A Pakson épülő fenékküszöb várhatóan jelentős környezeti hatást okoz, mégsem készültek el a kötelező hatásvizsgálatok.

A környezetvédelmi törvény előírásai alól azonban nem ad felmentést az a tény, hogy a projektet a kormány kiemelt beruházássá minősítette.

Nem állt fenn valódi veszélyhelyzet sem, amely legitimálná a törvényi előírások félresöprését.

Nem könnyű kritikával előhozakodni akkor, amikor éppen dübörög a nemzeti összefogást ünneplő sikerkommunikáció; különböző kormánytagok minden nap akciófilmbe illő jeleneteket posztolnak Paksról, a felvételeken egymást érik a helikopterek, markolók, uszályok, ömlik a kő a Dunába.

Van mit kritizálni pedig, egy ekkora fenékküszöb ugyanis nagyon komoly beavatkozás a természetbe, amelynek a hatásait a kormány nem vizsgálta, az építkezés környezetvédelmi engedély nélkül zajlik. „Ha a jelenlegi eljárás az elmúlt 16 évben történt volna, a beruházást vélhetően össztűz alá vette volna a környezetéért aggódó értelmiség” – írja az épülő paksi fenékküszöbről Dedák Dalma, a WWF vízügyi szakértője nyilvános bejegyzésében . „Ez egy nagyon komoly természetvédelmi, ökológiai aggályokat felvető intézkedés, amelynek jogszerűségét alapjaiban megkérdőjelezem” – állítja tanulmányában Sallai R.

Benedek természetvédelmi mérnök, Túrkeve polgármestere, korábbi LMP-s politikus.

Lányi András humánökológus szerint „a paksi krízisre időzített sajtóhadjárat arról árulkodik, hogy a döntésben közrejátszhatott a dunai duzzasztóművek építését évtizedek óta szorgalmazó elszánt lobbicsoport agitációja”.

Az Európai Unióban, így Magyarországon is, minden olyan tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, ami várhatóan jelentős hatást gyakorol majd a természetre. „A környezetvédelmi törvényben rögzített kötelezettség alól nem ad felmentést, hogy a paksi fenékküszöböt a kormány közcélú, korábbi nevén nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette” – válaszolta kérdésünkre az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület környezetjogásza.

Ráadásul a Duna Natura 2000 terület, ezért Natura 2000 hatásbecslésre is szükség van.

Ezek a vizsgálatok nem öncélúak: ezek eredményétől függ, kaphat-e környezetvédelmi engedélyt egy beruházás.

A Pakson épülő fenékküszöb esetében azonban egyik vizsgálat sem készült el, környezetvédelmi engedély nélkül kezdték építeni a hatalmas műtárgyat.

A kormány ugyan a védelmi célokat szolgáló vagy a polgári lakosságot fenyegető veszélyhelyzetekre reagáló projektek esetén külön döntésben mentesítést adhat a környezeti hatásvizsgálati eljárás alól, ilyen kormánydöntés azonban nem született.

Ilyenkor jön az az érv, hogy szükség törvényt bont, vészhelyzetben nincs idő ilyesmikre.

A hamis dilemma A filozófiában illetve logikában hamis dilemmának hívják azt az érvelési hibát, amikor egy vitában úgy állítanak be két, általában szélsőséges alternatívát, mintha azokon kívül nem létezne más lehetőség.

Ilyen hamis dilemma a „vagy megépítjük a fenékküszöböt, vagy sötétbe borul az ország” képzet is, amit a laikus közvéleményben a kormány kommunikációja és a sajtóhírek alapján kialakulhatott.

Egyrészt azért hamis, mert nyilvánvalóan a paksi atomerőmű kiesésekor is termel a többi erőmű, például a naperőművek, mégpedig nem is keveset.

A lenti diagramon az alsó lila sáv mutatja az augusztus elején minimálisra csökkenő atomerőművi termelést, a sárga sávok pedig a különböző típusú naperőművek termelését.

Szürke szín jelzi az importált áramot (az y-tengely lenti, negatív tartományában az exportált áramot), a piros görbe pedig az áramigény alakulását mutatja.

A kieső atomerőművi termelést a tartalék gáz- és szénerőművek bekapcsolásával, illetve a megnövelt importtal pótolni lehetett a kritikus napokon is.

Erőművi termelés primer források szerinti megoszlása és import export szaldó – Nettó elszámolási mérés alapján, forrás: MAVIR. „Nem volt akut veszélyhelyzet, de azért meglehetősen ki volt centizve augusztus elején, hogy legyen elég áram minden időszakban, akkor is, amikor már nem süt a nap” – mondta az Átlátszónak Perger András, az Energiaklub programvezetője. „Persze a „nem elég” sem azt jelenti, hogy az egész ország sötétbe borul, hanem azt, hogy bizonyos időszakokban a nagyobb fogyasztókat csökkentésre kérik vagy akár ki is kapcsolják a rendszerből.

