Váratlanul érte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát (ÁBTL), hogy október 5-én strukturálatlanul, „rendkívül rossz állapotban” kapták meg a mágnesszalagok anyagait az Alkotmányvédelmi Hivataltól – erről Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főigazgatója beszélt a nemzetbiztonsági bizottság hétfői, határozatképtelenség miatt berekesztett ülése után ellenzéki képviselőknek.

Cseh, aki a botrány miatt már felajánlotta a lemondását, azt mondta: a mágnesszalagok 60 ezer adatot tartalmazó adatbázisát október 5-én kapták meg az Alkotmányvédelmi Hivataltól, amely az adatok felülvizsgálatát koordinálta.

Egy ömlesztett adatállományól kellett egy strukturált, közzétehető adatbázist készíteniük.

Ezt a munkát elvégezték, de az ellenőrzésre nem maradt idejük.

A levéltárnál őrzött 6-os kartonok és B (azaz beszervezési) naplók esetében többszörösen ellenőrizni tudták az adatokat, a mágnesszalagok esetén nem.

A levéltári főigazgató részletesen elmondta, mi okozta a problémát.

A megkapott Excel-tábla soronként egy mezőben tartalmazta a tulajdonnevet, születési helyet, időt, a B-dosszié számát, lakcímet, ezeket szeparálni kellett.

Emellett az adattömegben volt egy kétszámjegyű kód, ami a személy kapcsolatát jelölte az állambiztonsági szolgálattal, például a 07-es kód a kizárt hálózati személyt jelentette, a 04 a működőt, a 05 pedig azokat, akik a hálózati személy kapcsolatai voltak, vagyis akiket megfigyeltek.

Ez a kód 164 esetben nem ott volt elhelyezve az ömlesztett szövegben, ahol a többi esetben, és amikor az informatikai rendszer segítségével megpróbálták elszeparálni az adatokat, azok ebben a 164 esetben külön mezőbe kerültek, hálózati személyként.

Amint ez kiderült, a valótlan adatokat eltávolították, mondta Cseh Gergő Bendegúz, aki ismételten elnézést kért az érintettektől és megismételte, hogy felajánlotta a lemondását.

Azt mondta, ha tudták volna, hogy hibás adatok kerültek a rendszerbe, akkor nyilvánvalóan nem teszik közzé azokat, és halasztást kérnek. „Minket is sokkolt, amikor kiderült, hogy ártatlan emberek adatai kerültek ki” – fogalmazott a főigazgató, hozzátéve: azzal nem számoltak, hogy bizonyos kódok rossz helyre kerültek az adathalmazban.

Arra a felvetésre, hogy egyes, korábban ügynökként azonosított személyek adatai nincsenek az adatbázisban, azt felelte: a levéltár a megkapott adatokat abban a formában őrzi és teszi közzé, ahogyan megkapták azokat, manipuláció, változtatás, törlés nem történik.

A B-dossziék nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban elmondta, 9 ezer ilyen dosszié van a levéltárban, esetenként 100-200 oldal, ezeket kell februárig átnézni.

Ennek során fokozottan figyelniük kell a személyes adatok védelmére.

Péterfalvi Attila, a nemzeti adatvédelmi és Információszabadság hatóság elnöke a határozatképtelenség miatt berekesztett ülés utáni beszélgetésen elmondta, vizsgálatot indítanak az ügyben, az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) alapján adatvédelmi eljárást folytatnak, adatkezelőket fognak megkeresni.

Mint mondta, több adatkezelőt vélnek felfedezni az ügyben, nemcsak a levéltárat, hanem azt is, akitől átkerültek az adatok a levéltárhoz. (MTI) ]]>