„Brüsszel azt üzente a Tiszának, kaptok tőlünk pénzt, ti lehettek a legvidámabb gyarmat.

De Brüsszelben sincs elég pénz, a gyarmatosítás meg már itt van” – mondta Orbán Viktor Kötcsén.

Gyorsan odaadtak 230 milliárdot az E-on-nak, és 100 milliárdot a legnagyobb szennyezőknek, folytatta, vagyis „megy ki a pénz”.

Ezért a jobboldal küldetése a szuverén, szabad, és hagyományait örökségként őrző Magyarország.

Az önmarcangoló vitákat és a jobboldal szereplőinek támadását le kell zárni, a gyarmati politikával szemben csak az egységes nemzeti ellenállás lehet sikeres.

A tiszások pedig jobban félnek, utalt Orbán az ÁVH-ra: minden reggel azzal kelnek, hogy az aznapi színházi produkció összeomlik, és a színpadon újra a valóság lesz a főszereplő.

Itt van a valóság, mondta Orbán: 700 forint egy liter gázolaj, és nincs, aki segítene az erős forint miatt a kkv-knak és a súlyos károkat elszenvedő gazdáknak.

Ha minden így halad tovább, a magyar gazdaság gyorsan falnak megy – figyelmeztetett.

Elég volt a pöcsölésből!

A Vadhajtások megszerezte, amit minden jobboldali ember keresett a neten: Orbán 2026-os kötcsei beszédét.

Megszereztük, közreadjuk.

Elég volt abból, hogy csak hallomásokból, ilyen-olyan cikkekből lehet értesülni az idei találkozóról.

Itt a szöveges kivonat, de alul a beszéd is, vissza lehet hallgatni!

Tisztelt olvasónk!

Tudjuk, hogy sokan vagyunk!

Arra kérünk benneteket, mindenki küldje el ezt a cikket a rokonoknak, a barátoknak!

Fontos dolgok vannak benne!

A Vadhajtások csúcsszerkesztősége begépelte a megszerzett felvételt, és ezt adjuk most közre.

Orbán elsőnek számba vette, kiket lát Kötcsén – nehéz öt hónap van a jobboldal mögött „ Azt kértem a szervezőktől, mikor néhány héttel ezelőtt az iránt érdeklődtek, hogy kiket hívjunk meg, mondtam, hogy azokat, akiket tavaly.

Akkor látjuk, hogy mekkora az élőerő veszteség.

És jelentem, az élőerő veszteség minden várakozást alulmúló.

Úgy látjuk, hogy 5 és 10 százalék között van.

Tehát akik tavaly itt voltak, azok 90 százalékukban ma is itt vannak.

Isten hozta önöket!

Öt hónap telt el a választások óta, és azt hallottam, hogy mindenki kíváncsi, hogy mit fogok mondani.

Majd a végén meglátjuk.

Azt tudom mondani, hogy a választási ciklus, az 48 hónapból áll.

Öt hónap eltelt, több mint az egytizede, jelentem.

Az öt hónap, amely mögöttünk van, nehéz öt hónap volt a közösségünk számára.

Egyszerre jelentett politikai próbát, jellempróbát és egzisztenciapróbát is sokak számára.

Akik ma itt vannak, azokról okkal föltételezhetjük, hogy azok a bajtársaink, híveink, támogatóink, akik ezeket a próbákat kiállták.

Ezért ma kellő szerénységgel azt mondhatom, hogy nem lehetne Magyarországon ennél a társaságnál jobbat összetrombitálni, akikkel érdemes beszélni Magyarország jövőjéről .” Ezután föltette a kérdést: miről érdemes beszélnie a jobboldalnak 2026-ban Kötcsén? „ Miről érdemes beszélni a mai délután?

Először is arról, amiről önök szeretnének.

Az én véleményem szerint egyetlen dologról érdemes, ez pedig az, hogy mit kell tenni ebben a helyzetben itt és most .” „ Ma egy dologról érdemes beszélni, hogy itt és most mit kell tenni a magyar jobboldalnak.

Először is pontosan kell meghatároznunk a kiindulópontunkat.

Ez pedig úgy hangzik, hogy választási vereség után vagyunk.