Ezt nyilván egyik kormány se szereti huzamos ideig fenntartani, egy hétnél tovább nem is vállalták be.

Szerepet játszhatott az a bizonytalanság is, hogy nem lehetett tudni, meddig tart majd ez a helyzet, meddig lesz ilyen alacsony a vízállás.” A villamosenergia-rendszer jelentős zavara esetén szükséges intézkedésekről egy 2016-os, most augusztusban módosított kormányrendelet rendelkezik.

Ez szabályozza azt is, hogy milyen esetben és mennyi időre lehet a rendszerből kikapcsolni fogyasztókat, illetve kimondja, hogy a jelentős zavar esetén a hazai erőművi tartalékok igénybevételére és az import növelésére kell utasítást adni.

A jelentős zavar esetén előírt protokoll augusztus 1-jén lépett életbe , és tegnapelőtt vonta vissza a MAVIR. „Van egy fizikai korlátja is annak, hogy mennyi áramot lehet behozni a határokon.

Ezt ugyan csak súroltuk, de nem sok tartalék maradt sem a hazai termelésben, sem az importban.

Ráadásul a környező országokban sem volt feltétlenül rózsás a helyzet, akár ott is kieshettek volna kapacitások” – mondja Perger. „A megnövekedett import plusz költségekkel is jár, mert jellemzően drágábban veszünk, mint amennyiért Paks termel.

Mindez azonban nem elég indok arra, hogy mindenféle engedély és vizsgálat nélkül felhúzzanak keresztbe a Dunán egy ekkora építményt.” A dunai fenékküszöb építése Pakson.

Forrás: Magyarország Kormánya Facebook-oldal.

A rohamtempóban történő építkezést nem indokolta semmilyen nukleáris biztonsági kockázat sem. „Az atomerőmű teljes lekapcsolása nyilván nem egy öröm, de nukleáris biztonság szempontjából egy kezelhető helyzet.

Áramot tudott venni a hálózatról az erőmű, a hűtővíz-igénye pedig ilyenkor a töredékére csökken, ami szivattyúkkal biztosítható.

Ha még ezek is lerobbannának, akkor rendelkezésre állnak kutak, amikből tudnak vizet felhozni” – magyarázza Perger András. „Erre a helyzetre évtizedek óta megvannak a tervek, Fukusima után a stresszteszteknél végigcsinálták a leállást.

Valójában az erőmű újraindítása a kellemetlenebb, mert ha az összes blokk leáll és egyáltalán nem termelnek gőzt, akkor az elinduláshoz extra kazánok kellenek.

Kezdetben voltak tartalékkazánok, de miután stabilan működni kezdett az atomerőmű, ezeket elvitték – nem kalkuláltak olyan helyzettel, hogy az összes blokk ideiglenesen állni fog, aztán újraindítják.

Biztos, hogy a leállást nagyon szerették volna elkerülni, ez végülis sikerült.” Mit okoz 145 ezer köbméter kő a Dunában?

Kiszivárgott információk szerint felmerült alternatívaként, hogy ne egy darab folyamatos fenékküszöböt, hanem két darab nagy ruganyt építsenek egymással szemben, de végül mégis a parttól partig tartó fenékküszöb mellett döntöttek, értesült a 444.

Egy ekkora fenékküszöb a felvízi oldalon visszatarthatja és megemelheti a vizet, miközben az alvízi oldalon akár tovább súlyosbíthatja a kisvízi helyzetet: akadályozza a hordalék és az élővilág mozgását, fokozza az árvízi kockázatokat, és hozzájárul a meder további mélyüléséhez, áll a WWF közleményében .

Hasonlóan értékeli a helyzetet Sallai R.

Benedek, aki szerint a Duna teljes keresztmetszetét érintő beavatkozás módosíthatja az áramlási és hordalékviszonyokat, a folyó ökológiai folytonosságát, a halak vándorlását, és a Paksi Atomerőmű hőterhelésével együtt kumulatív ökológiai hatásokat válthat ki.

Felmelegedő Duna – klímaváltozás, kagylópusztulás és lecsavart erőművek „Egy jól megtervezett fenékküszöbnél halátjárhatóságot kell biztosítani.

Az, hogy a küszöb víz alatt marad, önmagában nem jelenti azt, hogy ökológiailag átjárható: számít a vízsebesség, a bukásmagasság, a mélység, a turbulencia, a mederanyag és az, hogy kisvíznél milyen áramlási folyosók maradnak” – írja Sallai R.

Benedek. „Az ICDPR (International Commission for the Protection of the Danube River) – vagyis a Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság – kifejezetten a Duna egyik jelentős vízgazdálkodási problémájának tekinti a keresztirányú műtárgyak által okozott folytonossági megszakításokat.” Éppen ezeknek a hatásoknak a felmérésére, számbavételére szolgál a környezeti hatásvizsgálat.

