Greskovits György, a Milestone Intézet társalapítója, a Laikan Digitális Mentor App ügyvezetője szerint történelmi pillanatban vagyunk: a mesterséges intelligencia paradigmaválátst hoz az oktatásban.

Knausz Imre pedagógiai szakíró ugyanakkor néhány hete, az oktatás jövőjét firtató interjúnkban kifejezetten határozott és aggódó véleményt fogalmazott meg a nyelvi modellek és az oktatás kapcsolatáról.

Úgy döntöttünk, hogy egy asztalhoz ültetjük a két szakembert, és megkérjük őket, mondják el az AI iskolai használatával kapcsolatos, reményteli vagy épp aggodalomra okot adó véleményüket.

Azzal keresett meg, hogy jó lenne beszélni az AI és az iskola viszonyáról.

Mi is lenne az, amiről ön szerint nem esik elég szó?

Greskovits György: Miközben nagyon izgalmasnak tartom, hogy egy rendszerváltást élünk meg, és végre lehet szakpolitikáról beszélni, hiányérzetem van azzal kapcsolatban, hogy az oktatáspolitikai viták sokkal inkább az elmúlt 16 év restanciáinak szólnak, ami teljesen jogos és fontos, de közben az AI miatt olyan történelmi pillanatban vagyunk, ami egyértelmű paradigmaváltással jár az oktatásban is: miközben a legnagyobb kihívás és veszélyforrás, a legnagyobb lehetőség is a megújulásra.

És akár társadalmi egyenlőségről, akár versenyképességről beszélünk, gondolnunk kell erről valamit, de nem beszélünk eleget róla.

Knausz Imrének viszont vannak aggodalmai az AI iskolai használatával kapcsolatban.

Miért is aggódik?

Knausz Imre: Én nem elsősorban az iskolára nézve érzem veszélyesnek az AI-t vagy a mai internetes világot, hanem az emberi gondolkodás alakulására.

Egyfelől úgy is fogalmazhatnánk, hogy gondolkodik helyettünk, és ennyiben az emberi gondolkodási képességek visszafejlődése veszélyként jelenik meg.

Másfelől az iskolának erre valóban reagálnia kell, hogy felkészítsen az AI használatára.

De én ezt kicsit másképp fogalmaznám, és azt mondanám, hogy az iskolát a védekezésre kell felkészíteni.

Tehát arra, hogy hogyan ne vezessen félre minket, és ne szegényítse el nem csak egyszerűen a gondolkodásunkat, hanem azt a felhalmozott tudást, ami óriási érték.

Én látok ebben egy olyan veszélyt, hogy ha egyrészt az információinkat a mesterséges intelligencia közvetítésével szerezzük, másrészt ha egyre inkább ő tölti föl az internetet információval, akkor gyakorlatilag az AI ír és olvas helyettünk.

Nem abban az értelemben fognak uralkodni fölöttünk a gépek, hogy rabszolgasorba taszítanak, vagy ilyesmi, hanem megfosztanak minket emberi lényegünk fontos elemeitől: a kultúrától, a világ megismerésének vágyától.

Greskovits György: Ezek a veszélyek, amiket Imre említ, abszolút léteznek, és a legtöbb kutatás is efelé mutat.

De itt fontos megkülönböztetni a nagy nyelvi modelleket az ezeket felhasználó és pedagógiai módszereket is magukba foglaló applikációktól.

A ChatGPT-t, a Claude-ot vagy Geminit most kezdik el oktatási irányba is fejleszteni, de ezeknek a kezdeményezéseknek a hatékonysága még kérdőjeles.

A kontrollcsoportos kutatások egyelőre azt mutatják, hogy azok a diákok, akik használják, egy ideig jobb eredményeket produkálnak, mint azok a társaik, akik nem, de amikor elveszik tőlük az eszközöket, akkor visszaesnek a matematikai vagy szövegértési értékeik a nem AI-használó társaikhoz képest.

Tehát a tudás gyakorlatilag „kiszerveződik”, vagyis nagyon erősen egy olyasfajta kognitív offloading (tehermentesítés) történik, amiről Imre is beszél.

A nagy nyelvi modellek arra vannak kitalálva, hogy minél kevesebb ellenállást érezzenek a felhasználóik, minél inkább élvezzék a használatukat, és minden kérdésükre válaszoljanak.

Ezzel szemben a tanulás vagy a tanítás mindig valamilyen intellektuális munkával jár.

Ezek a modellek azt nem tudják megállapítani a diák válaszaiból, hogy mit tud és mit nem, mert egy csomó olyan adat hiányzik nekik, amiket egy tanár sokkal szenzitívebben meg tud ítélni, például a diák metakommunikációjából.

Tehát vannak próbálkozások, de egyelőre ez sem működik igazán jól.

Az elmúlt évek egyik nagy híre volt, hogy a Khan Academy, a világ egyik legnagyobb online oktatási platformja az OpenAI-jal együttműködve kifejlesztette a Khanmigo nevű, mesterséges intelligencián alapuló tutort.

Három évvel ezelőtt még azt ígérték, hogy ez az eszköz fogja lehetővé tenni, hogy minden tanulónak legyen saját, személyre szabott tutora.

Ezt a projektet bezárták és elengedték, mert a diákok nem használták.

Akkor mégis mitől tehetné az AI hatékonyabbá a tanulást? ]]>