„A lezárult társadalmi egyeztetés eredményeinek figyelembevételével benyújtotta a kormány a Parlamentnek az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárását lehetővé tévő törvényjavaslatot.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából nem a korábbi jogszabályok módosítását, hanem új törvény megalkotását kezdeményezi a kabinet” – olvasható a Kormányzati Kommunikáció közleményében.

Azt is írják, hogy a múlt megismerhetősége és a közintézmények átláthatósága a demokratikus jogállam alapvető feltétele. „A demokratikus újjáépítés része a közös múltunkkal való szembenézés, a történelmi igazságok feltárása, valamint ezek nyilvánosság általi megismerhetősége.

A társadalmi bizalom helyreállítása, a kommunista rendszer áldozatainak erkölcsi elégtétele, valamint a történelem mélyebb megismerése érdekében a kormány olyan törvényt készített elő, amely a lehető legátfogóbb módon tárja a nyilvánosság elé az ügynökaktákat.” a javaslat értelmében az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának alapvető feladata lesz, hogy a tárolt, eddig titkos iratok minél egyszerűbben és minél szélesebb körben megismerhetővé váljanak. erre a célra egy online felületet alakítanak ki, amely könnyebbé és általánossá teszi a dokumentumok elérhetőségét. a feltárás előkészítését már jóváhagyta a Parlament egy korábbi javaslat elfogadásával, most a teljes folyamat lebonyolítását szabályozó tervezet kerül a képviselők elé.

Arról is tájékoztat a közlemény, hogy az iratokat a közzététel előtt átvizsgálják, hogy nyilvánosságuk sérti-e a bennük szereplő személyek alapjogait, magánéletük szentségét, emberi méltóságukat.

A legérzékenyebb információk – pl. az iratokban említett emberek egészségi állapotára, kóros szenvedélyére, szexuális irányultságára vonatkozó adatok – csak szigorú feltételek mellett lesznek megismerhetők. „Az akták több lépésben válnak nyilvánossá.

Elsőként az úgynevezett hatos kartonok és a hírhedt mágnesszalagok tartalma lesz elérhető az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt nem sokkal.

A hatos kartonok a hálózati személyek beszervezésével kapcsolatos adatokat tartalmazzák.

A mágnesszalagokként említett adathordozóra 1990 januárjában a G-, H- és K-adattárat másolták át.

A „G” adattár az ún. operatív nyilvántartást, a „H” adattár az ún. hálózati nyilvántartást, a „K” adattár a Központi Kémelhárítási Adattár nyilvántartását tartalmazta.

Ezeket a nyilvántartásokat rendszerezés nélkül, ömlesztve másolták át a szalagokra.” Ezután az év végéig folyamatosan teszik elérhetővé az úgynevezett B-dossziékból fennmaradt aktákat.

Ezek a hálózatokkal kapcsolatba került személyek nevét, beszervezési aktáit és a róluk készült értékeléseket tartalmazzák, és az is kiderül belőlük, hogy kiktől gyűjtötték be az információkat a beszervezett személyek.

A közlemény azzal zárul, hogy a rendszerváltás előtt az állambiztonsággal együttműködő vagy az azzal kapcsolatba került személyek listájának megismerése hozzá fog járulni a múlt és a jelen megértéséhez, feldolgozásához.

A törvényjavaslat célja, hogy egyensúlyt teremtsen a múlt megismeréséhez fűződő közérdek, a kutatás szabadsága, az információs önrendelkezési jog, és a jelenleg is fennálló nemzetbiztonsági érdekek védelme között.

Az ügynökakták feltárásával a rendszerváltás több mint harminc éves tartozását teljesíti a kormány.

Kapcsolódó „Fontos, hogy az aktanyilvánosságból ne legyen ügynökvadászat” – interjú Bertalan Péter történésszel A szakember a teljes nyilvánosságot nem tartja jó ötletnek, mert a szolgálatoknál található iratok egy részének máig ható, konkrét személyekre és államközi kapcsolatokra vonatkozó következményei lehetnek.

The post Benyújtotta a kormány az ügynökakták feltárásáról szóló törvényjavaslatot – íme a részletek first appeared on 24.hu .