Mindenkit emlékeztetnék arra, hogy 20 éve vesztettünk utoljára.

És most persze nem bagatellizálva azokat az egzisztenciális nehézségeket, amelyekkel sokan küzdenek, meg azokat a személyes lelki fájdalmakat sem alábecsülve, amitől oly sokan szenvedünk, tehát minden nyegleséget és nagyképűséget mellőzve azt tudom mondani önöknek, hogy azt kívánom a magyar jobboldalnak, hogy 20 évente egyszer veszítsen el egy választást .” Orbán: „Mit kell ilyenkor csinálni?” „ Ha választási vereség van, akkor a következő sorrendben kell eljárni.

Először is a halottakat el kell temetni.

Mert a földrengés már csak ilyen, ez egy földrengésszerű vereség, úgy kell eljárni, mint a földrengés idején szoktunk.

A halottakat el kell temetni.

A ténylegeseket ténylegesen, akik pedig elárultak bennünket, azokat meg a lelkünkben kell eltemetni.

Ha ezen túl vagyunk, ezek fájdalmas veszteségek, mert minden temetés fájdalmas, de át kell rajta esni.

Ha ezen túl vagyunk, akkor a sebesülteket el kell látni.

Ki kell menteni a romok alól és el kell őket látni.

Ha ezen is túl vagyunk, akkor a kárt fel kell mérni.

Most vagyunk nagyjából itt.

És ha a kárt felmértük, akkor tervet kell készíteni a jövőre.

Ennek ez a sorrendje ” – fogalmazott Orbán.

Mi a vereség oka? „ Röviden akarok valamit mondani önöknek a vereség okairól.

Leginkább azért, mert itt érzek zavart az erőben.

Először is fontosnak érzem, hogy különbséget tegyünk két dolog között.

Van a vereség, és van az, hogy mi volt jó, meg mi volt rossz.

Ez két különböző dolog, nem keverendő össze.

Tehát: rossz dolgok akkor is voltak, amikor győztünk.

És most, amikor vesztettünk, akkor sem volt minden rossz.

Tehát a 16 évnek az értékelése, hogy mi volt jó, meg mi volt rossz, az teljesen különböző dolog a választási vereség értékelésétől, hiszen négyszer nyertünk, egyszer meg vesztettünk.

Ezért a két dolgot nem szabad összekeverni. ” A vereség oka az, hogy senki sem tudta megoldani a politikai feladványt „ Mindenkit emlékeztetnék arra, hogy luxizás akkor is volt, amikor nyertünk.

A luxizásra vonatkozó vád akkor is volt, amikor nyertünk.

Akkor is volt simicskázás, amikor nyertünk.

Úgy is nyertünk választást, hogy mészárosoztak.

Úgy nyertünk választásokat, hogy végig korrupcióról volt szó.

Mégis nyertünk.

Olyan is volt, de megnyertük a választást, hogy a miniszterelnök öreg, kövér és fáradt.

Kellene egy fiatal és változtatni kellene.

Ilyen is volt.

Mégis nyertünk.

Ha tehát ezek mellett tudtunk nyerni, akkor nem ezért veszítettünk.

Ezek nem feltétlenül jó dolgok, sőt biztosan nem, de nem ezért veszítettünk.

A választási vereségnek az az oka, hogy volt egy politikai feladvány, amit nem tudtunk megoldani.

A politikai feladvány, az úgy hangzott, hogy 16 év kormányzás után kormányzati pozícióból növekedés, gazdasági növekedés nélküli Európában, gazdasági növekedés nélküli hazai gazdasági környezetben, korábban nem kormányzó kihívóval szemben, Brüsszel zsarolása alatt, német, francia és brit titkosszolgálati beavatkozás mellett a Soros-hálózattal szemben, kormányzati pozícióból hogyan lehet választást nyerni.

Ez volt a feladvány.

Ezt kellett volna megoldani.

Hálával tartozunk az egyébként sokszor méltánytalanul és túlzó mértékben kritizált Orbán Balázsnak, hogy ilyen körülmények között, miközben senki nem tudta a választ a feladványra, elvállalta a kampányfőnökséget, hogy megpróbálja megtalálni a választ.

