Kompromisszumos megoldásnak nevezte a kata átalakításának tervezetét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a vagyonadónál viszont a vállalkozói tőke mentességét javasolja.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a vagyonadó-tervezetet jelenlegi formájában nem támogatja, mert szerinte veszélyezteti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését.

A kormány két adótörvény-tervezetről kezdett társadalmi vitát: Magyar Péter keddi bejelentése után felkerült a kormányzati honlapra a vagyonadóról és a katás adózás szabályainak megváltoztatásáról szóló törvénytervezet is.

A miniszterelnök emellett kedden beszélt egy ekhós szabályváltozásról is, ám az egyetlen területet érint: megszüntetik az élsportolóknak járó eddigi kivételezettséget azzal, hogy évi 500 millió forint helyett nekik is évi 60 millió forintig jár ez a kedvezményes adónem (amihez legalább minimálbéres munkaviszonyban kell állniuk).

Az MKIK csütörtöki, MTI-nek küldött közleménye szerint az új kata szélesebb kör számára tenné elérhetővé az egyszerű adózást, és a nagyobb jövedelemhez nagyobb közteherviselést kapcsolna.

Kedvező változásnak tartják, hogy a katás egyéni vállalkozók újra számlázhatnának cégeknek és más szervezeteknek, a bevételi határ pedig 22 millió forintra emelkedne.

A vállalkozásoknak történő számlázás magasabb közterhe szerintük az adóoptimalizálási kockázatokat is csökkentheti.

A kamara elismeri, hogy sok kisvállalkozó a 2022 előtti kedvező katát várta vissza, ezért a magasabb közteher csalódást okozhat nekik.

A korábbi rendszer változatlan visszaállítását ugyanakkor költségvetési szempontból nehezen fenntarthatónak tartják.

Kifogásolják viszont, hogy a vállalkozások közötti számlázás után fizetendő 15 százalékos többletteher nem növelné a társadalombiztosítási ellátások alapját.

Ezért azt javasolják, hogy a többletadó meghatározott része magasabb nyugdíj- és pénzbeli egészségbiztosítási jogosultságot biztosítson.

Emellett megvizsgálnák, hogy az átalányadónál szerintük jóval kedvezőbb új kata mennyi vállalkozót vonzana át, és mekkora lenne a veszélye annak, hogy munkavállalók ismét katásként dolgozzanak.

A vagyonadónál az MKIK érti azt a kormányzati célt, hogy a kiemelkedően vagyonosok nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közös kiadásokhoz, de az adónem kialakítását a nemzetközi tapasztalatok alapján különösen nehéznek tartja.

Közleményük szerint 1990-ben még 12 OECD-ország alkalmazott általános nettó vagyonadót, 2026-ra viszont csak négy.

A kamara ezért szétválasztaná a fogyasztási és pénzügyi célú magánvagyont a gazdaságban működő vállalkozói tőkétől.

Szerintük a társasági részesedések évenkénti megadóztatása likviditási gondokat okozhat, és forrásokat vonhat el a beruházásoktól, illetve a munkahelyteremtéstől.

A társadalmi egyeztetésen a tényleges magyarországi gazdasági tevékenységet szolgáló vállalkozói vagyon mentességét javasolják, hogy a tulajdonosoknak ne kelljen pusztán az adófizetés miatt pénzt kivonniuk a cégükből.

Hasonló aggályokat fogalmazott meg a VOSZ is, ami a társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet jelenlegi formáját nem támogatja.

Bár fontosnak tartják az igazságos és arányos közteherviselést, szerintük a tervezet veszélyezteti a hazai kis- és középvállalkozások fejlődését.

A szövetség arra hívta fel a figyelmet, hogy az egymilliárd forintos adómentes értékhatár feletti vagyonba a vállalkozói részesedések is beleszámítanának.

Egy családi vállalkozás értéke azonban jelentős részben üzemépületekben és gépekben testesülhet meg, így a magas cégérték nem feltétlenül jelenti azt, hogy a tulajdonosnak elegendő szabad pénze van az adófizetéshez.

Ha emiatt több osztalékot vesz ki, az csökkentheti a fejlesztésre fordítható forrásokat.

A VOSZ szerint ezt a kockázatot a Pénzügyminisztérium saját hatásvizsgálata is elismeri.

A VOSZ ezért részletes gazdasági hatásvizsgálatot kér, amely a várható bevételek mellett a vállalati forráskivonás következményeit, valamint az adóbeszedés, az adóelkerülés és a jogviták várható költségeit is számszerűsíti.

A Magyarországon tényleges gazdasági tevékenységet és foglalkoztatást szolgáló vállalkozói vagyonra célzott mentességet, a termelékenységet javító új beruházásokra és a munkavállalók képzésére pedig adókedvezményt javasolnak.

Hangsúlyozzák, hogy a vagyon céges formában tartása önmagában nem indokolhat mentességet.

Igazolt likviditási nehézségnél a tervezetben szereplő könnyítéseken túl akár többéves halasztást vagy részletfizetést is lehetővé tennének.

Emellett megbízhatóbb cégértékelést, kevesebb párhuzamos adatszolgáltatást és egyértelmű NAV-útmutatást kérnek.

A vagyonadót a vállalkozói jövedelmeket és a vagyon hozamát terhelő adókkal együtt vizsgálnák, különösen a gyenge jövedelmezőségű időszakokban.

A szövetség alacsonyabb adókulcsokat és ötéves, fokozatos bevezetést javasol.

Az 1–5 milliárd forintos vagyoni sávban az első évi 0,1–0,25 százalékos terhelés öt év alatt érné el a 0,5 százalékot.

Az 5–100 milliárdos sávban 0,5 százalékról 1 százalékra, a 100 milliárd forint feletti vagyonoknál pedig 1 százalékról 1,5 százalékra emelkedne az adó mértéke.

A VOSZ szerint az október 14-ig tartó e-mailes véleményezésnél több idő kell az érdemi egyeztetéshez.

Ezért a határidő meghosszabbítását és közvetlen szakmai tárgyalást kérnek a Pénzügyminisztériumtól, hogy a szabályok hatását még a törvény véglegesítése előtt konkrét vállalati példákon is megvizsgálhassák. ]]>