A Vas megye keleti részén fekvő Celldömölk városa fel emelkedő bazalt tanúhegy 2026. november 6-ától hivatalosan is egyike a Nemzetközi Geológiai Tudományos Unió (IUGS) földtani örökségi helyszíneinek.

A Ság néven ismert hegy a világszervezet „Harmadik 100” (The Third 100 IUGS Geological Heritage Sites) címen összeállított listáján olyan földtani képződmények között szerepel, mint a japán Fuji, az argentínai Aconcagua, illetve a norvég fjordok és a Szent András-törésvonal – olvasható a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet közleményében.

A Magyar Kutatási Hálózat ismertetője szerint az IUGS olyan helyszíneket választ ki , amelyek kiemelkedő tudományos értéket képviselnek, különleges példái a Földet alakító folyamatoknak, vagy fontos szerepet játszottak a földtudományok fejlődésében: „Az első száz helyszínt 2022-ben, a második százat 2024-ben hirdették ki, a mostani »Harmadik 100« pedig 47 ország földtani különlegességeit fogja össze, köztük a magyar hegyet is”.

A „Harmadik 100” geológiai örökségi helyszín közül 11 található Afrikában, 22 az amerikai kontinensen, 22 az ázsiai-csendes-óceáni térségben, 6 a Közel-Keleten, 34 Európában, 2 az Antarktiszon, 3 pedig a nyílt tengeren.

A Ság felterjesztésének kezdeményezése a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetből indult, és fontos szerepe volt benne Németh Károly vulkanológusnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktorának.

A portugáliai Louléban rendezett Geoheritage 2026 konferencián a helyszínt Szarka László Csaba, az MTA rendes tagja mutatta be.

A tanúhegy tudománytörténeti szerepe okán is kiérdemelte a mostani elismerést.

Eötvös Loránd és munkatársai 1891-ben itt próbálták ki először terepi körülmények között az Eötvös-féle torziós mérleget, más néven Eötvös-ingát.

A rendkívül érzékeny műszer a felszín alatti geológiai felépítésből és a helyi tömegeloszlásból adódó rendkívül kis gravitációs eltérések érzékelésére szolgált.

Később a műszeres geofizikai kőolajkutatás egyik úttörő eszközévé vált.

Korábban olyan helyszínek kerültek fel a listákra, mint „a Grand Canyon, a Kilimandzsáró, a Mount Everest vagy a Namíb-sivatag, számos más – alapvető jelentőségű, ám kevésbé ismert – hellyel együtt; ilyen például a brit Siccar Point, ahol először ismerték fel a „mély idő” (geológiai időlépték) fogalmát, vagy az ausztráliai Ediacara-hegységmaradvány, ahol az első többsejtű életformákat írták le.

Az IUGS örökségi helyszínek listája itt böngészhető. ]]>