Jelentem, nem sikerült neki megtalálni.

De ennél van egy nagyobb baj is.

Mert mi van akkor, ha egy kampányfőnök nem találja meg a választ, és a helyére hozott kampányfőnök se találja meg a választ, itt a baj, akkor az elnöknek kell megtalálnia a választ.

De sajnos a miniszterelnök sem találta meg a választ.

Ezért nem nyertük meg a választást.

Ezért veszítettük el.

Nem tudtuk, hogy hogyan kell gazdasági növekedés nélkül, a mindennapi gazdasági életben a fejlődés jelei nélkül, a mindennapi gazdasági életben jelentős számú társadalmi csoport számára nehezülő életkörülmények között hogyan lehet választást nyerni.

Nem találtuk meg a választ.

Ezért veszítettünk. ” Vereségre nincs fájdalomcsillapító, csak orvosság: a győzelem Orbán azt is kifejtette előadásában, hogy „ számot kell vetni azzal a ténnyel, hogy egy választási vereséget lelkileg sohasem lehet lezárni.

Mert a választási vereség az folyamatos önvád is és mardosás is.

Az ember azon gondolkodik, hogy mit kellett volna másképp csinálni, és erről beszél újra és újra.

És ezzel az ellenfél érdekét szolgálja.

Ahogy a saját köreinken kívül erről beszélünk, az azt jelenti, hogy a politikai diskurzus rendelkezésére álló teret olyan témával töltjük ki, ami az ellenfélnek jó, nekünk meg rossz.

Arra kell mindenkinek magának válaszolni, hogy értelmes dolog ez?

Nos, tehát az a helyzet, hogy a vereségre nincs fájdalomcsillapító.

Akárhányszor fognak, fogtok önök egymással beszélni a vereségről, nem lesz jobb.

Pont ugyanolyan rossz lesz a beszélgetés végén, mint az elején volt, vagy még rosszabb.

Mert választási vereségre nincs fájdalomcsillapító.

Választási vereségre csak orvosság van.

Egy orvosság: a győzelem.

És még nem lesz újabb győzelem, ez mindig mardosni fog bennünket.

Csak az a kérdés, hogy értelmesen tudunk-e viszonyulni ehhez a helyzethez? ” Játékalapú gyermekkor helyett képernyő-alapú gyerekkor Orbán egy új jelenségről is számot adott a vereséget értékelve.

Beszámolt róla, nyáron elolvasta a vonatkozó angolszász tanulmányok derékhadát, és biztatott másokat is, hogy kutassák ezt a témát.

Azt mondta, az elmúlt 15-20 évben a demokráciákban szavazókorú lett egy korosztály, amelyik nem játékos gyerekkort tud maga mögött, hanem mobil-képernyő alapút.

Orbán szerint ez egyszerűen másképpen „huzalozza be az agyakat”, és erre a jelenségre kiemelten figyelni kell a jövőben, mert ezek a fiatal választók teljesen más elvárásokat támasztanak a politika felé.

Alkotmányos dúlás, a szuverén Magyarország védvonalainak szétverése A helyzetértékeléshez az is hozzátartozik, mit tett a Tisza a választások óta a szuverén Magyarország és a szuverén jobboldal ellen.

Orbán lesújtó képet festett a tiszás dúlásról. „ Mi fölépítettünk egy nemzeti rendszert, amelynek a középpontjában a szuverén magyar állam állt.

Ennek védvonalai voltak.

A hatalmi rendszer az egy védvonalrendszer, van egy szándékot megtestesítő központi akarat, amelyet védvonalak vesznek körül.

Ennek a nemzeti rendszernek az első védvonala az maga az alkotmányos intézményrendszer volt.

Ezt a védvonalat szétverték.

Az elnök, aki ennek a védvonalnak fontos szereplője volt, elmenekült.

Az alkotmánybírók egy része, akik szintén ennek a nemzeti rendszernek a védvonalához tartoztak, első védvonalához, a Mérei-Szabó paktum eredményeképpen becstelenül átálltak.

Egy másik részét eltávolították, a becsületesebbjét, és maradt egy-két becsületes ember, aki ott van, de már kisebbségben.

