Különböző csoportok ki-be járkálhattak a végrehajtói informatikai rendszerbe, amit hiába azonosítottak nemzetbiztonsági kockázatként, 3 milliárd elköltése után sem változott a rendszer.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vezetése ellen számos feljelentés született, ezek azonban a feljelentők szerint nem jutottak sehova.

Fürcht Pál egykori főügyész után Kiss Ferenc egykori végrehajtó járt a parlamenti bizottság előtt, ő is titkosszolgálati kavarásokról és egy változatlanul korrupt rendszerről beszélt. „Ha bárki azt hinné, hogy a végrehajtói bűnszervezet a Schadl-Völner páros lekapcsolásával véget ért”, az rosszul gondolja, ez a helyzet „egészen a legutóbbi időkig, mondjuk úgy, a kormányváltásig biztos, hogy fennállt” – ezzel vezette fel meghallgatását Kiss Ferenc egykori végrehajtó a végrehajtási visszaélések parlamenti vizsgálóbizottságának ülésén.

Kiss fontos szereplője a rendkívül szövevényes Völner-Schadl-ügynek.

Az egykori végrehajtó többször szivárogtatott a nyilvánosságnak, illetve – mint azt megtudhattuk –, a parlamenti bizottság elnökével, Toroczkai Lászlóval is kapcsolatban állt.

Kiss pedig a választás előtt egy évvel interjúban számolt be a végrehajtói rendszer visszásságairól, amely interjút azonban végül csak a választás előtt néhány nappal jelentett meg a Partizán – elmondása szerint azért csúsztatta az interjút, mert félt a retorziótól, a választások előtt azonban már érezni lehetett a változás szelét.

Elmondása szerint egyike azoknak a végrehajtóknak, akik az elmúlt években bizonyítékokat gyűjtöttek és feljelentéseket tettek a végrehajtói kar korrupt működése miatt.

Emellett arról is beszélt már korábban, hogy megkereste őt a polgári titkosszolgálat egyik embere, akire ő Bácsiként hivatkozik, hogy megtudja, milyen információi vannak a végrehajtói visszaélésekről.

De kezdjük kicsit korábbról, úgy érthetőbbek lesznek a titkosszolgálati szálak!

Még mindig korrupt a vezetés Kiss egyik fontos állítása a meghallgatás során az volt, hogy hiába a Völner-Schadl-ügy, a végrehajtói rendszer továbbra is – az állítása szerint a választásokig legalábbis biztosan – hasonlóan bűnszervezetszerűen működik.

Elmondása szerint ő szivárogtatta ki azt a körlevelet 2023-ban, amelyben közölték, kikre kell szavazni a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) májusi rendkívüli tisztújító közgyűlésén, és hogy ezeket a neveket már az MBVK-t felügyelő hatósággal és a minisztériummal is előre leegyeztették.

Akkor ezt a levelet az MBVK letagadta, ahogy a benne hivatkozott Répássy Róbert akkori államtitkár is.

Kisst egyébként a mostani ülésen többször is megkérdezték, kitől érkezett a levél, ő azonban végül azt mondta, nem emlékszik a névre.

Részben az előző, részben pedig a mostani elnökség idején állt össze az a Kiss által többször emlegetett, nagyjából tíz végrehajtóból vagy végrehajtáshoz szorosan mozgó személyből álló csoport, amelynek tagjai számos bizonyítékot gyűjtöttek a bűnszervezeti működésről, illetve büntetőfeljelentéseket is tettek.

Elsősorban Takács Katalin ellen, aki a végrehajtói kar hivatalvezetője, továbbá a Völner-Schadl-ügy sokadrendű vádlottjának a férje – róla Hadházy Ákos független képviselő írta azt 2023-ban, hogy „nyakig benne volt a végrehajtók kinevezését érintő botrányban, a neve kis túlzással a nyomozati iratok minden második lapján szerepel, Schadl György az ő beavatása és aktív segítsége nélkül egy lépést sem tehetett volna a korrupt rendszere kiépítéséért”.

