Sonnevend Pál az Alkotmánybíróság új elnöke: a júniusban alkotmánybíróvá választott jogászprofesszort az Alkotmánybíróság teljes ülésén választották hétfőn elnökké, három évig fogja betölteni a tisztséget.
Az Alkotmánybíróságnak azért kellett új elnököt választania, mert a Tisza-kormány kezdeményezésére korábban visszaállították az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát, technikailag ezzel tudták elmozdítani a fideszes Polt Pétert.
A korábban a parlament fideszes többsége által megválasztott Polttal szemben Sonnevend Pálról már maguk az alkotmánybírák döntöttek, és a titkos szavazáson történt megválasztásával már hivatalba is lépett.
Sonnevend júliusban került az Alkotmánybíróságba , a Hende Csaba távozásával megüresedett helyre.
A jelölése körül politikai vita is kialakult: a Fidesz illegitimnek nevezte a jelölési eljárást , mivel vitatta Hende mandátumának megszüntetését, ezért nem is vett részt a bizottsági meghallgatáson.
A fideszes Navracsics Tibor ugyanakkor kiváló jelöltnek nevezte Sonnevendet.
Sonnevend Pál már a júliusi parlamenti bizottsági meghallgatásán is azt hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság iránti bizalom helyreállításán szeretne dolgozni.
Szerinte a jó alkotmánybíró független és pártatlan, feladata az egyéni jogok védelme és a demokrácia tényleges működésének biztosítása.
Külön kiemelte, hogy a testület döntéseit nem befolyásolhatják politikai szempontok.
A most 55 éves jogászprofesszor 1995-ben diplomázott az ELTE-n, a doktori fokozatát Németországban, a Heidelbergi Egyetemen szerezte.
Pályafutása elején, 1997 és 2000 között márd dolgozott az Alkotmánybíróságon, akkor Sólyom László mellett, majd 2010-ig Mádl Ferenc és Sólyom köztársasági elnökök alkotmányjogi tanácsadója is volt. 2019 és 2025 között az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának volt a dékánja volt.
Sonnevend az Orbán-kormányok alatt több tudományos munkájában is kritikusan foglalkozott a magyar alkotmányos rendszer átalakításával.
Egy 2015-ös, Csink Lóránttal és Jakab Andrással közös tanulmányának már a címe is elég beszédes volt: Az alkotmány mint a mindennapi pártpolitika eszköze.
Ebben a 2010 utáni alkotmányozást, az Alaptörvény módosításait és azok következményeit vizsgálták, különös tekintettel az Alkotmánybíróság mozgásterére, az alapjogi garanciákra és az igazságszolgáltatás átalakítására. ]]>
Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.