A kamatfolyosó két széle is változatlan maradt: az egynapos (O/N) betét kamata 4,50 százalék, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 6,50 százalék.

A jegybank legutóbb szeptember 22-én döntött az alapkamatról: ahogyan most, akkor is 5,5 százalékon hagyta az irányadó rátát az elemzői várakozásoknak megfelelően.

Varga Mihály jegybankelnök akkor arról beszélt, hogy a változatlan kamatszint támogatja az inflációs cél fenntartható elérését.

Mint mondta, a magas energiaárak és a bizonytalan világgazdasági, illetve pénzpiaci környezet óvatos monetáris politikát indokolnak, ezért a Monetáris Tanács a következő hónapokban is körültekintően, az adatokra figyelve dönt az alapkamatról.

A szeptemberi inflációs adat önmagában teret adhatna a lazításnak: a fogyasztói árak éves emelkedése 1,6 százalékra gyorsult az augusztusi 1,3 százalékot követően, ami elmarad a jegybank 3 százalékos céljától.

A döntést azonban a nemzetközi környezet is befolyásolja: így például a közel-keleti konfliktus és a magas energiaárak is inflációs kockázatot jelentenek.

Elemzők korábban arra számítottak, hogy a jegybank kedden is kivár, a decemberi kamatcsökkentés lehetőségét ugyanakkor többen nyitva hagyták.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint az alacsony infláció önmagában teret adna a kamatcsökkentésnek, de a jegybanknak a magyar eszközök kockázati felárát és a nemzetközi folyamatokat is figyelembe kell vennie.

A geopolitikai feszültségek, a pénzpiaci bizonytalanság és a tartósan magas energiaárak az inflációs kilátásokat is ronthatják, ezért az MNB kivár. „A jelenlegi környezetben adatvezérelt monetáris politikát folytat, ez pedig kivárást eredményez” – fogalmazott.