A század közepére akár három és fél héttel több hőségriadós nap és négy héttel több trópusi éjszaka lehet Budapesten, miközben gyakoribbá válhatnak a heves esőzések és a viharok is – erről írt péntek reggeli Facebook-posztjában Karácsony Gergely.

A főpolgármester szerint a főváros számára készült klímamodellek alapján a mostani szélsőséges meleg nem kivételes állapot marad, hanem egyre inkább a budapesti nyarak megszokott részévé válik. „Hátralévő életünk egyik leghűvösebb nyarát szenvedjük el éppen” – kezdte posztját Karácsony.

A főpolgármester két, egymástól független vizsgálatra hivatkozott.

Az egyik nagyjából egy kilométeres felbontásban modellezte, hogyan változhat Budapest hő- és szélterhelése 2031 és 2060 között, a másik 15 klímamodell segítségével vizsgálta a várható csapadékviszonyokat.

Emellett a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztálya műholdas és térinformatikai adatok alapján a városi hőszigethatást is feltérképezte.

A modellek eltérhetnek abban, hogy pontosan mekkora változással számolnak, abban azonban Karácsony szerint egybehangzóak, hogy Budapest minden részén melegebb lesz.

A század közepére évente 1-3,5 héttel nőhet a hőségriadós napok, és 2-4 héttel a trópusi éjszakák száma.

Utóbbiak azok az éjszakák, amikor a minimum-hőmérséklet sem csökken 20 Celsius-fok alá.

A főpolgármester szerint ez azt jelenti, hogy a ma még rendkívülinek számító hőhullámokra idővel nem különleges eseményként, hanem a nyári városüzemeltetés állandó részeként kell készülni.

A melegedés ráadásul nem egyformán érinti a várost.

A legnagyobb növekedést a pesti oldalon várják, míg a Budai-hegyek térségében kisebb lehet a változás.

Budapest legmelegebb része továbbra is a belváros maradhat.

A főváros saját, 30 méteres felbontású műholdas vizsgálata szerint a város túlnyomó részén 3–5 Celsius-fokos felszínhőmérséklet-emelkedés mérhető, egyes külső pesti, jellemzően újonnan beépített területeken pedig a 6 fokot is meghaladja a növekedés.

A vizsgálat azt is megnézte, hol élnek a hőségnek leginkább kitett korcsoportok.

Ebből az látszik, hogy a Budai-hegyvidéken ugyan sok sérülékeny ember él, a hőterhelés viszonylag alacsony.

A pesti oldalon viszont – részben a külső kerületekben – vannak olyan városrészek, ahol egyszerre magas a hőterhelés és nagy a veszélyeztetett lakosság aránya.

A klímaváltozás nem egyszerűen szárazabb időt jelent Budapesten.

A modellek szerint az éves csapadékmennyiség valamelyest még nőhet is: 2030-2050 között átlagosan körülbelül 1 százalékkal, 2050-2070 között pedig 3-5 százalékkal.

Az eloszlása viszont jelentősen megváltozhat: nyáron kevesebb eső eshet, miközben gyakoribbá válhatnak a nagy csapadékkal járó események.

Jelenleg évente nagyjából 16 olyan nap van, amikor 10 milliméternél több csapadék hullik, ehhez a modellek szerint további 2-4 nap jöhet.

A viharos napok száma évente 3-13 nappal emelkedhet.

Karácsony szerint ez nemcsak a csatornahálózat és a víztározók miatt jelent problémát, hanem nagyobb terhelést róhat a fasorokra, a zöldfelületekre és a légvezetékes infrastruktúrára is.

A főpolgármester szerint a főváros az elmúlt években az elérhető uniós forrásokat elsősorban zöldfelületekre, vízgazdálkodásra, fenntartható energiára és zöldebb közlekedésre fordította, csakhogy ezekből a forrásokból az Orbán-kormány idején kevés jutott Budapestnek.

A most rendelkezésre álló uniós pénzekből és Budapest pénzügyi helyzetének rendezésével ezeket a beruházásokat nagyobb léptékben folytatnák. ]]>