Magyar Péter az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseit idézte fel a Kossuth téren tartott beszédében, de egy Orbán Viktorra tett utalás most sem maradhatott ki beszédéből.

Az október 23-i megemlékezésen a miniszterelnök a kommunista megtorlásokról, a nemzeti összetartozásról és a szabadság fontosságáról is beszélt, miközben a nemzeti jelképek politikai kisajátítását bírálta.

Péntek délután a budapesti Kossuth téren folytatódott az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójára szervezett megemlékezés-sorozat.

Az október 23-i rendezvényen Magyar Péter miniszterelnök mondott beszédet 16 órától, miután a kormányfő csütörtökön már a Bem téren is felszólalt.

Október 23-ra emlékeztek a Kossuth téren A Fidesz–KDNP Bem téri megemlékezésének befejezését követően a Kossuth téren is megkezdődött az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára szervezett rendezvény.

A program Márai Sándor Mennyből az angyal című versével indult, majd Szalai Adrián, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium felvidéki diákja mondott beszédet.

A fiatal felszólaló felidézte a Rákosi-diktatúra kegyetlenségeit, a padlássöpréseket, az elhurcolásokat, a bebörtönzéseket és a munkatáborokat.

Hangsúlyozta, hogy az elnyomás ellenére a magyarok nem veszítették el a szabadságba vetett hitüket, bátorságuk pedig a határokon túl élő magyaroknak is példát mutatott.

Szalai Adrián emlékeztetett arra, hogy 1956-ban Erdélyben, Kárpátalján és a Felvidéken is sokan kiálltak a magyar forradalom mellett.

Kolozsváron egyetemisták követeltek reformokat, Nagyszőlősön röplapokkal fejezték ki támogatásukat, amiért többeket bebörtönöztek vagy más megtorlással sújtottak.

Mások a Himnusz eléneklésével, emlékművek megkoszorúzásával vagy fekete gyászszalag viselésével vállaltak szolidaritást a magyarországi események résztvevőivel.

Beszédét követően három Gripen vadászgép húzott át a Kossuth tér felett, piros-fehér-zöld csíkokat rajzolva az égre.

Magyar Péter a hetven évvel ezelőtti eseményeket idézte fel A légibemutató után Magyar Péter miniszterelnök lépett a színpadra.

Beszéde elején köszönetet mondott a megjelenteknek és a külföldi vendégeknek, valamint külön köszöntötte azokat, akik hetven évvel ezelőtt részt vettek a magyar szabadságharcban.

A kormányfő felidézte, hogy 1956. október 23-án a magyar fiatalok történelmet írtak.

Mint mondta, a pesti srácok és lányok összekapaszkodva vonultak Budapest utcáin, miközben még nem sejthették, milyen megpróbáltatások várnak rájuk a következő napokban és hetekben.

Magyar Péter emlékeztetett arra, hogy a forradalom leverése családok sokaságának életét törte derékba, és rengeteg magyart kényszerített hazája elhagyására.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a forradalmárokban már azon az októberi napon megszületett egy szabad, erős, öntudatos és független Magyarország képe.

A miniszterelnök szerint a tüntetőkhöz Budapest utcáin egyre többen csatlakoztak, így mire a menet a Kossuth térre ért, már mintegy százezres tömeg követelte a változást.

Együtt mondták ki, hogy ez itt a mi hazánk és bármire képesek vagyunk érte” – fogalmazott.

Magyar Péter megrendítőnek és felemelőnek nevezte, hogy hetven évvel a történelmi események után ugyanazon a téren emlékezhetnek a forradalom hőseire.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a mai résztvevők már egy erős, valóban független és európai Magyarországon állhatnak ott, ahol 1956-ban a szabadságukért küzdő magyarok gyűltek össze.

Felidézte 1956. november 4-ének tragikus eseményeit, amikor a szovjet csapatok megindították a forradalom leverését.

A tankok bevonultak Budapestre, lezárták a hidakat, a Kossuth rádióban pedig kétségbeesett segélykérés hangzott el, mielőtt az adás végleg megszakadt volna.

A fővárost fegyverropogás és repülőgépek zaja töltötte be, miközben a szabad világ tétlenül figyelte a magyar szabadságharc eltiprását.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a szovjetek ugyan elfojtották a forradalmat, kivégezték Nagy Imre mártír miniszterelnököt és számos szabadságharcost, egy dolgot azonban nem tudtak elvenni a magyaroktól: annak felismerését, hogy összefogással képesek kiállni hazájukért.

Magyar Péter szerint a magyarok 1956-ban világtörténelmet írtak, és súlyos csapást mértek a kommunista rendszer hitelességére.