Ha ez alapján valószínűsíthető a jelentős, elfogadhatatlan környezeti hatás, akkor az adott beruházást csak akkor lehet megvalósítani, ha azt kiemelt közérdek indokolja és nincs más alternatíva.

Ez ebben az esetben nehezen állítható.

A paksi fenékküszöb építése.

Forrás: Dr.

Ruszin-Szendi Romulusz Facebook-oldala.

Dedák Dalma szerint a hazai vízügyi tervezők „kifejezetten szeretik megkerülni az érdemi környezeti vizsgálatokat, ez már egy évtizedekre visszanyúló konfliktus az ágazatok között, ami épp az elmúlt években kezdett kisimulni.

A hosszú előzmények miatt azonban nehéz erre a mostani helyzetre nem úgy tekinteni, hogy a havária kapóra jött arra, hogy megint megkerüljék gazdasági érdekből a környezetvédelmet.” Ha „nem volt más céljuk, mint a víz szintjét megemelni (hogy az bejusson az erőműhöz vezető csatornába), akkor miért nem a szelídebb, környezetkímélő megoldások valamelyikét választották?

Ezek egyike sem állít olyan akadályt a hajók, a vízi élőlények és a létfontosságú hordalékáramlás útjába, mint a fenékküszöb” – írja Lányi András a G7-en . „Lesz, ami lesz, a döntéshozók számára a folyó élővilágánál fontosabb volt az atomerőmű biztonságos vízellátása” Nincs környezetvédelmi engedély A fenékküszöbről augusztus 12-én hozott kormányrendelet szerint szeptember 30-ig kell kérelmezni a hatóságtól a környezetvédelmi működési engedély kiadását, „Natura 2000 hatásbecslést is tartalmazó környezetvédelmi felülvizsgálat alapján”.

Addigra azonban a beruházás elvileg már elkészül, vagyis nem teljesül az a környezetvédelmi törvényben foglalt (logikus) előírás, hogy az engedélyt a beruházás előtt kell kérni és megkapni.

Mint azt az EMLA jogászától megtudtuk, a környezetvédelmi hatóságnak azonban ekkor is joga lesz megtagadni az engedélyt, hiába készül el addigra a fenékküszöb. „A hatóságnak különböző lehetőségei vannak: vagy kiadja a környezetvédelmi működési engedélyt, és emellett esetleg különböző környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezi a beruházót, vagy pedig korlátozza, felfüggeszti illetve megtiltja a tevékenység folytatását.” Érdekes kérdés, mi történik a fenékküszöbbel abban az esetben, ha a hatóság nem adja ki a környezetvédelmi működési engedélyt?

Vajon felszedik-e a Dunába öntött 145 ezer köbméter követ?

Ezzel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a környezetvédelmi valamint az energetikai minisztériumnak, és a miniszterelnökségnek is, de egyedül a környezetvédelmi tárcától kaptunk egy tökéletesen semmitmondó választ, amelynek lényege, hogy a Kormány elkötelezett a környezetvédelmi és természetvédelemi jogszabályi előírások betartása mellett, és a beruházás ezek figyelembe vételével valósul meg.

A környezetvédelmi hatóságként kijelölt Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a szeptemberi 30-ai határidőig beadandó környezetvédelmi engedélykérelemhez előírt hatásvizsgálati dokumentáció „elkészíttetése a beruházó feladata, ezért annak tartalmáról és állásáról a beruházó, az Országos Vízügyi Főigazgatóság tud tájékoztatást adni”.

Az OVF kérdésünkre megírta, hogy a Korm.rendelet szerinti hatósági eljárások előkészítését és lefolytatását az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízása alapján, annak tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, 100%-ban állami tulajdonú VIZITERV Environ nKft. végzi.

A „hatósági előkészítési feladatok folyamatban vannak, a Korm.rendelettel kijelölt Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatallal zajlanak az egyeztetések”.

Egyelőre kivárni látszanak a Duna védelmével foglalkozó nemzetközi szervezetek.

A Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (ICDPR) lapunkkal azt közölte, hogy a rendkívüli kisvizes helyzet kapcsán jelenleg facilitálják és koordinálják az országok közötti információcserét, és a jelenlegi fázisban nem kívánják kommentálni a paksi beavatkozást.

A nemzetközi Duna Bizottság megkeresésünkre azt írta, kapcsolatban állnak az Országos Vízügyi Főigazgatósággal az épülő paksi vízügyi műtárgy hajózásra gyakorolt hatása kapcsán, emellett rendkívüli szakértői találkozót szerveztek az aktuális vízügyi helyzetről a duna-menti országok részvételével.

Fülöp Orsolya Címlapkép: A dunai fenékküszöb építése Pakson, 2026. augusztus.

A kép forrása dr.

Ruszin-Szendi Romulusz Facebook-oldala.