Lezajlottak a bosznia-hercegovinai választások .

Ezúttal a nemzetközi közösség főképviselője nem módosította az urnazárás után azonnal a választási törvényt a horvátok javára, ahogy Christian Schmidt 2022-ben tette .

Schmidt már nem főképviselő, a nemzetközi közösség hónapok óta nem tudott újat jelölni helyére.

Azonban négy évvel ezelőtti tette jól megmutatta, hogy kinek az érdekében is használta a szokatlanul széles és kontrollálatlan hatalmát.

Idén azonban erre nem is lett volna szükség: a daytoni szerződéssel tetszhalott állapotba „békétített” országban múlt vasárnap megerősödtek a nacionalista erők, a horvát nacionalisták is – azaz újabb négy év etnicista blokád, a közös intézmények aláásása következik.

Mert bármennyire is ellenségek voltak egykoron a háborúban a horvátok és szerbek – mai nacionalistáik, Milorad Dodik szerb részről és Dragan Čović hercegovinai horvát részről – egy valamiben egyetértenek: a közös állam helyett etnikai gettókra (és azok bizniszpártjaira) van szükség.

Külföldön is jól ismert, hogy a szerb többségű Republika Srpskában erősek a nacionalista törekvések – és Schmidt fel is lépett keményen Dodikkal szemben, ami végül odavezetett, hogy a szerb politikus elvesztette hivatalát.

A horvát nacionalizmussal azonban Schmidt meglehetősen elnéző volt – de erről jóval kevesebbet tudunk külföldön.

Bosznia-Hercegovina területi egységét, közös identitását azonban nemcsak Belgrád, de Zágráb is rendszeresen kétségbe vonja.

Alkotmányban rögzített etnikai tisztogatás The post Techet Péter: A nacionalizmus csak fedősztori – kik és miért akarják destabilizálni Bosznia-Hercegovinát? first appeared on 24.hu .