„A Tisza-frakció titkos szavazással meghozta az eddigi egyik legfontosabb döntését: Baka Andrást , a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport.

Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő.

Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak.

Ebben a Legfőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét a elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás, akkori államfő lehetőségeiről.

Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról.

Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez.

Örülök neki.

Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet.

A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők.

Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el.

Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon.

Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre.

Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak.

De a kétharmadnak persze veszélye is van.

Később azt mondta Baka: „Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert.

A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám.

Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell.” Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került.

Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját.

Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra.

Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát, hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie.

Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék.

Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását.

Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend.

Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez?

Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében?

A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény.

De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van.

Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat.

Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen.

A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek.

Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz.

El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját.

A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez.

Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki.

Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek.

Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek.

Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek?

Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem.

A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető.

Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is.

Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza?

Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol.

Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom.

Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak.

Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat?

Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan.

Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt.

Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt.

Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozóhatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak.

Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra?

Szükség van egy új alkotmányra.

Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell.

Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle.

Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges.

Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart.

Be kéne vonniuk az ellenzéket is?

Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne.

Szükséges tehát az ellenzék bevonása is.

Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet.

Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell, hogy történjen.

Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni.

Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt.

Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal.

Azt a dokumentumot én már Alkotmánynak nevezném.

A Magyar Köztársaság Alkotmányának.

Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek.

Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni?

Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség.

Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak.

Talán végre egy normális országban élünk majd.

Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását.

Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel.

De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba.

Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak.

Kapcsolódó Baka András: Ilyen csak egyszer történt, amikor a náci Németország elfoglalta Hollandiát Interjú a Legfelsőbb Bíróság volt elnökével, akit annak idején a Fidesz kétharmaddal távolított el tisztségéből.

The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” - Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu .