Közel félmilliárd forintból épült, egy év után enyészetnek indult, több tízmillió forintos kárt okozott a Hadtörténeti Múzeum műtárgyaiban – néhány számadat az előző kormány utolsó éveiben épült zánkai katonai kalandpark-beruházásból.

A mára bezárt parkot személyesen is felkerestük, így közelebbről megnézhettük a vagyonokból épült, nagyrészt raklapokból, hungarocellből, olcsó OSB-lapokból összefércelt, több esetben balesetveszélyes attrakciókat, amelyekkel a fiatalokat próbálták katonai pályára csábítani.

A Balaton északi partján, a 71-es főút mellett, a zánkai gyermektábor bejáratánál található Haditechnikai Park részben a későbbi katonai kalandpark-hálózat előképe.

Ahogy cikksorozatunk előző részében írtuk, az előző kormány alatt a Honvédelmi Minisztérium egy háttérintézménye az NKOH-keretmegállapodás alapján több milliárd forintot juttatott Balásy Gyula cégének, a Lounge Eventnek hét „toborzássegítő” honvédelmi élményközpont megépítésére és működtetésére.

A kormányváltás után az új honvédelmi miniszter hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett a katonai kalandparkok ügyében, és a Lounge szerződéseit átnézve mi is több túlárazás-gyanús tételt találtunk.

Katonai kalandparkok milliárdokból – bemutatjuk Balásy Gyuláék honvédelmi szerződéseit A Zánkalandtól a katonai kalandparkig Az eredetileg Zánkaland néven indított parkot 2010-ben nyitották meg először, ekkor kerültek a helyszínre a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményéből a hatástalanított katonai járművek, köztük két helikopter és egy MiG–21MF vadászrepülő.

A helyszínválasztást már ekkor is a „honvédelmi neveléssel” magyarázták: a megnyitón az akkori honvédelmi miniszter, Hende Csaba arról beszélt, hogy a sorkatonaság megszűnése miatt a lakosságnak új lehetőségekre van szüksége a katonai eszközök megismeréséhez.

A következő 3–4 évben a kiállítás nyitva állt a nagyközönség előtt, azonban a parkot nem tartották megfelelően karban.

A VEOL 2014-ben már arról írt, hogy „június első napjaiban még zárt kapukkal és méteres gazzal találkozhattak az érdeklődők.” A Zánkaland állapota 2014-ben.

Forrás: lhsn.hu Az ifjúsági tábor és a haditechnikai park telke ekkor került az Erzsébet Vagyonkezelő Kft.-hez, amely akkor nem tervezte a haditechnikai park megtartását, az eszközöket inkább egy közeli laktanyára szállították volna.

Erre végül nem került sor, és az Erzsébet Vagyonkezelő hamarosan inkább újranyitotta a parkot a nagyközönségnek.

A park egészen tavalyig csak szabadtéri kiállításként üzemelt, ami persze azzal is járt, hogy idővel a járműveket is leamortizálták az elemek. 2025-ben a zánkai hadipark is része lett a HM Zrínyi-féle katonai kalandparkok hálózatának.

A tavaly aláírt keretszerződés értelmében a Lounge Event bruttó közel félmilliárd forintot kapott egy új központ megépítésére és fenntartására.

Az új kalandparkot – akadálypályákat, konténereket és maketteket – a meglévő szabadtéri kiállítás köré építették fel, de a szerződés része volt a korábban is ott álló katonai járművek állagvédelmi felújítása is.A többi kalandparkhoz hasonlóan azonban a zánkai park is alig egy évig üzemelt, a kormányváltás után nem sokkal újra bezárt, a felbontott, illetve lejáró szerződések miatt.

Közérdekű adatigénylésünkben kikértük a park építéséről és működtetéséről szóló vállalkozói keretszerződés iratait is.

Ezeket teljes terjedelmükben itt lehet böngészni .

