Mindenszentek és halottak napja két, egymást követő ünnep a naptárban, előbbi dátuma november 1., és munkaszüneti nap, míg utóbbi november 2., és ha úgy jön ki a héten, akkor bizony munkanap.

Így van ez idén, 2026-ban is, mindenszentek vasárnapra esik, halottak napja hétfőre, így aztán nincs hosszú hétvége.

Ilyesmi akkor fordul elő, ha november 1. csütörtök, mert ez esetben a pénteket, halottak napját pihenőnappá nyilvánítják, amit viszont le kell dolgozni.

Legközelebb 2029-ben alakul majd így, akkor lesz négynapos hétvége november legelején.

Ám itt és most a lényeg: mit ünneplünk ezen a két napon?

Szenvedő és diadalmas A katolikus egyház szerint az élő és már elhunyt hívek egyfajta közösséget alkotnak a „szentek egyességében”, amelynek lényege, hogy élők és holtak helytállnak, könyörögnek egymásért.

A közösség három elemből áll: a küzdő egyház, azaz a földön jelenleg élő lelkek; a szenvedő egyház, vagyis a már elhunyt, de még a tisztítótűzben szenvedők; a diadalmas egyház, magyarán a mennyekbe jutott, üdvözült hívek társasága.

Ide kapcsolódik a mostani két jeles nap.

Mindenszentekkor, november 1-jén a diadalmas egyház tagjait ünnepeljük: mindazon megdicsőült lelkeket, akik életszentségük okán, vagy a tisztítótűzben megtisztulva már megérkeztek a mennyországba.

Megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a naptár nem emlékezhet meg róluk külön, név szerint, ezért az övék ez a nap.

November másodika halottak napja.

A 10-11. század fordulóján élt Szent Odilo clunyi apát fogalmazta meg először, hogy miután az egyház megemlékezik a mennyország minden szentjéről, másnap az össze elhunytról is emlékezzünk meg.

Ebből indult 998-ban, és a bencések hatására terjedt el széles körben a XI. században.

A fent említett „egyesség” alapján tehát halottak napja a földön küzdők ünnepélyes megemlékezése a tisztítótűzben szenvedőkről.

Bridgeman / Getty Images Gustave Doré illusztráció az Isteni színjáték egyik jelenetéhez (Pokol).

Halottak hete Ha a kronológiát nézzük, mindenszentek nem csak a naptárban előzi meg a halottak napját.

Előbbi eredete 609-re nyúlik vissza, amikor Szent VI.

Bonifác pápa a Szűzanya és az összes vértanú tiszteletére szentelte a római Pantheont, majd ennek évfordulóit kezdték ünnepelni a május 13-ai dátumon.

Bő évszázaddal később, III.

Gergely pontifikátusa idején az ünnepet május 31-ére tették, és „a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember” emléknapja lett.

Gergely 835-ben november elsejére helyezte át, egyetemessé tette, Jámbor Lajos frank király, római császár pedig 835-ben az egész birodalomban elrendelte megünneplését.

Elterjedését a Cluny bencéseknek köszönhetjük.

A halottakról való megemlékezés ugyan ősi időkre tekint vissza, a kereszténységben a már említett módon vált egyetemessé.

Mára halottak napja mellett mindenszentek visszaszorult, előbbi vigíliájává (előestéjévé) vált, a magyar néphagyomány sok helyen halottak hetének nevezi azt a hetet, amelyikre e két ünnep esik.

A 21. századra pedig az egyházi ünnepből egyértelműen vallástól, felekezettől és vallásosságtól függetlenül az elhunytakra való emlékezés, a róluk való gondoskodás idejévé vált.

További érdekes cikkeink a közelmúltból: Így halt meg Muhammad Ali Télies fordulat: a jövő héten havazhat is Alábecsültük a Végítélet-gleccsert Elképesztő kincsek kerültek elő egy elpusztított magyar városból „Ha harminc éve csak felvetem, hogy ez lehetséges, őrültnek hisznek” Egyre biztosabb: minden idők legerősebb El Niñója lesz a mostani The post Mit ünneplünk halottak napján és mindenszentekkor? first appeared on 24.hu .