Az áprilisi országgyűlési választáson egyetlen nemzetiségi lista sem szerzett kedvezményes mandátumot: a 2018-ban és 2022-ben még sikeres német listának ezúttal nem sikerült elérnie a szükséges küszöböt, így az új Országgyűlésben egyetlen nemzetiségnek sincs teljes jogú képviselője.
Közben hamarosan elkezdődhet az új alkotmány előkészítése, és ha a választási rendszer és a parlamenti képviselet alapjairól újra dönteni kell, a nemzetiségek képviseletének kérdését sem lehet megkerülni.
Magyarországon tizenhárom elismert nemzetiség él, de közülük a jelenlegi választási rendszerben valójában csak kettőnek, a németnek és a romának van egyáltalán esélye arra, hogy kedvezményes mandátummal teljes jogú képviselőt juttasson az Országgyűlésbe.
A többi tizenegy közösség számára a parlamenti mandátum a gyakorlatban elérhetetlen: érdekeiket szavazati joggal nem rendelkező nemzetiségi szószóló jelenítheti meg az Országgyűlésben.
A választási rendszer további problémája, hogy aki nemzetiségi választóként kíván részt venni az országgyűlési választáson, annak előre le kell mondania arról, hogy pártlistára szavazzon.
A nemzetiségi választók regisztrációt követően ugyanis saját nemzetiségük egyetlen, az országos nemzetiségi önkormányzat által összeállított listájára voksolhatnak, amelyen még a jelöltek sorrendjét sem befolyásolhatják.
Ha pedig egy kisebb településen vagy szavazókörben csak egy-két nemzetiségi választó szavaz az adott nemzetiségi listára, még az is kiderülhet, hogy kire szavaztak, hiszen a nemzetiségi szavazólapon egyetlen lista szerepel.
A fentiek nem pusztán választójogi technikai problémák.
Arról szólnak, hogy egy magyarországi roma, német, szlovák, horvát vagy szerb választópolgárnak milyen árat kell fizetnie azért, ha nemzetiségi identitását a politikai részvétel során is ki szeretné fejezni.
Le kell-e mondania valamelyik politikai jogáról?
Igazolható-e, hogy egy nemzetiségi közösség számára a választási rendszer nehezebbé teszi a parlamenti képviselet elérését, mint a többséghez tartozó választók számára?
Tehető-e különbség a nemzetiségek között lélekszámuk alapján?
Feltételezhetjük-e egy nemzetiségi választóról, hogy ugyanazt gondolja a közügyekről, mint nemzetiségi közösségének többi tagja?
És biztosítható-e számára ugyanaz a titkosság, amely minden más választót megillet? ]]>
Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.