A kapott iratok között megtaláltuk az eredeti vállalkozói keretszerződést és árajánlatot, a Lounge Event beszámolóját az elkészült beruházásról, illetve a beruházás technikai specifikációit is, amelyeket a megrendelő, a HM Zrínyi Kft. készített.

Októberben az Erzsébet Alapítvány engedélyezte, hogy bejárjuk a bezárt parkot, így megnézhettük, mi került valójában félmilliárd forint közpénzbe.

Pozdorjabunker, hungarocell-lánctalp A HM Zrínyi szakmai specifikációiban még az szerepelt, hogy „terveink szerint a rendezvényt több évig kívánjuk majd folytatni, ezért a beépített anyagoknak olyan minőségűeknek kell lenniük, amelyek az időjárási körülményekből és a rendezvény sajátságaiból fakadó terhelést kifogástalanul bírják” – ottjártunkkor azonnal kiderült, hogy ez nem valósult meg.

Az elvileg milliókba kerülő attrakciók nagy része már most erősen leromlott állapotban van, miután láthatóan a lehető legolcsóbb anyagokból, sok helyen kifejezetten balesetveszélyes módon építették fel.

A zánkai haditechnikai park akadálypályájának részlete – fotó: Átlátszó / Bodoky Bence A díszleteket, például a két őrtornyot és a park közepén található lövészárkot nagyrészt raklapokból és OSB-lemezekből tákolták össze.

Több elem már láthatóan roskadozott, megvetemedett az alig egyéves használat után – a park egyik sarkában egy szemétkupacban több eltört, kidobott díszletdarabot is megtaláltunk, ezek feltehetően már akkor tönkrementek, amikor a park még üzemelt.

Hasonló kivitelezésű volt a két bunkerutánzat is: ezeket szintén OSB-lapokból rakták össze, és szürke vakolattal borították be, ami ottjártunkkor már hullott.

Az egyik bunker, a háttérben az egyik kiállított katonai jármű látható – – fotó: Átlátszó / Bodoky Bence Az egyik, 3–4 méter magas bunker tetejére létra vezetett fel, de a tetőn nem volt korlát, és a szintén OSB-lapból készült födém érezhetően rogyadozott, egy helyen láthatóan megdőlt – mivel az építmény nem kapott felületkezelést, a faanyag folyamatosan szívja magába a párát és az esőt.

Így nézett ki ottjártunkkor a nagyobbik, megmászható bunker teteje – – fotó: Átlátszó / Bodoky Bence Ugyanez mondható el a modern katonai járműveket (Lynx és Girdán harcjárművek) ábrázoló makettekről: a leírás szerint ezek „kültéri kiállítási darabként” készültek, azonban a farostlemezből, bádogból és hungarocellből készült maketteket láthatóan nem a szabad ég alá tervezték.

A Lynx lánctalpai például festett, összedrótozott hungarocell-darabokból állnak, ennek ellenére a makettet a puszta fűre tették le.

Az eredmény borítékolható volt: a jármű alja mostanra elkezdett szétesni, kérdéses, hogy túlélne-e egy szállítást.

Fotó: Átlátszó / Bodoky Bence Milliókért számlázott, nem talált attrakciók Ottjártunkkor igyekeztünk megtalálni azokat az attrakciókat, amiknek az építését – saját beszámolója alapján – leszámlázta a Lounge Event.

Több ígért attrakciónak azonban csak hűlt helyét találtuk.

A beszámolóban az egyik legnagyobb egyedi tételként szerepel például egy „szabadulószoba taktikai feladatokhoz”, nettó 16 millió forintért. „A Taktikai Küldetés Barakk egy futurisztikus, katonai tematikájú szabadulószoba 8 éves kortól, 5–10 fős csapatok számára.