Ezért az alkotmányos védvonalunkból az elnök is és az alkotmánybíróság is kiesett .” Csakhogy Orbán azt is egyértelművé tette: „ ezeket mind úgy fogjuk kitenni, ahogyan kitették az elődjeiket.

Mindet .” „ És ez nem egy nehéz feladat, mert a cselekvési terünket az ellenfelünk kitágította.

Mert ha mindent csak jogállamilag csináltak volna, akkor most szűkebb lenne a visszacsinálás lehetősége.

De miután jogállamisági kereteket szétrúgták, ezért szabad a pálya.

Csak szavazattöbbség kell hozzá, meg erős szív, meg erős elszántság.

Utóbbi az van, szavazatról meg majd mindjárt beszélünk. ” A Tisza szétzúzta a jobboldal védvonalait is A védvonalak másodika a civil világ volt, az alapítványok, kutatóintézetek, egyetemek, sorolta a Fidesz elnöke.

Itt Orbán szerint nem volt nehéz dolguk a felszámolással, mert a közérdekű vagyonkezelés formája azzal járt, hogy az új többség kétharmaddal felszámolhatta ezt a konstrukciót.

Meg is tették, és ez fájó veszteség.

A harmadik védvonal a média világa.

Itt óriási változások zajlanak világszerte, itt is nagyon komolyak a kihívások, fel kell kötni a gatyát.

A negyedik védvonal a politikusok mentelmi jog általi, konszenzusos védettsége volt, ami azt szolgálta, hogy politikusokat ne lehessen tyúkperekbe rángatni.

De erre mostantól nem lehet számítani Orbán szerint. „ A mentelmi jog kétharmadhoz van kötve, az meg most odaát van, ezért gyakorlatilag minden politikusunk védtelen, és mindegyikre vadásznak is, attól függően, hogy milyen szerepet játszott.

Ezért elsősorban természetesen rám vadásznak, de vannak itt még néhányan, akik ebben a vadasparkban vannak ” – mondta erről.

Hét pont a jobboldal győzelméért Orbán azt is pontokba szedte, hogyan lehet ellenzékből újra kormányra kerülni, és felhívta rá a hallgatóság figyelmét, hogy a pontok szigorúan egymás után következnek.

Utalt a mozaikjobboldali vitákra is, ahol átgondoltabb beszédre kérte a szereplőket, mert a mozaiknak csak akkor van értelme, ha egységes egészet alkot. „ Az első, ahogy mondtam, a romeltakarítás, ezen nagyjából túl vagyunk.

A második leltár.

Ezen is nagyjából túl vagyunk.

Három: stabilizáló döntések a szervezeteinkben.

Most a Mi Hazánkról nem beszélek, az egy másik kávéház, csak a KDNP és a Fidesz ügyére látok én rá eléggé.

Most itt vagyunk, mint említettem, jövő héten pontosan ezeket a stabilizáló döntéseket hozzuk majd meg.

Utána negyedik lépésként stabilizálni kell a jobboldali szavazók körében a pozícióinkat.

A hatodik dolog, ami a kormányra kerüléshez szükséges menetrendben olvasható, az az, hogy meg kell szerezni mindezek után a társadalmi többséget a közvéleményben.

A társadalmi többség.

Most nagyon messze vagyunk, majd beszélek arról, hogy miért fog ez sokkal gyorsabban történni, mint mi gondoljuk, de most csak annyit rögzítenék, hogy ettől messze vagyunk, tehát meg kell szerezni a társadalmi többséget a közvéleményben.

Vagyis az elégedetlenkedőknek a száma, amikor meghaladja az elégedettek számát, akkor nyílik esély, hogy a társadalmi többséget megszerezd.

Ha ez megvan, akkor a társadalmi többséget majd át kell fordítani szavazattöbbséggé.

Ez az utolsó feladat, ez a hetedik.

A sorrend bármilyen megsértése súlyos következményekkel jár.

Ezért az összes olyan, erről majd beszélek hosszabban, agyalás, ami arról szól, hogy akkor hány pártban, hány platformon, hogy kell majd fölállni, meg milyen jelölt, ezek mind feje tetejére állítják a helyes sorrendet, mert az a legvégén jön.