Ezekből a feljelentésekből aztán Kiss elmondása szerint rendre nem lett semmi, néhányszor kihallgatták őket az ügyészségen, azóta pedig semmit nem tudni az ügyekről.

Az önállósodó feljelentőket viszont, így Kisst is, a végrehajtói kar vezetése azzal büntette, hogy ellenőrzéseket rendelt el ellenük, majd felfüggesztette őket, és a saját embereit ültette a helyükre.

Kiss szerint akadt olyan végrehajtó, aki egyszerre három területet is helyettesített, így éves szinten 600 millió forintot keresett.

Kiss említette Sebők Krisztiánt, aki az ellenőrzési osztályon dolgozott, korábban pedig az Alkotmányvédelmi Hivatalnál (AH) volt állásban.

Sebők szintén önállóan kezdett el információkat gyűjteni a visszaélésekről, majd miután titokban feljelentést tett, áthelyezték egy másik pozícióba – a Partizánnak adott interjújában azt mondta, jó eséllyel megfigyelték.

Ki-be mászkáltak a végrehajtói informatikai rendszerbe Kiss a meghallgatás egy pontján egy nagy paksamétát rántott elő, állítása szerint szigorúan bizalmas anyagról volt szó, amit azonban a bíróság felszabadított a titok alól. „Ez a végrehajtói kar informatikai rendszerének teljes körű átvilágítása. (...) Ennek az auditnak a megállapítása, a legenyhébb megállapítása, hogy a végrehajtói kar informatikai rendszere nemzetbiztonsági kockázatot rejt magában.” Elmondása szerint „ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ebbe az informatikai rendszerbe úgy mászkálnak be kellő gyakorlattal rendelkező informatikusok, ahogy csak akarnak”. „Hol jelent ez veszélyt?

Például ott, hogyha valaki követeléskezelő vagy követeléskezelő csoport meg akar szerezni bizonyos adatokat devizaadósok vonatkozásában, tehát biztosra akar menni, akkor hogy úgy mondjam, bizonyos kari vezetői kapcsolatrendszerrel pillanatok alatt utána tud járni, hogy milyen követelést érdemes megvenni és mit nem.” De más problémái is voltak a rendszernek: az adósok nem láttak rá az elszámolási rendszerre, így soha nem tudhatták pontosan, mennyivel tartoznak még. „Ahányszor megkérdezte az adós, hogy mennyi a tartozása, annyiszor mást dobott ki a gép.” Kiss szerint később a törvény kötelezte őket az új rendszer kiépítésére, amire 3 milliárd forintot el is költöttek, de semmi nem változott. „Ennek nyilván személyes oka lehet, mert csak így lehet ennek az elavult informatikai rendszernek az alkalmazásával lehet például a végrehajtók tevékenységére rászűrni” – Kiss szerint pedig ezzel a szűréssel lehet megtalálni a végrehajtók hibáit, „és azonnal fegyelmit” lehet indítani.

Titkosszolgálati kavarások Kiss a már említett interjújában állt elő egy hangfelvétellel, amin egy általa Bácsinak nevezett, állítólagos polgári titkosszolgálati személlyel beszélget.

Az illető jó eséllyel az Alkotmányvédelmi Hivatal embere.

Kiss korábban azt mondta, azért kereste a titkosszolgálatok emberét, mert az ügyészség látványosan nem haladt az ügyével.

Neki mondta el a kinevezése körülményeit és a panaszait a Trócsányi-korszakra visszamenően, amire azt a reakciót kapta, hogy a szolgálatoknak már van erről tudomásuk.

A hangfelvétel szerint a Bácsi árajánlatot tett a Kissnél található információkra, később pedig mintha azt sejtette volna, hogy akár Magyar Péterre is létrehozhatna valamilyen terhelő bizonyítékot.

Mikor Kisst a bizottsági ülésen arról kérdezték, vajon a Bácsi az akkori politikai hatalom érdekében vagy a végrehajtói rendszer helyreállítása érdekében járt el, így válaszolt: „Nekem volt egy olyan érzésem, hogy először a rendszer javítása érdekében tevékenykedik az illető, utána meggyőződésem volt, hogy nem.

Tehát ez már a vége felé teljesen másról szólt.