A résztvevők egy filmes díszletelemekből épült, időjárásálló katonai bázison teljesítenek logikai, térlátási, informatikai, történelmi és honvédelmi feladatokat, köztük kódfejtést és fegyvertechnikai kihívásokat” – olvasható a leírásban. „Egyedi honvédségi díszletek” – – fotó: Átlátszó / Bodoky Bence A helyszínen ilyen díszleteket nem találtunk, és a korábban a parkban dolgozó forrásunk sem emlékezett arra, hogy működött volna ilyen szabadulószoba, hacsak nem az egyik OSB-bunkert vagy alumíniumkonténert használták ilyen célra – akkor pedig az a rejtély, hogy mi került rajta 16 millióba.

A beszámolóban szintén szerepel egy „taktikai ház (lasertag labirintus)”, vagyis „katonai témájú labirintus, egyedi felületkezeléssel és díszletekkel.

A labirintusban épületharcot és különböző taktikai helyzetek szimulációit próbálhatják ki a látogatók, akik két harcászati bázispontot is megtekinthetnek a zónában, ahol egyedi honvédségi díszletek találhatók”.

Ezt Balásyék, úgy tűnik, kétszer is leszámlázták, legalábbis az árlistán két tétel részletei között is szerepel, hogy „taktikai ház (épületharc)”, illetve „épületharc-pálya (80 m²)”.

Forrás: Lounge Event szakmai beszámoló, közérdekű adatigénylésből A parkban járva nem jöttünk rá, melyik építmény lehetett ez, hacsak nem fogadjuk el erre a célra a raklapokból tákolt lézerharc-labirintust.

Szintén nem találtuk meg a „tereprendezett és szilárd burkolatú drón leszállópályát” – egy, a parkban dolgozó forrásunk szerint ehelyett csak egy drónszimulátort használtak az egyik konténerben.

Későn kérték szakértők segítségét Az új attrakciók építése mellett a Lounge Event szerződése tartalmazta a korábban kiállított, a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményébe tartozó járművek restaurálását is, hiszen az évek során ezek is leamortizálódtak.

A feladat elvégzéséért több mint nettó 21 millió forintot kért a cég, azonban egy, a munkára rálátó forrásunk szerint az elvégzett munka több kárt okozott, mint hasznot.

A két újrafestett helikopter – fotó: Átlátszó / Bodoky Bence Amikor ellátogattunk a zánkai parkba, velünk tartott Balogh Ákos veszprémi hagyományőrző is, az LHSN.hu katonai repüléssel foglalkozó oldal tulajdonosa, aki több alkalommal is együttműködött a Honvédelmi Minisztérium intézményeivel, elsősorban régi helikopterek megőrzésében.

Ő nem most járt először a zánkai parkban, szakértőként még a megnyitás előtt kikérték a véleményét a légi járművek felújításáról – igaz, akkor már későn. „Egy katonai repüléssel foglalkozó Facebook-csoportból értesültem arról, hogy a zánkai gépeket újrafestették, és a fotókon láttam, hogy a festés borzasztóan sikerült” – mondta. „Megpróbáltuk néhányan jelezni a problémát a Honvédelmi Minisztérium felé, ahol volt is fogadókészség, hogy ezen változtassanak, megkértek, hogy mondjam el a véleményemet a munkákról, hogy a vállalkozó ki tudja javítani a hibákat.

A gépeket így testközelből megnézhettem, és egészen megdöbbentő volt, amit ott tapasztaltunk.

A károkat azonban utóbb nem javították ki.” Balogh Ákos – fotó: Átlátszó / Bodoky Bence Balogh Ákos hozzátette, tudomása szerint a Hadtörténeti Múzeumnak a szakemberei nem felügyelték a légi járművek festését, miután nekik sem volt hozzáértő szakemberük. „Ennek olyan kontár munka lett az eredménye, ami akár műtárgyrongálásnak is tekinthető” – fogalmazott.