Erről majd beszélhetünk, hogy hogy indulunk a választáson, ha lesz választójogi törvény. ” Gyülekeznek a fellegek a Tisza-kormány felett „ És mi ennek a folyamatnak, a hét lépéses folyamatnak a dinamikája?

És milyen gyorsan történik ez meg? ” – tette fel a kérdés Orbán Kötcsén. „ Ez két dologtól függ.

Az egyik, hogy mi magunk hogyan dolgozunk.

A másik, hogy a kormányzat összeomlása milyen ütemben következik be.

Ez bekövetkezhet gyorsan, bekövetkezhet lassan, bekövetkezhet középtempósan, zűrzavaros formában. ” Szerinte a kormányzati összeomlás alpontjai megjósolhatók: „ No, milyen sorrendben fognak jönni a bajok?

Tehát a kormányzati összeomlásnak milyen alpontjait látjuk majd?

Ennek egy része természetesen hályogkovácsolás, mert nem matematika.

Intuíció, megérzés, tapasztalat, ilyesmi.

Első helyen az önkormányzati csődök következnek majd.

Második helyen az agrárcsődök következnek.

Harmadik helyen a KKV-csődök, negyedik helyen a nyugdíjasok problémái, és összességében a végén egy teljesen leblokkolt és makrogazdasági mutatóiban is megrendült gazdaság.

Ez az a forgatókönyv, ami előtt állunk.

Nem azért, mert ezt kívánjuk, nem azért, mert mi idézzük elő, mert sajnos ezt ha akarnánk, se tudnánk előidézni, ráadásul, nem is akarunk rosszat a hazánknak, egész egyszerűen ez a folyamatok előrejelezhető dinamikája.

Ugyanis az a helyzet, hogy a kormányzat alkalmatlansága, ami 5 hónap után teljesen nyilvánvaló, legalábbis ebben a körben azt hiszem, hogy nyilvánvaló, még ha a nép számára nem is, és a kormányzati inkompetencia természeténél fogva csak ideiglenesen titkolható. ” ÁVH: azért kell nekik, mert félnek Orbán azt mondta a tiszásokról, hogy „ Ők félnek jobban.

És minden reggel attól rettegnek, hogy az aznapi színpadi előadás nem fog sikerülni, és nem az ő témájukról, hanem a valóságról lesz szó, és minden hazugság ki fog derülni egymás után, és nekik ezt kell megakadályozni .” Ezért hoznak létre olyan hivatalokat, mint a jogállamokban ismeretlen jogkörű új ÁVH.

A lelepleződött hazugságokról pedig így fogalmazott: „ Kiderült ugye, hogy az egész környezetszennyezéses kampány egy hazugság volt, ezt másnap jelentette be valamelyik zöld szervezet, hogy Gödön nincsen semmi baj, nincs is azóta gödi ügy.

A másik nagy hazugság a pedofília volt, amit ránk akartak verni, amiről kiderül, hogy ők fizették a hamis vád és hamis tanúkat, semmilyen pedofília bűnünk nincs.

Most van a harmadik nagy lebukás, ami arról szól, hogy az ígéretek nem tarthatók be.

És a negyedik, amikor ki fog derülni, hogy korrupciót kiáltottak mindenhol, de nincs.

Egymás után fogjuk megnyerni a pereket.

Ezt a kormányt én vezettem.

Ebben a kormányban nem voltak korrupciós ügyek .” A jobboldal küldetése változatlan: szuverén Magyarország, mert nem leszünk gyarmat Orbán arra is kitért, hogy a jobboldal „ krédója, a magja, a struktúrában, a politikai struktúrában a helyünket kijelölő dolog, az a szuverén Magyarország, és hogy nem leszünk gyarmat .” „ Mi a Tisza?

És mi a Tisza küldetése? ” – tette fel a kérdést. „ A Tisza küldetése, hogy ismét gyarmatot csináljon Magyarországból.

Erről állapodott meg a külhatalmakkal.

A gyarmattartó neve Brüsszel.

Az eszközei: titkosszolgálati eszközök, Soros-hálózat, multicégek és Brüsszel zsarolása Magyarországgal szemben.

