A koronavírus-járvány nemcsak lelkileg viselte meg az embereket, hanem a biológiai öregedésük ütemén is nyomot hagyhatott, legalábbis egy német kutatás eredményei szerint.

A PNAS folyóiratban megjelent tanulmány a TwinLife nevű német ikervizsgálathoz gyűjtött nyálmintákat elemezte: a kutatók körülbelül 8-10 éves gyerekektől, 14-16 éves kamaszoktól és 20-29 éves fiatal felnőttektől vettek mintát a 2020. márciusi első német lezárás előtt, majd 2021 és 2022 között, a második lezárás után.

Összesen valamivel több mint ezer ember adatait vizsgálták.

A munkát Alicia Schowe, a müncheni Max Planck Pszichiátriai Intézet kutatója vezette, négy német egyetem közreműködésével.

A biológiai öregedést úgynevezett epigenetikai órákkal mérték.

Ezek a DNS-hez kapcsolódó metilcsoportok mintázatából becsülik meg, hogy valaki biológiailag mennyi idős, illetve milyen ütemben öregszik: a mintázat az életkorral kiszámítható módon változik, és a kronológiai kortól való eltérés az egészségi állapotról is árulkodhat.

A kutatók négy ilyen órát használtak, és közülük háromnál (PedBE, GrimAge2, DunedinPACE) a járvány előtti állapothoz képest szignifikáns gyorsulást mértek, bár nem minden korcsoportban.

A gyerekeknél csak az egyik óra jelzett gyorsulást, amire a szerzők szerint az is magyarázatot adhat, hogy a többit nem gyerekekre hangolták.

Amikor a kutatók a mért értékeket összevetették azzal, amit a résztvevők a járvány megéléséről mondtak, csak egyetlen korcsoportnál találtak összefüggést a szubjektív stressz és a gyorsuló öregedés között: a kamaszoknál.

Azoknál mutatkoztak erősebb jelek, akik megterhelőnek élték meg a szabadságuk korlátozását és a számukra fontos emberektől való elszakadást.

Schowe szerint a serdülőkor különösen érzékeny időszak lehet a stressz hatásaira, akár a pubertáskori testi változások, akár amiatt, hogy a kortársakkal való találkozás korlátozása épp ezt a korosztályt érintette a legérzékenyebben.

Elisabeth Binder, az intézet igazgatója és a tanulmány vezető szerzője szerint minden korosztályban azokat viselte meg leginkább a stressz, akik már a járvány előtt is sérülékenyek voltak rosszabb fizikai egészségük, alacsonyabb szubjektív jóllétük vagy alacsonyabb társadalmi státuszuk miatt.

A felgyorsult öregedéssel a teljes mintában egyébként nem a lelki terhelés mutatta a legerősebb összefüggést, hanem két testi tényező: a magasabb testtömegindex és a dohányfüstnek való kitettség.

A szerzők maguk is felvetik, hogy a járvány alatti mozgásszegény életmód és súlygyarapodás részben magyarázhatja a mért eltéréseket.

Fontos korlát, hogy a vizsgálat összefüggést mutat ki, nem ok-okozatot, és hogy a különböző epigenetikai órák más-más eredményt adtak.

A kutatók szerint hosszabb követéses vizsgálat kell annak eldöntéséhez, hogy a változások tartósak-e, és előre jeleznek-e későbbi egészségügyi problémákat.

Kapcsolódó cikkek: ]]>