Kedd délután az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpontjában (ELTE TK) fórumon vett részt a Tudományos és Technológiai Minisztérium (TTM) tudománypolitikai és innovációs államtitkára, Horváth Péter, tudománypolitikai helyettes államtitkára, Kubinyi Enikő, valamint jogi és igazgatási helyettes államtitkára, Váczy Zoltán.

Mint azt az esemény után kérdésünkre elmondták, tájékoztatást adtak a négy elcsatolt és az ELTE-hez irányított társadalomtudományi intézet munkatársainak arról, hogyan zajlik a majdani egységes, összesen 14 plusz 4 kutatóintézetet magába foglaló új kutatóintézeti struktúra kialakítása.

Horváth Péter hozzáttette, hogy az elmúlt hetekben minden érintettel találkoztak, és számos javaslatot beépítettek a tervezetbe, ezt a konstrukciót prezentálták most.

A 18 intézet az MTA alatt, külön vezetőtestület irányításával működik majd, egységes hálózatként.

A vezető testületébe négy helyről delegálnak tagokat: az MTA, a kutatóhálózat, a kormány és az érdekképviseletek felől.

Kubinyi Enikő elmondta, hogy a hálózat sajátos jogállású jogi személy lesz, azaz nem közvetlen költségvetési intézmény, de nem is jelenlegi HUN-REN modell él tovább.

Váczy Zoltán és Horváth Péter azt hangsúlyozta, hogy a HUN-REN jelenlegi modellje (ami nem egészen felel meg a kekva modellnek) aránytalan mértékben védi a vezető testületet, gyakorlatilag nincs kontroll az elnök és a vezérigazgató fölött.

Horváth azt is hozzátette, félő, hogy a jelenlegi vezetés még az utolsó pillanatokban pénzosztogatásba, kötelezettségvállalásokba mehet bele.

Mindenképpen más, átláthatóbb, számonkérhetőbb irányítási modellt akartak tehát kialakítani, de egyelőre „nem sikerült hozzányúlni” az irányító testülethez.

Ezt, mint jelezték, törvénymódosítással fogják megoldani.

Mint mondták, a kedd délutáni fórumon jelen lévő kutatók pozitívan fogadták az elképzeléseket, de elhangzottak kritikák is, főként arra vonatkozóan, hogy a minisztérium nem költségvetési intézményként képzeli el a kutatóhálózat további működését.

Elértük az eseményen jelen lévő Lőrincz Viktort is, az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) elnökét.

Szerinte a minisztérium emberei nem tudták pontosan definiálni, milyen jogi személyként működik majd a kutatóhálózat, azaz, hogy a „sajátos jogállású jogi személy” pontosan mit jelent. „Nem egyértelmű, hogy miről beszélünk” – mondta kérdésünkre Lőrincz Viktor, aki szerint „rossz a csapásirány” abból a szempontból is, hogy szerinte a minisztérium azt az egykori fideszes narratívát viszi tovább, miszerint a kutatóhálózatot 2019-ben „minőségbiztosítási okokból” kellett átalakítani.

Az ADF elnöke szerint ez nincs így.

Mint mondta, a háttérszabályokat szeretnék látni ahhoz, hogy a változás jellege egyértelmű legyen – bár szerintük a 2019-es állapothoz való visszatérés is elfogadható lenne.

A napokban egyébként az ADF is közzétette a maga törvényjavaslatát .

A minisztérium és az MTA július közepén arról adott ki közös közleményt, hogy vezetőik a kutatóhálózat jövőjéről egyeztettek.

Eszerint a korábbi és a mostani tárgyalások alapján a TTM elkészíti a jelenlegi rendszer átalakításának, az egységes kutatóhálózati rendszer kialakításának jogszabálytervezetét, és szeptember elején társadalmi vitára bocsátja azt.

A hatályba lépést október végére tervezik, így még idén újraegyesülhet az MTA-tól 2019-ben elszakított kutatóhálózat, ismét az MTA alatt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: ]]>