A holdbázis felépítéséhez szükséges újabb rendelkezéseket hozott meg a NASA.

Az űrügynökség szeptember 30-án három új kutatóműszer bevetéséről , illetve egy 5G-s kommunikációs rendszer kiépítéséről döntött .

Föld alatti járatokat és jeget keresnek a Holdon Közlésük szerint a három eszköz olyan vizsgálatok fog végezni a Hold felszínén, amelyek biztosítják, hogy a később odaérkező űrhajósok a lehető legnagyobb biztonságban legyenek ott tartózkodásuk alatt.

A déli-sarki Holdi Környezetfigyelő Állomás (LEMS-SP) például egy olyan műszer, amely megfigyeli a felszínre hulló mikrometeoroidokat, nyomon követi a könnyen gázzá alakuló, illékony anyagok mennyiségét a környezetben, illetve érzékeli a szeizmikus mozgásokat is.

E képességeknek köszönhető számos, a holdábzist és az űrhajósokat potenciálisan fenyegető veszélyforrást képes felmérni.

Egy másik, GIMLI névre keresztelt műszercsomagot a Marius Hills-i gödörhöz fogják küldeni, amely vélhetően egy méretes földalatti lávacsatorna bevezető nyílása.

Az eszköz feladata az lesz, hogy megerősítse egy vagy több lávacsatorna jelenlétét a felszín alatt, ezek képződmények ugyanis fontos óvóhelyként szolgálhatnak az űrhajósok számára a sugárzással, a szélsőséges hőmérséklettel, valamint a mikrometeoridokkal szemben.

NASA / GSFC / Arizona State University A Marius Hills-i gödör.

A DISCO nevű eszköz pedig azt vizsgálja majd, hogyan viselkedik a holdfelszín.

Egyebek mellett megfigyeli, hogyan bolygatja meg a talajt a rakétahajtóművek működése, mennyire stabil a felszín a járművek közlekedéséhez, illetve meghatározza, hol található jég és milyen mennyiségben.

A beépített Wi-Fi 6-tal rendelkező 5G-s hálózat kiépítésével a Modulate Space Corporation nevű magáncéget bízták meg.

A jelenlegi tervek szerint a hálózatot 2028. november 30. és december 31. között már a Hold felszínén fogják kipróbálni.

Arról nem adtak hírt, hogy a három tudományos műszer mikor landolhat az égitesten, de korábbi bejelentésekből tudjuk, hogy a NASA már idén ősszel el szeretné indítani a holdbázist megalapozó első küldetéseket .

Még idén három holdbázis-küldetés indulhat A sorban első, Moon Base–1 nevű misszió legkorábban 2026 őszén startolhat el, és a Blue Origin űrvállalat Blue Moon nevű leszállóegységét használja majd.

A leszállóegység a tervek szerint a Shackleton kráter mellett fog landolni, és a SCALPSS kamerarendszert, valamint az LRA lézeres mérőeszközt szállítja majd.

A Moon Base–2 szintén még idén megvalósulhat, és mintegy 500 kilogrammnyi rakományt szállíthat a Holdra.

Ez a küldetés az Astrobotic Griffin nevű leszállóegységét használná, amelynek része egy FLIP névre keresztelt holdjáró is.

Ezzel az eszközzel alapoznák meg a jövőbeni holdi járművek működését.

A Moon Base–3 céldátuma pedig 2026 végére tehető, és az Intuitive Machines Nova-C Trinity leszállóegységét alkamazza majd.

Olyan eszközöket fog szállítani az égitestre, amelyek egyebek mellett a holdi felszínt és mágneses mezőket tanulmányozzák.

NASA A NASA holdautóinak látványterve.

A NASA azt ígére, még idén több mint egy tucat további Moon Base-küldetést jelentenek be.

Az űrügynökség továbbá közölte, hogy 2028-ra képesek lesznek olyan járműveket juttatni az égitestre, amelyek űrhajósok és rakományok szállítására is alkalmasak.

Ez nagyon fontos lépés a tartós holdi jelenlét kiépítése felé.

A tervezett járművek között szerepel az Astrolab vállalat CLV–1 nevű eszköze, amely mintegy 900 kilogrammot nyom, és síkterepen csaknem 10 kilométer/órás sebességet tud elérni, valamint a Lunar Outpost cég Pegasus holdautója, amely könnyebb, gyorsabb, és önvezető, távirányítású, illetve manuális üzemmódokra is képes.

Szintén 2028-ra tervezik a MoonFall nevű misszió indítását, amely négy drónt juttatna a Holdra.

Ezek feladata az lesz, hogy feltérképezzék az égitest felszínét, és alkalmas leszállóhelyeket keressenek az Artemis-program űrhajósai számára.

A drónokat a Firefly Aerospace eszköze szállítja majd a Holdhoz, de a felszínre önállóan jutnak le, az égitest déli pólusánál fognak landolni.

Állandó lesz az emberi jelenlét a Holdon A NASA korábbi közlése szerint három fázisban tervezik megépíteni a holdbázist, jelenleg az elsőnél tartunk: fázis: Különböző missziók alkalmával holdjárókat, valamint energiatermelésre, kommunikációra, navigációra és tudományos munkákra használható eszközöket juttatnak a Holdra. fázis: Félig lakható infrastruktúrát hoznak létre az égitest felszínén, amibe egy zárt terű holdautó is beletartozik.

Ennek köszönhetően az asztronauták már képesek lesznek érdemben a Holdon dolgozni. fázis: Végül tartós holdbázist alakítanak ki, többfunkciós lakóhelyekkel, holdautókkal.

Az első fázis az elképzelések szerint 2029-ig tarthat, ekkor kezdődik a második fázis, a harmadik pedig 2032-ben veheti kezdetét.

NASA / Edmy S.

Cruz Reyes A holdbázis projektjéhez szorosan kapcsolódik az Artemis-program, amelynek fő célja, hogy újra embereket juttasson a Holdra.

Az ezt megalapozó Artemis–3 küldetést a NASA 2027-re tervezi , az első emberes holdra szállást teljesítő Artemis–4 pedig 2028-ban startolhat el.

Sajtóértesülések szerint utóbbi időpont meglehetősen optimista, ugyanis könnyen lehet, hogy nem készülnek el időben a NASA holdra szálláshoz szükséges űrruhái.

Az Artemis–5-tel kezdődően rendszeresen szeretnének űrhajósokat juttatni az égitestre, legalább félévente egyszer.

Kapcsolódó A következő években dőlhet el, kié lesz a hatalom a Holdon Az Artemis–2 elindításával új fázisba lépett az űrverseny, a hivatalos kommunikáció szerint az emberiség néhány évre van attól, hogy elkezdjen tartós jelenlétet kiépíteni az égitest felszínén.

Egyelőre viszont nem világos, melyik lesz az első holdlakó nemzet, és hogy lesz-e egyáltalán második vagy a győztes mindent visz.

The post Alagutakat keres és 5G-s hálózatot épít a NASA a Holdon first appeared on 24.hu .