Az idei második negyedévben a magyar gazdaság 1,7 százalékkal nőtt a nyers, és 1,6 százalékkal a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat szerint az előző év azonos időszakához képest, közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Ebben viszont bázishatás már kevésbé éreztetheti a hatását, hiszen tavaly ugyanebben az időszakban már képes volt 0,4 százalékos növekedést összehozni a magyar gazdaság.

Az előző negyedévhez képest pedig 0,4 százalékos volt a növekedés mértéke, vagyis immár sorozatban az ötödik negyedéve tart a bővülő trend.

Az adatok csak részben felelnek meg a piaci várakozásoknak, hiszen a Portfolió által megkérdezett elemzők éves bázison egyébként 1,8 százalékos, negyedéves viszonylatban pedig 0,7 százalékos gazdasági növekedést reméltek.

Utóbbi esetében egyébként a legpesszimistább verzió vált valóra, hiszen az elemzői várakozások 0,4 és 1,2 százalékos növekedés között szórtak.

Ebben vélhetően jelentős szerepe lehetett a mezőgazdaság teljesítményének, a második negyedévben ugyanis már a rendkívül aszályos időjárás és egy napokon át tartó hőhullám negatív hatással lehetett a teljesítményre.

Ugyan a második negyedév nagyobb részében már a Tisza-kormány volt hatalmon, azért erős túlzás lenne a mostani növekedést az ő számlájukra írni, hiszen a gazdaságot érdemben befolyásoló döntéseket még nem tudtak hozni.

A kormányváltás viszont már önmagában jó hatással volt egyes adatokra: a forint látványosan erősödött és a bizalmi indexek is szignifikáns emelkedésnek indultak.

Ám, hogy pontosan hogyan is jött össze ez a második negyedéves teljesítmény, az majd csak szeptember elsején fog kiderülni, amikor a statisztikai hivatal közli a részletes adatokat is.

Egyelőre csupán az alábbi pár mondattal kommentálták a friss adatot: „A bruttó hazai termék növekedéséhez továbbra is pozitívan járult hozzá az ipar teljesítménye, míg a mezőgazdaság fékezte azt.

A növekedéshez leginkább a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység járult hozzá”.

Ipar Az iparról egyelőre csak két hónap adata ismert a második negyedévről, ami alapján a korábbiaknál jobban hozzájárulhatott az ágazat a gazdaság teljesítményéhez, hiszen az április és a május is évek óta nem látott bővülést hozott.

A választás hónapjában 3,7, májusban pedig 5,4 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye.

Ugyan ezen belül a húzóágazatnak tartott járműgyártás az ismert adatok alapján nem remekelt, viszont már legalább képes volt minimális bővülésre májusban.

Az Orbánék által csodafegyvernek szánt akkugyártás teljesítménye viszont kifulladt.

A korábbi több tíz százalékos növekedések után a második negyedévre már csak stagnálás körüli teljesítményre futotta.

Igaz, az év elején tapasztalt bővülés is főként az előző évi mélypont eredménye volt, alacsony bázisról ugyanis könnyű nagyot nőni.

Építőipar Az építőipar a második negyedév első két hónapjában is folytatta az immár évek óta jellemző „fűrészfogazást”, vagyis egy jobb hónapot egy masszívan rossz hónap követ.

Így volt ez most is: az áprilisi 5,4 százalékos növekedést májusban egy 10,7 százalékos visszaesés követte.

Ebben az időszak egy optimizmusra okot adó dolog történt: a hó végén meglévő szerződésállomány meghaladja az egy évvel ezelőtti szintet.

Kiskereskedelem, turizmus A kiskereskedelem, helyesebben a háztartások fogyasztása alapvetően segíteni tudja a magyar gazdaság teljesítményét, és nem lehetett ez másként a második negyedévben sem.

Az áprilisi 3,6 százalékos bővülést májusban egy 4,8 százalékos követte, utóbbi pedig annyira kiemelkedő teljesítmény, hogy legutóbb tavaly áprilisban volt példa ennél nagyobb növekedésre.

Vélhetően egyébként a fogyasztói bizalom növekedése, a reálkeresetek emelkedése és az alacsony infláció hatása mind elősegíti a fogyasztás erősödését.

Ez a terület tehát a második negyedévben is a gazdasági növekedés motorja lehetett.

Bár a szolgáltatószektor jellemzően képes segíteni a gazdasági növekedést, a második negyedév a turizmus számára nem alakult túlságosan fényesen (itt mind a három hónap adatát ismerjük már).

Míg az első negyedévben még a vendégek és a vendégéjszakák száma is képes volt növekedni, a második negyedévről ez már nem mondható el.

Áprilisban a vendégek száma 1, a vendégéjszakáké pedig 4 százalékkal csökkent előző év azonos időszakához képest.

Májusban ugyan 2,6 százalékkal nőtt a vendégek száma, ami vélhetően a Budapesten rendezett BL-döntőtől egyáltalán nem független, a vendégéjszakák száma viszont 0,5 százalékkal csökkent.

A nyár első hónapja, a június a vendégek számában 2,2, a vendégéjszakákéban pedig 2,5 százalékkal csökkent.

A részletes adatok alapján egyébként elsősorban a külföldi vendégek elmaradásának köszönhetőek ezek az adatok, júniusban viszont már a belföldi vendégek száma és az általuk eltöltött vendégéjszakáké is jelentősebb mértékben (2,6 és 3,6 százalékkal) csökkent.

A beruházásokról mindig csak a GDP-adatok közlése után kapunk negyedéves adatokat, viszont a már megjelent adatok alapján ezúttal is arra következtethetünk, hogy egyáltalán nem segíthette a gazdasági teljesítmény bővülését.

A beruházási ráta ugyanis már évek óta negatív tartományban van, aminek legfőbb oka az uniós pénzek elmaradása, valamint az, hogy az előző kormány jócskán visszafogta az állami projekteket.

A beruházások mellett a mezőgazdaság sem lehet idén a növekedés motorja.

Ugyan az agráriumból egyáltalán nem érkeznek éven belüli adatok, de a rendkívül aszályos nyár jelentősen rontja a mezőgazdaság teljesítményét. ]]>