Az Országgyűlés keddi ülésén úgy döntött, hogy október 20. helyett november 4-én válnak nyilvánossá az ügynökakták.

Kivételes eljárásban tárgyalta és szavazott is a parlament az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvény módosításáról, miszerint október 20. helyett november 4-én válnak nyilvánossá az ügynökakták.

A Tisza Párt részéről Melléthei-Barna Márton többek között azzal érvelt, hogy jobban is illik egy ilyen tragikus nap ehhez a törvényhez.

Biztosak lehetünk benne, hogy sok szomorú és felkavaró információ kerül majd napvilágra.

A Tisza képviselője leszögezte: „Az iratnyilvánosság a rendszerváltáskori elit adóssága.

Ezzel tartoztak volna az áldozatoknak, de nekünk is, akkori gyerekeknek, fiataloknak, valamint az azóta élő nemzedékeknek.” A kormány részéről Bódis Péter államtitkár a gondos előkészítés szükségességét is hangsúlyozta.

A Fidesz képviselője szerint a Tisza „se kiköpni, se lenyelni” nem tudja a javaslatot Takács Árpád az ülésen kijelentette: Se kiköpni, se lenyelni nem tudják ezt a törvényjavaslatot.

Átgondolatlanság, kapkodás, szervezetlenség.

A törvényjavaslat már harmadszor van előttünk.

A Fidesz képviselője szerint „a valódi ok inkább az lehet, hogy a kormány az utolsó pillanatban rájött arra, amit korábban jeleztünk: tartanak a nyilvánosságra hozatal tényleges következményeitől.

Az akták megnyitása egy-egy ügyben, az igazság kibontása nélkül, védekezés lehetőségének hiányában méltatlan helyzeteket eredményezhet, jó kapcsolatokat tehet tönkre még családon belül is.” Takács Árpád a november 4-i dátumot nem tartja a legszerencsésebb választásnak.

A KDNP részéről Simicskó István leszögezte, hogy támogatják a múlt feltárását, megszavazták korábbi a javaslatot, viszont a mostani módosítás mögé nem állnak be, tekintettel arra, hogy november 4. nemzeti gyásznap.

Novák Előd: Nem tudják teljesíteni a nyilvánosságra hozatal saját maguk által vállalt határidejét „Megint igazam lett” – jelentette ki a döntés előtti felszólalásában Novák Előd.

A Mi Hazánk Mozgalom képviselője rámutatott: Nem tudják teljesíteni a nyilvánosságra hozatal saját maguk által vállalt határidejét.

Novák Előd többek között azt a kérdést is felvetette, hogy „miért élveznek védelmet azok a pártállami ügynökök, akik 2020 után is nemzetbiztonsági alkalmazásban maradtak?” A politikus a kommunista kitüntetések után fizetett nyugdíjpótlékok kérdését is felvetette.

Az ellenzéki képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendszerváltás után egykori ügynökök jutottak magas kormányzati vagy állami pozícióba, ami felveti a zsarolhatóság kérdését.