Amikor együtt visszamentünk a zánkai parkba, Balogh Ákos részletesen bemutatta, mi a probléma a helikopterekkel. „Egyből lerí, hogy a festés egyáltalán nem felelt meg annak a festésnek, amivel ezek a Honvédségnél repültek, és annak, ami alatta volt.” Mint mondta, a gépek szerkezete nagyrészt repülőgépipari alumíniumból áll, erre a felületre először egy speciális alapozó réteget kellett volna felvinni, hogy az tartós legyen, és a fedőréteget megtartsa. „A megfelelő alapra kellett volna felvinni egy újabb, a repülőgépiparban is használatos, jó minőségű kétkomponensű festéket, a Honvédségnél is rendelkezésre álló festési dokumentáció folttérképe szerint.

Egy telefonba került volna elérni egy szakembert a Honvédségnél, aki elmondta volna, mivel fessék le.

Ehhez képest úgy tűnik, valamilyen bolti, egykomponensű festéket használtak, amit egészen igénytelen módon, itt-ott szórással, másutt festőhengerrel és ecsettel kentek fel” – mondta.

A HM Zrínyi szakmai specifikációiban elvárásként szerepelt a légi járművek korróziómentesítése, a szigetelések cseréje és az újrafestés a jelenlegi álcafestésnek megfelelően – utóbbiról biztosan mondhatjuk, hogy nem sikerült.

A szakmai briefhez képest a Lounge Event szakmai beszámolójában már jóval szűkszavúbban írt a katonai járművek felújításáról.

Az árlistában egy 21 millió forintos tétel szerepel „szakipari dekorációs tartalom, festés, felületkezelés, műtárgyak, hadtörténelmi eszközök, járművek külső felújítása” címmel, de sem ez, sem a beszámoló nem részletezi, hogy ezen belül az egyes járműveken milyen munkákat végeztek.

A légi járművek kapcsán csak annyi került be a jelentésbe, hogy az egyik helikopter mellett „egy harctéri bázispontot alakítunk ki egyedi díszletekkel” – ennek azonban ottjártunkkor nyomát sem láttuk.

Fotó: Átlátszó / Bodoky Bence Balogh Ákos szerint a szakmai specifikációk alapján a légi járművek restaurálásával már a tervezés fázisában sem foglalkoztak megfelelően.

Erre utal, hogy a tervben szerepel egy lista a felújításhoz beszerzendő festékekről: ezek Mezakron mezőgazdasági festékek voltak.

Balogh Ákos elmondta: ezek a festékek csak a szárazföldi járművek restaurálására alkalmasak, a légi járművekére nem – ezek átfestésére végül nem is ezeket használhatták, hanem valamilyen egyszerűbb olajfestéket.

A Mi–8 szállító helikopter kapcsán a specifikáció előírta még a belső tér felújítását, például a műszerfal hiányainak pótlását és a pilótafülke plexilappal való lezárását – ez láthatóan szintén nem történt meg, a pilótafülke ottjártunkkor nem volt lezárva, és a műszerfal még mindig igen hiányos volt.

Fotó: Átlátszó / Bodoky Bence A másik helikopter, a Mi–24 fülkéinek belső felújítását szintén előírta a szakmai specifikáció, de ez sem történt meg, miután a helikoptert a park 2010-es létesítésekor teljesen lezárták a honvédség szakemberei.

Különösen rossz állapotban van a MiG–21-es vadászrepülő.

Balogh Ákos elmondta: a „felújítás” után a park dolgozói elkezdték visszacsiszolni a kivitelező által felvitt festéket, a megfelelő újrafestésre azonban már nem került sor.

Amikor a park működött, a gép festetlenül állt a szabad ég alatt, és azóta sem kapott megfelelő fedést.

Több helyen már látványosan korrodálódtak a gép egyes elemei, ami azt is mutatja, hogy ezeket sem javították ki az átfestés előtt, az előírás ellenére.

Fotó: Átlátszó / Bodoky Bence Balogh Ákos szerint a silány minőségű festéssel súlyos károkat okoztak a műtárgyakban. „A mostani festékréteg nem nyújt elég védelmet az alumíniumszerkezeteknek, vagyis a gépek állaga a festék alatt tovább romlik, sőt miután nem megfelelő alapra festették rá, ezt előbb-utóbb úgymond „ledobja” majd magáról a gép.

