi, idén augusztussal hatályon kívül helyezett ítélet szerint nem történt bűncselekmény 2022-ben, amikor az MKE R.-ként ismertté vált lány hallgatójának kollégiumi szobájába belépett egy másik, férfi hallgató, aki aztán órákat töltött ott, ami alatt több szexuális aktus is történt közöttük, miközben a lány egy idő után többször is jelezte, hogy nem akarja azt.

Azt, hogy helytelenül cselekedett, a férfi is beismerte másnap, amikor a következő üzenetet küldte R.-nek: „Igen, egy intoleráns fasz voltam veled akkor, és nem ezt érdemelted, és senki sem érdemli meg, hogy semmibe vegyék a saját akaratát!” A férfi hasonló tartalmú, bocsánatkérő üzeneteiről R. ügyvédje, Keviczki István az ügyről írt átfogó cikkünkben tavaly decemberben azt nyilatkozta, hogy az elkövető nem büntetőjogi értelemben tett vallomást – viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy szerinte ez alapján a férfi erkölcsi értelemben felelősséget érzett az eset miatt.

Erőszak vagy kényszerítés?

A Fővárosi Főügyészség az ítélet után nem fellebbezett, viszont januárban derült ki , hogy az írásbeli ítélet után felülvizsgálatot javasolt.

Akkori kérdésünkre, hogy mi változott, a Főügyészség az alábbi választ küldte: „A Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint az írásba foglalt ítélet szerinti tényállásnak van olyan megállapítása, amely alapján a szexuális erőszak bűntette megállapítható lehet.” Az elsőre nem túl sokatmondó válaszból kiderült, hogy a Főügyészség fontos változtatással állt bele az ügybe: már szexuális erőszakról beszéltek.

A területi ügyészség ugyanis 2023-ban szexuális kényszerítés , nem pedig erőszak miatt emelt vádat a férfi ellen.

A két tétel közötti különbség fontos szerepet kapott az ügyben – különösen, hogy ahány szereplővel beszéltünk korábban, annyiféle képen értelmezték a különbséget.

A Kúria a döntés mellett közölt egy anonimizált határozatot , ami megpróbálta tisztázni ezeknek a jogszabályoknak az értelmezését, kezdve a beleegyezéssel. „A sértett beleegyezése kizárólag csak abban az esetben állapítható meg szexuális cselekmény esetében, ha az egyértelmű, és befolyásmentes.

Nyilvánvalóan nem lehet beleegyezésnek tekinteni a kifejezett tiltakozást.

A szexuális cselekmény kikényszerítése nem önkéntes beleegyezés, ezért annak megvalósulása esetén sem a beleegyezésben való tévedésre, sem pedig a beleegyezés önkéntességére és valódiságára nem lehet hivatkozni” – olvasható a határozatban.

R. ügyvédje tavaly arról beszélt, hogy szerinte az ügyészség vádja alapból azért bukott el, mert nem szexuális erőszak miatt emeltek vádat, a kényszerítést pedig eleve nem lehetett bizonyítani.

Az ügyészség erre akkor azzal reagált, hogy a bíróságot nem kötötte az ő vádjuk, módosíthattak volna rajta – ráadásul az ítélet szóbeli indoklása során a bíró utalta arra, hogy a szexuális erőszakot sem tartják megalapozottnak.

Ez azért érdekes, mert a Kúria mostani döntése, tehát a Főügyészség megváltozott álláspontja szerint magából az „ítélet történeti tényállásában foglaltak alapján” a szexuális erőszak bűntette megállapítható.

Mit tudunk, mi történt?

A legtöbb információnk a 2022 nyarán történtekről az áldozat ügyvédjétől, illetve az R. ügyét aktivistaként felkaroló Mérő Verától származik. 2022 augusztusában R. hallgatótársa – akivel az áldozatnak korábban is viszonya volt – egy buli után részegen benyitott a félálomban lévő lány kollégiumi szobájába, és órákon keresztül úgy létesített vele szexuális kapcsolatot, hogy közben a más okból is síró lány többször is jelezte, hogy nem szeretné, kérte, hogy hagyja abba, mondta, hogy fájdalmai vannak és próbálta letolni magáról.

Egy ponton az ügyvéd szerint R. azt is megkérdezte a férfitől, hogy tisztában van-e azzal, hogy amit csinál, az erőszak.

Ehhez képest az elmondások szerint a férfi volt, hogy kinevette, ránehezedett, lefogta, az ellenkezést semmibe vette.

A férfi már aznap bocsánatot kért, később üzenetben is beismerte, hogy a lány akarata ellenére cselekedett, de olyat is írt neki, hogy „ha tudom, hogy ennyire kivagy, akkor lehet, hogy nem pöcsrészegen kezdek betoppanni hozzád, hanem másnap reggel lenyugodva.” R. ügyvédje szerint a bíróság a felmentő ítélet szóbeli indoklásában utalt arra, „hogy itt az erőszak nem volt olyan körű, amit a büntetőjog már értékelni tudna.

Elhangzottak olyan mondatok, hogy a sértett részéről nem volt eléggé markáns a tiltakozás, tehát nem ordibált segítségért, nem próbált kiszaladni a kollégiumi szobából” – mondta tavaly Keviczki.

Az eset másnapjáról, a nyomozás folytatásáról, a hatóságok tétlenségéről és az MKE vezetésének a diákokkal való összefeszüléséről ebben a cikkben írtunk bővebben . ]]>