Az április 12-i választás óta sok elemzés próbálja megfejteni, hogyan érhetett véget tizenhat év után a Fidesz kormányzása.

Magyarázatként felmerült az infláció, a közszolgáltatások romló állapota, a korrupció, egy hiteles politikai kihívó megjelenése és az a társadalmi mozgósítás, amely a választást megelőző hónapokban addig nem látott méreteket öltött.

Ezek mind fontos részei annak, ami történt.

Érdemes azonban egy másik kérdést is feltenni: mi ismerhető fel utólag abból, ami a magyar társadalomban, és azon belül a civil társadalomban, a megelőző tizenhat év során felépült?

Farkas Norbert / 24.hu A választások utáni hangulat 2026 április 12-én.

Erről az időszakról joggal beszélünk a veszteségek nyelvén.

A demokratikus intézmények meggyengültek, a nyilvánosság beszűkült, az önkormányzatok mozgástere csökkent, a civil szervezeteket politikai támadások érték, a független működés feltételei pedig egyre bizonytalanabbá váltak.

Sok szervezet energiájának jelentős részét kötötte le a túlélés és az alkalmazkodás.

Mindezek valós veszteségek voltak, de ha kizárólag azt nézzük, mi gyengült meg vagy tűnt el, akkor a korszak egy másik, kevésbé látványos történetét nem vesszük észre.

Az elmúlt tizenhat év nemcsak a túlélésről szólt.

Új részvételi formák, új kapcsolatok és új társadalmi szerepek alakultak ki.

A civil szervezetek pénzről és finanszírozásról való gondolkodása is átalakult: összetettebb adománygyűjtési stratégiákat kezdtek alkalmazni, és a magánadományok, vállalati felajánlások, valamint helyi közösségi támogatások egyre fontosabb szerepet kaptak működésükben.

Ugyanakkor egyre többen szereztek tapasztalatot önkéntesként, szervezőként, adományozóként vagy egy közösség aktív tagjaként.

The post Hámori György: Mi változott meg az országban, mielőtt megváltozott a rendszer? – Civilek és helyi cselekvés first appeared on 24.hu .