A vége felé itt mindenki egyéni küzdelmeket, illetve egyéni aspirációkat folytatott.” Kiss emellett beszámolt még egy másik esetről, amikor két ember érkezett az irodájába: egyikük Bogdán Csaba néven mutatkozott be, a Nemzetvédelmi Szakszolgálat (NVSZ) emberének vallotta magát, másikuk Szabó Istvánnak, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) kollégájának mondta magát. „Egy technikai eszközzel mindent lefojtottak, nem lehetett mobilt használni.

A munkatársaimnak át kellett menniük egy másik szobába, majd a Völner-Schadl-Takács trióról érdeklődtek.

Hogy mit tudunk, mit akarunk, a lázadozó végrehajtók meddig akarnak elmenni, milyen plusz információkkal rendelkezünk.

Vannak-e olyan iratok nálunk, amiknek nem kellene, hogy ott legyenek.” Kiss elmondása szerint nem adott át információkat, utána viszont felhívta egy kontaktját a Nemzetbiztonsági Hivatalnál, aki azt mondta neki, hogy az, ami vele történt, nem történhetett meg, tehát ez valamilyen más akció volt.

Más, a szakmában jártas emberek azt mondták neki, „hogy ez valószínűleg a Rogán-féle magántitkosszolgálatnak volt az egyéni akciója, megpróbálják csitítani a lázadozó végrehajtókat, mert az volt akkor a politikai cél, hogy újabb botrány ne legyen a végrehajtók körül, tehát bőven elég a Schadl-Völner-ügy”.

Balla György is tud hangfelvételeket készíteni A fideszes Balla György azzal kezdte a kérdezést, hogy a titkosszolgálati szálra sci-fit kiáltott.

Eleve meglepődött azon, hogy Kissnek van kapcsolattartója a nemzetbiztonsági szervekhez.

Kiss szerint viszont ebben a világban nem ritka, hogy valakinek vannak ilyen kapcsolatai.

Aztán az sem tetszett Ballának, hogy sok esetben nem mondott neveket. „Engem egy néni nevű, nagyon magas rangú titkosszolga keresett meg.

Néni, ez volt a fedőneve.

Mutatott igazolványt, de nem láttam.

És kifejezetten azt állította, hogy Magyar Péter utasítására jött ide, azért, hogy önről, meg a bizottság többi tagjáról adjak információkat.

Mert körülbelül ennyi a hitelessége annak, amit Kiss úr eddig elmondott.” De a magántitkosszolgálat kifejezéssel is baja akadt: „Akkor mondja bármelyikük is, legyenek szívesek, hogyha erre megalapozott bizonyítékok állnak a rendelkezésünkre.

Ha nincs, akkor viszont szerintem ezt a szót kerüljük, mert súlyos bűncselekményt követnek el, hogyha ezt használják.” Kiss azzal reagált, hogy eposzi jelzőként használta csupán a kifejezést, a továbbiakban pedig fura figuráknak titulálta a két személyt.

Toroczkai pedig azzal reagált Balla odaszúrásaira, hogy Kissnek a bizottságban igazmondási kötelezettsége van.

Emellett szóba került egy hangfelvétel , amin Kiss – aki saját bevallása szerint is közel volt Trócsányi László egykori igazságügyi miniszterhez – és Vígh Róbert végrehajtó beszélget arról, hogy nemcsak Völner Pál, hanem Trócsányi is kért kenőpénzt végrehajtói kinevezésekért cserébe.

Balla a hangfelvételről ezt mondta Toroczkainak: „Bizonyítéknak nevezni egy hangfelvételt, amin két ember beszél egy harmadikról, az meglehetősen erős.

Ha gondolja, ma délután Nacsa Lőrinc barátommal összeülünk és hosszú hangfelvételt csinálunk arról, hogy Toroczkai ásotthalmi polgármestersége idején egyébként mennyi pénzt nyúlt le a helyi vállalkozókról.

Ez ön szerint bizonyíték?” Azt egyébként Kiss is elismerte, hogy a hangfelvételnek nincs büntetőjogi relevanciája, de attól még érdekes a beszélgetés. ]]>