A megújuló üzemanyagok lehetnek a belső égésű motorok megmentői, de vajon ez azt jelenti-e, hogy élelmiszert égetünk el a motorban, vagy inkább egy újabb módja annak, hogy a közúti közlekedés szén-dioxid kibocsátását csökkentsük?
A megoldás támogatói azzal érvelnek, hogy mivel ezek a bioüzemanyagok a fosszilis társaikhoz képest jelentősen csökkenthetik a szén-dioxid-kibocsátást, lényegében megmenthetik a belső égésű motorral hajtott autókat attól, hogy 2035-re csupán a gazdagok játékszereivé váljanak. „Ha valóban komolyan gondoljuk a szén-dioxid-kibocsátás minél nagyobb mértékű és minél gyorsabb csökkentését, akkor a megújuló üzemanyagoknak kulcsszerep jut” – jelentette ki Shinichi Yasui, a Toyota Europe műszaki igazgatója nemrég egy brüsszeli rendezvényen.
A Toyota egy új kategória bevezetését javasolta, és az ebbe a kategóriába tartozó autókat – az akkumulátoros, teljesen elektromos járművekhez hasonlóan – lényegében nulla kibocsátásúnak lehetne tekinteni.
Ugyan a bioüzemanyagok megítélése vitatott, mivel előállításuk során – például amikor búzából, kukoricából készítenek etanolt –, lényegében élelmiszert használnak arra, hogy üzemanyagot állítsanak elő, de nem kell ennek feltétlenül így lennie.
A legújabb bioüzemanyagok már olyan változatos hulladékokból készülnek, mint a használt sütőolaj, a csatornákból származó zsiradék, faforgács, erdészeti hulladék, vagy a whiskygyártás melléktermékeként keletkező cefremaradványok.
A fosszilis üzemanyagokhoz már régóta kevernek kisebb arányban bioüzemanyagokat.
Például a 95-ös E10-es benzin, amely 10 százalékban bioetanolt is tartalmaz, de emellett egyre népszerűbbek azok az alternatívák, amelyek teljes mértékben helyettesítik a hagyományos üzemanyagokat és a tiszta etanollal ellentétben ezek használata nem igényel semmilyen módosítást a motoron.
Az Argus globális energetikai elemzőcég kutatása szerint például a HVO100 Németországban már mintegy 8000 töltőállomáson érhető el, és idén a dízelpiac körülbelül 25 százalékát már ez az üzemanyag tette ki.
Bár a bioüzemanyagok általában drágábbak hagyományos társaiknál, a dízel árának idei drasztikus emelkedése miatt a HVO-hoz viszonyított árkülönbség számos helyen 0,04–0,08 euróra csökkent literenként, sőt, egyes helyeken az árkülönbség el is tűnt – derül ki egy kutatásból.
A Toyota érvelése szerint a kormányoknak lehetőségük van arra, hogy a bioüzemanyagok adóterheinek csökkentésével tovább mérsékeljék azok költségeit.
A támogatók szerint a megoldás már csak a CO2-kibocsátás terén nyújtott előnyei miatt is megérdemli a támogatást.
Az európai autógyártók igyekeznek kihasználni ezen új üzemanyagok CO2-csökkentő tulajdonságait, hogy meggyőzzék a jogalkotókat: 2035 után is tegyék lehetővé bizonyos belső égésű motorral hajtott járművek értékesítését Európában. fotó: OMV.com, MI
Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.