Fontos megjegyezni azt is, hogy ezzel a festéssel a hadtörténelmi korhűséget és ismeretterjesztő funkciót sem tudja megfelelően és méltón ellátni a Magyar Honvédség nevében.

A gépek állagmegőrzéséhez ezt a réteget repülőgépipari maratóval el kellene távolítani, majd el kellene őket látni a megfelelő felületkezeléssel.

Ez a három gépre nagyjából 20–25 millió forintba kerülne.” Több tízmillió forintba kerülne a kár kijavítása Egy másik, a hadiparkban folyó munkára rálátó, névtelenséget kérő forrásunk hasonlóan fogalmazott. „Az elrontott és kárt okozó festés a három légi járművön most 7,5 millió Ft + áfa/darab áron lenne szakszerűen helyrehozható, sőt ettől többért, mert ez a kalkuláció 2025. augusztusi.” Forrásunk felidézte azt is, hogy az alvállalkozó Brandhub Kft. a katonai eszközök festésére „egy hozzáértő, referenciával rendelkező, civil vállalkozótól” eredetileg darabonként 5 millió forintos árajánlatot kapott, vagyis az összes eszköz festése – a szárazföldi technikákkal együtt – közel 50 millió forintba került volna. „Ez az árajánlat még mindig nem tartalmazta volna a hiányosságok pótlását, a belső felújítást és a takarítást, persze arra a kivitelező részéről, úgy tűnik, igény sem mutatkozott” – fogalmazott a forrásunk.

Az ajánlatot az utólagos beszámoló és a látottak alapján nem fogadták el a kivitelezők, ehelyett az összes festési és felújítási munkára 21 milliót költöttek.

Ezzel szemben – mondta forrásunk – „számos olyan dolog is horror áron le lett számlázva, amit szerencsétlen dolgozók nem is láttak.” Mint mondta, a parkban a beszámolókban említett 10 interaktív attrakcióból csak 6 működött folyamatosan, ezek ráadásul nem teljesen egyeztek meg az elvártakkal: egy eligazítópont, egy fizikai erőnléti pálya (kötélhíd, homokzsákcipelés, sebesültmentés hordágyon), egy VR-szimulátorokkal felszerelt konténer, egy lézerharcpálya, egy „airsoftlőtér”, ami valójában egy konténer volt, amiben egyszerre ketten lövöldözhettek airsoft-pisztollyal, illetve haditechnikai bemutató, tárlatvezetés, azaz a kiállított eszközök bemutatása.

Forrásunk elmondta azt is, a park működésébe rengeteg plusz munkát tettek bele „egyéni szakmai kútfőből” az ott dolgozók.

Kadétcsoportoknak (más korosztály, mint a zánkai táborozók) például ők szerveztek olyan pluszfoglalkozásokat is, amelyek nem szerepeltek az eredeti elvárások között (például álcázás gyakorlása). „Ez csak annak volt köszönhető, hogy az ott dolgozó állomány több egykori katonából állt, de ez nem a befektetett százmilliók eredménye.

Ahogy a felállított egészségügyi sátor sem, ezt is a dolgozók saját gyűjteményükből valósították meg, majd vitték haza a park bezárásakor.” Szintén önszorgalomból készítették el azt a kisméretű játéktankpályát, amit a helyszínen még megtaláltunk.

Tudniillik a parkba az üzemeltető hozott egy RC-tankot, ezért a dolgozók egy üres helyen összebarkácsoltak egy terepasztalt, hogy „legalább legyen hol vezetni őket”.

Kézműves RC-tank terepasztal.

Fotó: Átlátszó / Bodoky Bence Itt érdemes megjegyezni, hogy – mint előző cikkünkben bemutattuk – játéktank-pályát egy másik kalandparkban, a Bálna Honvédelmi Központban is építettek, itt viszont 31 millió forintot számlázott érte a Lounge Event.