Ezután tisztességes ember nem mondhatta, hogy a kommunizmus a nép akaratából uralkodik” – jelentette ki.

Mint mondta, Magyarországon maga a nép fordult szembe a kommunista diktatúrával, és követelte annak távozását.

A szabadságot hirdető hatalom azonban tankokkal válaszolt a magyarok szabadságkövetelésére.

A kormányfő arról is beszélt, hogy a forradalom leverését követően a kommunista vezetés nem elégedett meg a bosszúval, hanem az igazság emlékét is igyekezett eltörölni.

Céljuk az volt, hogy a magyar emberek elveszítsék egymás iránti bizalmukat, félelemben éljenek, és ne merjenek többé szembeszállni a hatalommal.

A megtorlás egyik legtragikusabb jelképének 1958. június 16-át nevezte, amikor kivégezték Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst.

Ezúttal sem maradhatott ki az Orbán Viktorra való utalás Magyar Péter beszédében hangsúlyozta, hogy 1956 óta minden magyar vezetőnek tudnia kell: saját hatalma soha nem lehet fontosabb a nemzet szabadságánál.

Szerinte a magyarok szabadságvágyát idegen hatalmak támogatásával sem lehet megtörni, a forradalom áldozatát pedig nem lehet pillanatnyi gazdasági érdekeknek vagy kétes szövetségeknek alárendelni.

Aki 1956 után egy agresszort menteget vagy idegen birodalmi érdekeknek rendeli alá a nemzetet, az semmit sem ért 1956 üzenetéből, legyen Budapesten vagy éppen egy párizsi teraszon” – fogalmazott Magyar Péter, láthatóan Orbán Viktor párizsi tartózkodására célozva.

Magyar Péter személyes családi történetet idézett fel A miniszterelnök ezt követően saját családja történetéről beszélt.

Elmondta, hogy az 1956-os forradalom leverése után nagyszülei is fontolgatták az ország elhagyását, ám nagymamája végül úgy döntött, Magyarországon maradnak.

Palkó, kedves, én nem tudok innen elmenni” – idézte fel szavait.

Magyar Péter szerint ennek a döntésnek is köszönheti, hogy ma Magyarország miniszterelnökeként állhat a Kossuth téren.

A kormányfő megemlékezett arról a több százezer magyarról is, akik a megtorlások elől külföldre menekültek, és köszönetet mondott az őket befogadó országoknak.

Hangsúlyozta, hogy 1956 jelentősége messze túlmutat Magyarország határain, a forradalom üzenete a vasfüggönyön túlra és más kontinensekre is eljutott.

Szerinte a szabadságharcosok áldozata nem volt hiábavaló, hiszen a magyarok ma egy szabad, demokratikus és független ország polgáraiként élhetnek.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, 1956 öröksége a következő nemzedékek számára is erőt adhat szabadságuk megőrzéséhez.

Magyar Péter szerint senkinek nincs joga kisajátítani a szabadságot A miniszterelnök beszédében többek között Brusznyai Árpád, Szeles Erika, Mansfeld Péter, Tóth Ilona, Wittner Mária, Angyal István és Mindszenty József emlékét idézte fel.

Hangsúlyozta, hogy 1956-ban politikai hovatartozástól, életkortól és társadalmi helyzettől függetlenül fogtak össze a magyarok a szabadságért.

A forradalmárok a szovjet csapatok kivonulását, szabad választásokat, független bíróságokat, sajtó- és szólásszabadságot, valamint a politikai foglyok szabadon bocsátását követelték.

Emellett azt is szerették volna elérni, hogy a magyar emberek munkájukból tisztességesen megélhessenek.

Magyar Péter szerint a forradalom hőseinek emléke nem lehet politikai megosztottság tárgya.

Felidézte, hogy az 1956-os események ötvenedik évfordulóján, 2006-ban mélyen megosztott ország emlékezett, és tíz évvel később sem sikerült valódi nemzeti egységet teremteni.

Emlékeztetett arra, hogy egy évvel korábban még csak reménykedtek abban, hogy 2026. október 23-án már közösen, egymást tisztelve hajthatnak fejet a szabadságharcosok előtt.

A kormányfő ezután a nemzeti jelképek politikai kisajátítását bírálta.

Szerinte hosszú éveken keresztül azt próbálták elhitetni az emberekkel, hogy a nemzeti identitás, a magyar zászló, a címer és a kokárda kizárólag egyetlen politikai oldalhoz tartozhat.

Ennek vége, senkinek nincs joga többé kisajátítani a szabadságot, senkinek nincs joga többé magyarságából kirekeszteni azokat, akik másképp gondolkodnak a világról” – jelentette ki Magyar Péter. (Origo)