Friss kutatással jelentkezett az Europion közvélemény-kutató, amely ezúttal azt vizsgálta, hogy a magyarok mennyire ismerik az ügynökakták témáját, és összességében hogyan ítélik azt meg.
A felmérés szerint a nyilvánosságra hozatalt a felnőtt népesség 72 százaléka támogatja, 28 százalék nem ért egyet vele.
A politikai táborok között pedig igen éles törésvonal húzódik.
Míg a Tisza-szavazók körében elsöprő többség, a megkérdezettek 89 százaléka áll a közzététel mellett, a Fidesz-szavazók – a politikai táborok közül egyedüliként – ha szűken is, de többségükben ellene vannak.
A fideszes megkérdezettek 55 százaléka ellenzi a nyilvánosságot és mindössze 45 százalékuk ért egyet vele.
A támogatás mértéke az életkorral csökken: a 16–29 évesek körében 80 százalékos a támogatottság, a 60 év felettieknél az arány már csak 64 százalékos.
Hozzáteszik még, hogy a férfiak körében valamivel magasabb a támogatók aránya – náluk ez a szám 77 százalék, a nők körében 67 százalék.
Támogatják, de kevesen tudják pontosan, mi ez Noha a közzétételt a többség helyesli, a téma tényleges ismerete felszínes.
Arra a nyitott kérdésre, hogy saját szavaikkal írják le, pontosan mik is ezek az ügynökakták, a válaszadók 60 százaléka nem adott értelmezhető választ, további 23 százalék nagyjából helyes választ adott, de pontatlanul fogalmazott, és mindössze 10 százalék válaszolt pontosan (8 százalék pedig tévesen vagy nem a kérdésre válaszolt).
A válaszok pontossága erősen iskolázottság-függő a kutatás szerin: a diplomások 17 százaléka adott pontos választ, az érettségivel nem rendelkezőknek viszont csak 4 százaléka.
Pártpreferencia szerinti bontásban pedig a Tisza-szavazók tűnnek legtájékozottabbnak: 14 százalékuk adott pontos választ és további 29 százalék helyeset de pontatlant.
A fideszeseknek a 7 százaléka válaszolt pontosan, 17 százalékuk helyesen, de pontatlanul.
A többség nyugodt a saját szempotjából A kutatás eredménye szerint a többség nem számít személyes érintettségre: 63 százalékuk szerint nem valószínű, hogy közeli hozzátartozót találna az aktákban, és csak 10 százalékuk számít ilyen meglepetésre.
A közélet szintjén ugyanakkor sokan számítanak konkrét következményekre.
A válaszadók 63 százaléka számít arra, hogy fontos közéleti személyeknek kell majd lemondaniuk vagy háttérbe vonulniuk.
A lemondásokat a Tisza-szavazók várják a legnagyobb arányban, a fideszesek a legkevésbé.
A legkényesebb téma: Orbán Viktor A felmérés külön kitért arra, hogy Orbán Viktor volt miniszterelnök bejelentésére (miszerint sorkatonaként megpróbálták beszervezni , de nem működött együtt az állambiztonsággal) hogyan reagál a közvélemény.
Itt rajzolódik ki a legélesebb megosztottság.
A teljes népességben 26 százaléka egyáltalán nem hisz Orbánnak, 36 százalékuk igen – 19 százalék teljesen 17 százalék inkább.
Ahogy az várható volt, a kérdésben a politikai táborok egymás tükörképei: a Fidesz-szavazók 52 százaléka a teljes mértékben hisz a politikai közösségük vezetőjének, de akad azért 3 százalék itt is, aki elutasítja az állítását.
A Tisza-szavazók körében 46 százalék egyáltalán nem hisz neki, és csak 2 százalékuk fogadja el teljesen a magyarázatát.
A 60 év feletteiek is hajlamosabbak hinni hinni Orbánnak a kutatás szerint, a fiatalok körében inkább bizonytalanság uralkodik.
Módszertan Az Europion 1727 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026. november 4-én, az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának napján.
Az online panelek nyers adataiból származó, jól ismert torzulásokat (mint például az egyes demográfiai csoportok, illetve a digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációját) a nemzetközi online survey-módszertanban régóta használt (pl.
Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigáltuk.
A korrekció során az áprilisi választásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezéseket és a válaszadók digitális jártasságát is figyelembe vettük.
A becslések hibahatárát bootstrap-módszerrel teszteltük; ez alapján a becsült eloszlások maximális eltérése a valós teljes népességbeli arányuktól (konfidencia-intervalluma) legfeljebb 3,2%.
Kapcsolódó Az első Orbán-kormányban lehetett a legtöbb érintett – régi és új nevek bukkantak föl a most megnyílt ügynökaktákban 36 évvel a rendszerváltás után megnyíltak az ügynökakták.
Bár a korábbi szt-tiszt, Medgyessy Péter nem szerepel az adatbázisban, több kormánytag igen, ahogy egyházi vezetők is.
The post Kutatás: a magyarok inkább nem hiszik el Orbán Viktor történetét a beszervezésről first appeared on 24.hu .
Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.