Később az alvállalkozó azt írta, hogy ez az ár a terepasztal építése és üzemeltetése mellett egyéb releváns üzemeltetési feladatokat is tartalmazott, de ezeket nem részletezték.

A kivitelező szerint megkezdték a javításokat A zánkai parkkal kapcsolatban a Brandhub sajtóosztálya azt írta: „a Zánkai Haditechnikai Park fejlesztésében a Lounge Event Kft. alvállalkozójaként vettünk részt.

Feladataink közé tartozott egyes kiállított haditechnikai eszközök külső felületének megújításához kapcsolódó felületkezelés és festés is.

Az eredeti festési munkák megkezdésekor az érintett járművek külső felületei jelentősen leromlott állapotban voltak: több helyen korrózió nyomai, valamint hosszabb idő alatt felhalmozódott, jelentős szennyeződés volt látható.

A munkák értékelésekor fontosnak tartjuk a kiinduló állapot, az elvégzett beavatkozások, a később jelzett kifogások és a megkezdett javítások együttes figyelembevételét.” Mint írták, az öt szárazföldi haditechnikai eszköz festési munkáival a Hadtörténeti Intézet és Múzeum képviselőinek nem volt kifogása, a három légi jármű festésével kapcsolatban azonban „a HIM kifogásokat jelzett és javítást kért.

Ezek alapján megkezdtük a javítási munkákat, a HIM által elfogadott szakember bevonásával és szakmai felügyeletével.

A MiG–21 felületének egy részén a javítás előkészítéseként csiszolási munkát végeztünk.

A javítási és újrafestési folyamat a helyszíni munkavégzés leállásáig nem fejeződött be.” Hozzátették azt is: „Szándékunk a megkezdett javítás szakszerű befejezése és az eszközök állapotának megóvása.

Befejezési szándékunkat korábban a HIM felé is jeleztük.

A folytatás gyakorlati feltételeit és ütemezését a HIM-mel egyeztetve, az alkalmazandó technológia és anyagok előírásainak megfelelően szükséges meghatározni, figyelembe véve a munkavégzéshez szükséges időjárási és környezeti feltételeket is, mellyel kapcsolatban egyeztetést kezdeményeztünk.” A MiG-21-es egyik korrodálódott, festetlen alkatrésze.

Fotó: Átlátszó / Bodoky Bence A cég nem válaszolt arra vonatkozó kérdésünkre, hogy kik végezték (vagyis: ők vagy egy általuk szerződtetett alvállalkozójuk) a festési munkálatokat, és milyen anyagokat használtak.

Szintén nem adtak választ a beruházás pénzügyi részleteiről (például, hogy Balásyék mennyit fizettek nekik alvállalkozóként a feladatokért), a Lounge Eventtel kötött titoktartási szerződésre hivatkozva.

A Brandhub előző cikkünkhöz írt reakciójában közölte azt is, hogy a nyilvántartásunk szerint a kalandparkokban elvégzett és igazolt teljesítések ellenértékét a Lounge Event Kft. a mai napig nem fizette meg teljes egészében.

Június 17-én felmondó nyilatkozattal éltek, miután több mint három hónapig saját forrásból előfinanszírozták valamennyi általuk üzemeltetett helyszín működését, bízva a program folytatásában és az elmaradt díjak rendezésében. „Felmondónyilatkozatunkat a HM Zrínyi Nkft.-nek is megküldtük.

Válaszlevelükben jelezték, hogy teljesítéseinket nem vitatják, közvetlen szerződéses kapcsolat hiányában azonban követeléseink rendezését a Lounge Event Kft.-től kell kérnünk.

Tudomásul vettük, fennálló követeléseinket fenntartjuk” – írták.

Az állítólag elmaradt fizetésekről megkerestük a Lounge Eventet is, de mindeddig nem