A magyar tenger vízszintje idén nyáron vészesen lecsökkent.

Balatonmáriafürdőnél a vízmérce negatív rekordokat is feljegyzett augusztus második felében, miután a vízállás bőven 50 centiméter alá esett .

A tó átlagos vízállása jelenleg 43 centiméter , ami július elejéhez képest csaknem 30 centiméteres csökkenést jelent.

Ez már szemmel is jól látható különbség.

Mohos Márton / 24.hu Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) adatai szerint 2000 és 2021 közötti mérések alapján a Balaton vízállása augusztus végén átlagosan 86 centiméter szokott lenni.

Ettől a tó most 43 centiméterrel marad el, ami víztömegben kifejezve mintegy 260 millió köbmétert jelent.

A Balaton eddig mért legkisebb átlagvízállását – Tihany-rév és Balatonakali állomások 24 órás átlagából képzett vízállás – 2003 októberében mérték, 23 centiméter volt.

A 2000-es évek elején a jelenlegihez hasonlóan száraz vízháztartási helyzet fordult elő, éveken keresztül halmozódott a vízhiány.

Aztán az időjárás csapadékosabbra fordult, ennek köszönhetően 2006 áprilisában már 120 centiméterhez közeli átlagvízállás volt tapasztalható. 12 fotó A Balatonnal azonban nem az az egyetlen baj, hogy alacsony a vízállása.

Vasas Gábor , a Balatoni Limnológiai Intézet főigazgatója az MTA podcastjében elmondta , hogy a vízszintnél fontosabb kérdés a vízmérleg.

Az elmúlt évtizedekben egyre gyakoribbá és jelentősebbé váltak azok az évek, amikor a Balaton vízmérlege negatív, azaz több víz tűnik el a tó vízrendszeréből, mint amennyi utánpótlásként érkezik.

Ennek oka, hogy az olyan sekély tavak, mint a Balaton, illetve a Velencei-tó , különösen érzékenyen reagálnak a hőmérséklet, a csapadék és a párolgás változásaira, Magyarországon pedig egyre több az aszályos év .

Az alacsony vízállás alapvetően a természetes hígító és öntisztuló képesség csökkenését okozza, valamint a megváltozott fizikai körülmények miatt idézhet elő vízminőség-romlást.

Amikor a mederben lecsökken a vízmennyiség, a szennyeződések és tápanyagok koncentrációja növekszik, hiszen nincs már meg az a víztömeg, amely azokat ártalmatlan szintre hígíthatná.

Mindez kedvez az algásodásnak, különösen a tavakban és holtágakban.

Hazánkban ráadásul a forró napok száma is növekszik , ami szintén hozzájárulhat a kedvezőtlen algásodási folyamatok beindításához.

Ezzel egy időben a sekély víz a nyári kánikulában átmelegszik, így pedig fizikai tulajdonságaiból adódóan sokkal kevesebb oldott oxigént képes megtartani.

A víz minőségét ráadásul tovább rontja, hogy a naptejek, illatszerek, gyógyszermaradványok és kerti vegyszerek mind bekerülhetnek a Balaton rendszerébe.

Akárcsak a kémiai szúnyoggyérítéshez használt rovarölő szerek , amelyek súlyosan károsíthatják az élővilágot.

Éppen ezért Vasas Gábor szerint jó lenne felhagyni ezzel a módszerrel, és inkább a biológiai gyérítés felé fordulni.

Mohos Márton / 24.hu Mohos Márton / 24.hu Mohos Márton / 24.hu A szakértő szerint azonban nem csak a víz miatt kell aggódni a Balaton esetében.

Legnagyobb tavunkat jelenleg számos különböző krízis érinti egyszerre : a partokat beépítik, miközben pusztulnak a nádasai is.

A nádasok élőhelyet adnak, szerepük van a halak szaporodásában, tompítják a hullámzást, szűrőként működnek, és átmenetet képeznek a vízi és szárazföldi élőhelyek között.

Éppen ezért a parti zónák további beépítése nem pusztán tájképi vagy természetvédelmi ügy, hanem a tó működőképességét érintő kérdés is.

A klímaváltozás az inváziós fajok kockázatát is növeli.

Elhibázott haltelepítések, termálvizes kifolyók, akvarisztikai fajok elengedése és a melegedő vizek együtt segíthetik idegenhonos fajok megtelepedését.

A Balaton jövője ezért azon múlik, hogy képesek vagyunk-e rendszerszinten gondolkodni róla, ehhez pedig kiszámítható kutatásfinanszírozásra, hosszú távú adatsorokra és a döntésekbe beépülő tudományos eredményekre van szükség. 13 fotó The post 260 millió köbméter víz hiányzik – így fest a leapadt Balaton a nyár végi aszályban first appeared on 24.hu .