Élőben közvetítenék Nidal Hasan egykori amerikai őrnagy kivégzését – mondta a BBC -nek az amerikai védelmi minisztérium egyik tisztviselője.
Hasan 2009-ben 13 fegyvertelen amerikai katonát lőtt agyon a texasi Fort Hood támaszponton.
A tervek szerint december 3-án állítanák kivégzőosztag elé, de jogi szakértők szerint az eljárásai még évekig elhúzódhatnak. „Gondoskodni fogunk arról, hogy az emberek megnézhessék, hogy nyilvános legyen.
Az embereknek meg kell érteniük, hogy az ilyen tetteknek súlyos következményeik vannak” – mondta Pete Hegseth védelmi miniszter a konzervatív Real America’s Voice televíziónak.
Hozzátette, hogy Hasant „katonákból álló kivégzőosztag elé állítják.
Ahogy annak lennie kell”.
Amikor arról kérdezték, hogy Hasan előállt-e utolsó kívánsággal, vagy megkereste-e Donald Trump elnököt, Hegseth azt válaszolta: „Nem érdekel.
December 3-án találkozunk vele.” A Pentagon szerint a kivégzésre a védelmi miniszter tett javaslatot, Trump pedig jóváhagyta azt.
A BBC a Fehér Házat is megkereste, hogy megtudja, az elnök az élő közvetítést is támogatja-e.
Hasan a hadsereg pszichiátereként szolgált.
A 2009. november 5-i támadást egy zsúfolt egészségügyi épületben követte el, ahol bevetésre induló katonák vártak vizsgálatokra és védőoltásokra.
A bíróságon elismerte, hogy ő volt a lövöldöző.
A 2013-as hadbírósági tárgyalásán azt mondta, úgy vélte, tettével a muszlimokat és az afganisztáni tálibokat védi.
A BBC szerint közel egy évszázada ez lenne az első nyilvános kivégzés az Egyesült Államokban.
Katonai kivégzést legutóbb 1961-ben hajtottak végre az országban, kivégzőosztagot pedig utoljára 1945 januárjában alkalmaztak, amikor agyonlőttek egy katonaszökevényt.
A kivégzéshez azonban az elnöki jóváhagyás mellett a bírósági felülvizsgálat lezárása is szükséges.
John Mills, halálra ítélt fogvatartottakat képviselő ügyvéd szerint Hasan fellebbezési eljárása még nem ért véget, és várhatóan szövetségi bíróságon is kérni fogja az ítélet felülvizsgálatát.
Ez valószínűleg a kivégzés felfüggesztésével járna.
Mills azt mondta, meglepné, ha valóban végrehajtanák a kivégzést.
Az élő közvetítés tervét „példátlannak” nevezte a modern korban, és szerinte az jogilag bizonytalan terepre vezet. „A kivégzőosztag általi kivégzés élő közvetítésének terve alig több a Trump-kormányzat figyelemfelkeltő akciójánál” – mondta.
Fidell, a Yale Egyetem jogi karának oktatója „igazán szerencsétlen döntésnek” nevezte a bejelentést. „Egy kivégzés élő közvetítése olyan, mintha egyenesen a középkorból jönne.
Társadalomként bizonyos értelemben már régen túlléptünk ezen – legalábbis máig ezt gondoltam” – mondta.
Szerinte Hasan további jogi eljárásai évekig, Trump elnöki ciklusánál is tovább tarthatnának.
Egyelőre az sem világos, hol közvetítenék a kivégzést.
A Meta kifejezetten tiltja a halálbüntetés végrehajtásának élő közvetítését, és a TikTokon is hasonló tilalom van érvényben.
A YouTube és az X szintén korlátozza az erőszakot és halált bemutató tartalmakat.
A Trump tulajdonában lévő Truth Socialon a felhasználók nem tudnak élő videót közvetíteni.
Deborah Denno, a Fordham Egyetem jogászprofesszora ugyanakkor azt mondta, a közvetítés korábban nem látott átláthatóságot teremtene. „Lehetne azzal érvelni, hogy »ha akarjátok a halálbüntetést, akkor megmutatjuk, hogyan hajtják végre ebben az országban«” – fogalmazott.
Szerinte így az emberek kénytelenek lennének szembesülni azzal, mi történik egy kivégzésen.
Az Amnesty International adatai szerint tavaly 17 országban több mint 2700 embert végeztek ki, de nyilvános kivégzésekről csak Iránból és Afganisztánból tudni.
Előbbiben tizenegy, utóbbiban hat ilyen esetet dokumentáltak. ]]>
Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.