A nyomozás akkori állása szerint látható volt, hogy 2026. március 3. napján maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy 2026. március 5. napján az ukrán pénzszállítókat fogják el – írta Fürcht Pál , a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) korábbi vezetője abban a Horváth Lóránt ügyvédnek elküldött nyílt levélben , amelyet az ügyvéd a volt főügyész „kifejezett utasítására” osztott meg kedden reggel.

Az ebben megfogalmazott állítás szerint a Fővárosi Nyomozó Ügyészség munkatársai a májusig összegyűjtött bizonyítékokból arra jutottak, hogy az úgynevezett aranykonvoj-ügyet politikai célból hozták létre.

Erről Fürcht Pál akkor főügyészként jelentést tett a Legfőbb Ügyészség vezetőinek.

A volt főügyész a márciusi eseményeket is részletezte.

Azt állítja, hogy a titkosszolgálat március 4-én egyeztetett a legfőbb ügyésszel és a Legfőbb Ügyészség egyik főosztályvezetőjével.

Másnap a szolgálat feljelentése szerinte négy-öt órán belül, a nyomozás elrendelésére vonatkozó ügyészi utasítással együtt jutott el a nyomozó hatósághoz, miközben az ukrán pénzszállítók elleni akció már zajlott.

Fürcht a levél részeként ugyanakkor nem hozta nyilvánosságra az Orbánnak tulajdonított utasítást alátámasztó nyomozati bizonyítékokat.

Hétfőn szintén Horváth Lóránd Ügyvédi Iroda közlése alapján írtunk arról az ügyészi feljegyzésről, amely szerint Hajdu János , a TEK akkori vezetője egy belügyi vizsgálat során arra utalt: az ukrán pénzszállító elfogásáról olyan személy döntött, akit „nem lehet belekeverni az ügybe”.

Fürcht most saját egykori vezetői rálátására hivatkozva, név szerint állítja, hogy Orbán adta a feladatot.

A feljegyzésből azt is kiderül a hétfőn az Országgyűlés által meg nem választott főügyészjelölt, Szathmáry Zsolt testvérének, Szathmáry Istvánnak már az áprilisi választást megelőzően tudomása volt arról , hogy a Terrorelhárítási Központot vezető Hajdu Jánost személyesen Orbán Viktor utasította rajtaütésre az aranykonvoj ügyében, de erről csak június 22-én tájékoztatta a nyomozóügyészséget Fürcht Pál június 8-án nyújtotta be lemondását a KNYF vezetői posztjáról.

Az ügyészség akkor az aranykonvojügyben kialakult szakmai nézetkülönbségekkel magyarázta a döntést, és azt közölte, hogy a nyomozás minden szálát ki kell vizsgálni, bárkit érintsen is.

Fürcht júniusi lemondólevelének szeptember közepén nyilvánosságra került részleteiben már azt állította, hogy a Legfőbb Ügyészség az aranykonvojügyben és a tiszás informatikusokkal kapcsolatos nyomozásban is informális nyomást gyakorolt a beosztott ügyészekre.

A Legfőbb Ügyészség ezt visszautasította, és Fürcht állításait tényszerűen valótlannak nevezte.

A volt főügyész a múlt hétten az ATV-ben arról beszélt, hogy felettesei szóban szabták meg, ki ellen lehet nyomozni , kit nem lehet kihallgatni, és milyen irányba haladhat az eljárás.

Állítása szerint a beavatkozásnak így nem maradt írásos nyoma.

Az ukrán pénzszállítókat képviselő Horváth Lóránt ügyvédi irodája másnap Fürcht nyilatkozatára hivatkozva feljelentést tett , és indítványozta a volt főügyész tanúkénti meghallgatását.

A kapcsolódó feljelentések elintézésére a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészséget jelölték ki .

Fürcht keddi levelében azt írja, hogy a májusi jelentése után olyan utasítást kapott, amely szerint a Legfőbb Ügyészség vezetőit még tanúként sem lehetett meghallgatni.

Azt állítja, hogy Szathmáry István nemzetbiztonsági vezető szerepének vizsgálatát is ellenezte a felettes ügyészség, ő pedig ez ellen szóban és írásban tiltakozott.

Szathmáry István amellett, hogy a köztársasági elnök legfőbbügyész-felöltjének a testvére, az aranykonvojügy egyik gyanúsítottja is .

Mi köze van ennek Szathmáry Zsolt legfőbb ügyészi jelöléséhez?

Fürcht Pál a szeptember 9-én ellene indult fegyelmi eljárása és Szathmáry Zsolt legfőbb ügyészi jelölése között is összefüggést sejt.

Úgy véli, Lajtár István , a legfőbb ügyészi jogkört gyakorló helyettes addigra értesülhetett a várható jelölésről, és a fegyelmi büntetést már Szathmáry szabhatta volna ki.

Ha ez így van, akkor nem találok szavakat erre – fogalmazott a KNYF volt vezetője, aki legfőbb ügyész jelölési folymata és az ellene indított fegyelmi eljárás közötti összefüggést feltételezésként fogalmazta meg, bizonyítékot azonban erre nem mutatott be.

Baka András köztársasági elnök szeptember 21-én jelölte Szathmáryt, akit az Országgyűlés hétfőn, 138 nem szavazattal és egy tartózkodással elutasított .

Baka a szavazás után azt mondta, hogy a jelölt hozzátartozójának aranykonvojügyben való érintettségét ismerte és mérlegelte.

Fürcht erre reagálva hangsúlyozta: a vezető ügyészeknek tett májusi jelentése és júniusi lemondása hónapokkal megelőzte Szathmáry jelölését.

The post Fürcht Pál: Orbán rendelte el az aranykonvoj elfogását first appeared on 24.hu .