Ez a helyzet.

Ami most történik a Tisza kormányzása alatt, az nem más, minthogy ismét gyarmatot fognak csinálni Magyarországból .” Hogyan csinál gyarmatot az országból újra a Tisza?

Orbán pontosan érzékeltette kötcsei beszédben azt is, hogyan csinál gyarmatot a Tisza Magyarországból: „ meggyőződésem, hogy ezt ígérte meg a mostani kormány Brüsszelnek.

Megígérte, hogy letakarítja a szuverenista, gyarmatellenes nemzeti erőket, Brüsszel ebbe nem szól bele, ezért nem mondanak semmit.

Hiába nyilvánvaló, hogy jogellenes és minden európai normával ellentétes a köztársasági elnök, a politikai verseny kizárása, nem csak az én esetemben, képviselők esetében is.

Brüsszel azért nem szól semmit, mert ez a deal része.

Hogy ti, kedves Tisza, letakarítjátok a szuverenista nemzeti erőket Magyarországon.

Elintézitek nekünk, hogy még egyszer az nem történhet meg, ami az elmúlt 16 évben volt.

Mert az elején ez még csak bankadót jelent, aztán amikor komolyabbra fordulnak a dolgok, akkor majd kiderül, hogy a migráció se megy, ha még komolyabbakra, akkor kiderül, hogy háború van, és ezek a végén még kimaradnak belőle, miközben Európa háborúba akar menni.

Odaküldtek nekünk egy miniszterelnököt, aki ott vétózgat nekünk olyan ügyekben, amiben egész Európa sorsa megfordulhat.

Ez még egyszer nem fordulhat elő, és a Tisza ezt teljesíti.

Elfoglalták a politikát ." "A megállapodás másik és nagyobb része az az, hogy elfoglalják a gazdaságot is.

Át fogják adni a gazdaságot, a magyar gazdaságot, amit nagy nehezen visszamagyarosítottunk: energiaszektor, bankszektor, sorolhatnám tovább, telekommunikáció, ezeket vissza fogják adni a külföldieknek.

Az Eon-nak adtak 230 milliárd forintot, miközben a Tigáznak meg nullát, 230 milliárd vissza nem térítendőt.

Az általunk széndioxid-kvótával megvámolt cégeknek visszaadtak 100 milliárdot, csak most, az utóbbi napokban.

Öt hónap se telt el. 230-100 milliárd, sorolhatom tovább.

Megy ki a pénz.

És tönkre fogják tenni a nagy magyar cégeket, és át fogják adni a külföldieknek.

Ami teret mi elfoglaltunk a külföldiektől, mert 2010-ben, ne felejtsük el, hogy az energiaszektorban, a bankszektorban, a médiaszektorban 80%-os külföldi, azon belül is német tulajdon volt.

Ezeket mi nem úgy, mint ők, nem újkomcsi módra, hanem polgári módon, szépen lassan 16 év alatt kivásároltuk, megvettük, betársultunk és így tovább.

Ezt most mind vissza fogják venni.

Ez a megállapodás lényege.

Ez a gyarmati lét lényege.

Úgyhogy elfoglalták a politikát és most át fogják adni a magyar gazdaságot is.

Ha lenne kedvem humorizálni, mint ahogy nincsen, akkor azt mondanám, hogy Brüsszelben azt mondták, kaptok tőlünk pénzt, és ti lehettek a legvidámabb gyarmat.

A baj az, hogy Brüsszelben sincs elég pénz.

Úgyhogy vidámság nem lesz, gyarmat az meg van.

Most itt tartunk. ” Két világkép: szuverén jobboldal és a gyarmati lelkű baloldal Orbán szerint mindebből tökéletesen kirajzolódik a két világkép: „ ha meghatározzuk a politikai teret, akkor azt látjuk, hogy itt van két stratégia, két kultúra, két világkép.

Egy baloldali, meg egy jobboldali.

A baloldali elfogadja, sőt közreműködik abban, hogy Magyarország gyarmat legyen, a jobboldal pedig szuverén Magyarországot akar.

A baloldal önkényt akar, a politikai ellenfelek