Szlovákia és Magyarország nagyobb rugalmasságot kért Brüsszeltől az orosz földgáz kivezetését illetően azzal érvelve, hogy tengerparttal nem rendelkező földrajzi helyzetük és a meglévő szállítási útvonalaktól való függőségük miatt az energiaforrások diverzifikálása nehezebb és költségesebb számukra – írja az Euronews .

Pozsony szerint Szlovákia történelmileg az orosz kőolaj és földgáz egyik belépési pontja volt, de most Magyarországgal együtt az ellátási útvonalak végállomásává válhat, az EU orosz energiaimport kivezetésére vonatkozó terve alapján ugyanis 2027-ben megszűnik az orosz energiahordozók szállítása Közép-Európába. „Szeretnénk megvitatni az Európai Bizottsággal, hogyan tudná kielégíteni az igényeinket a következő uniós finanszírozási időszak és az uniós források rendelkezésre állása, különösen a visegrádi négyek régiójában az olaj- és gázinfrastruktúra bővítését illetően” – mondta Denisa Saková szlovák miniszterelnök-helyettes egy pozsonyi sajtótájékoztatón, amin Dan Jørgensen energiaügyi biztos is részt vett.

A közép-európai miniszterek azt szeretnék elérni, hogy Brüsszel ismerje el országaik sajátos helyzetét, és vegye figyelembe a régió szükségleteit, amikor uniós forrásokat oszt el az új olaj- és gázinfrastruktúra kiépítésére, illetve előkészíti a következő EU-s költségvetési időszakot.

Ez utóbbi kérdés a legutóbbi Európai Tanács ülésén is vitát váltott ki a tagállamok között.

A mostani felhívást megelőzően a visegrádi országok (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) már az október 15–16-i uniós csúcstalálkozón is nyomást gyakoroltak az EU vezetőire, hogy vizsgálják felül a régió villamosenergia-számláinak csökkentését célzó intézkedéseket.

Követeléseik között szerepelt, hogy az EU tanúsítson nagyobb rugalmasságot a közösségi szén-dioxid-kibocsátáskereskedelmi rendszer, az ETS folyamatban lévő felülvizsgálatában, illetve halasszák 2030-ra a rendszer második szakaszának, az ETS2-nek a bevezetését.

Jørgensen energiaügyi biztos elismerte, hogy a közép-európai lakosság „súlyos” helyzettel néz szembe, de megismételte, hogy olyan „célzott és átmeneti intézkedésekre” van szükség, amik nem ássák alá az EU célkitűzését, hogy csökkentse az importált fosszilis energiahordozóktól való függőségét. „Korábban Oroszországtól függtünk.

Most megszüntetjük ezt a függőséget, és ez jó dolog.

A jelenlegi helyzet azonban azt mutatja, hogy most a világpiactól függünk, és a közel-keleti események az itt, Pozsonyban élő emberekre is hatással lehetnek” – mondta Jørgensen.

A hagyományosan nagyobb mértékben fosszilis energiahordozókra támaszkodó négy uniós ország szerint a magas energiaárak megnehezítik, hogy iparvállalataik beruházásokat vállaljanak az elektrifikáció, vagyis a villamos energiára való átállás területén.

Az árakat az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja hajtotta fel.

Az Ember energetikai kutatóintézet szerint a közép-európai fogyasztókra lényegesen nagyobb pénzügyi teher nehezedik, a nagykereskedelmi áramárak határidős jegyzései ugyanis több mint 60 százalékkal haladják meg a válság előtti szintet.

Pozsony és Budapest szerint különösen nehéz helyzetben vannak az EU energiaforrások diverzifikálására vonatkozó követelményeinek teljesítése szempontjából, ezért pénzügyi támogatást szeretnének kapni a régió olaj- és gázinfrastruktúrájának bővítésére.

A visegrádi országok több alternatív energiaforráshoz és Oroszországot elkerülő szállítási útvonalhoz is hozzáférnek, igaz, magasabb költségek mellett, de ezeknek az útvonalaknak a kiépítettsége és az országok energiarendszereibe való integráltsága eltérő. ( Euronews ) ]]>