Csütörtökön hirdetik ki a felsőoktatási ponthatárokat; az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM), az Oktatási Hivatal (OH) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) Budapesten rendezi meg a központi Pont Ott Partit (POP), a ponthatárokról a felvételizők először itt értesülhetnek.

A ponthatárok a felvi.hu-n is elérhetők lesznek.

Az OH az MTI-vel azt közölte: a rendezvény központi helyszíne idén az ELTE Lágymányosi Campusa lesz, és további 11 helyszínen szerveznek hivatalos ponthatárvárót.

Csütörtökön 20 órakor Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár és Vanó Renáta, az OH felsőoktatásért felelős elnökhelyettese indítja el a felsőoktatási ponthatárok kihirdetését a központi helyszínen.

Délután a szervezők a felsőoktatásban rejlő lehetőségeket bemutató programokkal és népszerű könnyűzenei előadókkal várják a közönséget.

Számos felsőoktatás intézmény információs pulttal jelen lesz az eseményen.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

A részletes program és további információ az esemény közösségimédia-felületén olvasható.

A ponthatárok kihirdetését a felvételizők idén is több helyszínen kísérhetik figyelemmel, ugyanis Debrecenben, Egerben, Győrött, Gyulán, Miskolcon, Nyíregyházán, Óbudán, Pécsett, Szegeden, Tatabányán és Veszprémben is lesz ponthatárváró rendezvény.

Albérlet vagy lakásvásárlás?

A zenga.hu friss elemzése azt vizsgálta meg, hogy a jövedelmekhez képest mekkora terhet jelent egy egyetemista lakhatása, illetve mikor érdemes elgondolkodni azon, hogy a bérlés helyett inkább lakást vásároljon a család.

Egy budapesti vagy debreceni egyetemre felvett gólya számára ma már teljesen reális forgatókönyv, hogy egy átlagos bérleményért havi 180-250 ezer forintot kell fizetni.

Ha a szülők állják az albérletet, ez a magyar nettó mediánkereset 41-57 százalékát is felemésztheti.

A többi vidéki egyetemvárosban kedvezőbb a helyzet, de a kisebb lakásokért ott is 120-180 ezer forint közötti bérleti díjakkal kell számolni, ami még mindig a mediánjövedelem 28-41 százalékának felel meg.

Éppen ezért sok hallgató választja azt a megoldást, hogy nem egyedül, hanem két-három barátjával bérel egy nagyobb lakást.

Egy háromszobás lakás havi költsége így többfelé oszlik, ami sok esetben jóval kedvezőbb, mint egy önálló garzon fenntartása – mondta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.

Felmerülhet azonban az is, hogy ha a család rendelkezik megfelelő önerővel, vajon nem éri-e meg inkább lakást vásárolni.

Bár az önerő összege miatt ez sokak számára csak elméleti lehetőség, azoknak, akik hosszabb távon gondolkodnak és anyagi lehetőségük is engedi, érdemes számolni vele.

Egy saját lakás esetében a havi kiadás nem csupán lakhatási költség, hanem egy olyan befektetés is lehet, amelynek értéke hosszú távon megmarad, sőt akár növekedhet is.

Az egyetem befejezése után a lakás továbbadható, kiadható egy következő diáknak vagy a gyerek első saját otthonaként is szolgálhat.

A zenga.hu számításai rávilágítanak, hogy minél magasabbak egy városban a bérleti díjak a lakásárakhoz képest, annál jobb befektetésnek számít a vásárlás.

Budapest legtöbb kerületében jelenleg 3,8-5 százalék közötti elméleti bruttó éves hozam érhető el egy kisebb lakás kiadásával, míg a vidéki egyetemvárosokban ez jellemzően 4,5-6 százalék között alakul.

Ez azt jelenti, hogy befektetési szempontból több vidéki egyetemváros kedvezőbb lehetőséget kínál, mint a főváros.

The post Ma hirdetik ki a felsőoktatási ponthatárokat, indulhat a roham az albérletekért first appeared on 24.hu .