A Miniszterelnökség nyilvánosságra hozta annak a vizsgálatnak az eredményét, ami az egykori Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) 2024 és 2026 közötti kommunikációs költéseiről szólt.

Az ügyben hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen feljelentést is tettek.

A minisztérium tájékoztatása szerint a hivatal működésének alig két és fél éve alatt összesen mintegy 3 milliárd 670 millió forintot költött kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra a Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft. alkotta, Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó konzorciumnál.

Ez a teljes költségvetésének több mint negyede. „Mindenképpen vizsgálni kell, hogy ezen célokra egy forintot is hogyan költhetett az SZH, amikor semmilyen általános kommunikációs, reklám-, kampány- vagy imázsépítési közfeladata nem volt, a törvény a kutatóintézet feladatai között szakmai konferenciák szervezését és szakmai kiadványok megjelentetését nevesítette” – írja a Miniszterelnökség közleménye.

Néhány tételt külön is felsoroltak: A hivatal 15 vitaest megszervezésére bruttó 61,3 millió forintot költött.

A résztvevők számára biztosított, állófogadással egybekötött svédasztalos ellátás önmagában netto 19,7 millió forintba került, fejenként mintegy 19 ezer forintos költséggel.

Bruttó 163,4 millió forintért rendelt meg a hivatal egy hatrészes dokumentumfilm-sorozatot 2025 elején.

A projekt szakmai beszámolója alapján a film egy kétnapos, előadásokból és kerekasztal-beszélgetésekből álló konferencia eseményeit dolgozta fel.

A rendelkezésre álló dokumentumokból az sem derül ki egyértelműen, hogy a több mint 160 millió forintból elkészült sorozatot hol és milyen közönségnek mutatták be. 110 millió forintba került az adófizetőknek az idei március 15-i drónshow, szintén az SZH megbízásából.

Az ezer drónért elszámolt 65 millió forintos napi bérleti díj több volt, mintha a hivatal megvette volna a szerkezeteket.

Idegen nyelvű tájékoztató videókra több mint 70 milliót fordítottak, holott magyar-angol, angol-magyar, francia-magyar és francia-angol nyelvű okleveles szakfordító is az állomány tagja volt, és art directortól kreatív szakembereken keresztül videós anyagok elkészítéséhez és utómunkálataihoz tudással rendelkező személyek álltak az SZH alkalmazásában.

Belső szervezetépítésre is költött a hivatal, összesen több mint 13 millió forintot fizettek ki mikulásünnepségekre, mintegy 40,5 millióért pedig kétnapos csapatépítő tréninget finanszíroztak, amelynek csak a szervezési díja 2 millió forint volt, és amelyre napi 710 ezer forintért béreltek projektort.

Ezek a kommunikációs költések azért is furcsák, mert eközben az SZH-nak 22 fős Közkapcsolati Igazgatósága működött havi több tizmilliós fizetésből, amelynek feladatai közé tartozott a kreatív kampányok megalkotása, alternatív megjelenési formák szervezése, valamint a hivatal külső és belső rendezvényeinek megszervezése és megvalósítása.

Emellett külön, hatfős Sajtóirodával is rendelkezett a hivatal, havi több mint 10 millió forintos személyi költséggel.

A Sajtóiroda munkatársai önéletrajzuk szerint tapasztalt újságírók, szerkesztők, social media-, online kommunikációs szakemberek és televíziós szerkesztő-riporterek voltak.

Ennek ellenére a hivatal a kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok jelentős részét külső vállalkozásoknak szervezte ki, milliárdos nagyságrendben – írja a minisztériumi közlemény.

A Fidesz politikai érdekeit kiszolgáló hivatal megszüntetése Magyar Péter kampányígérete volt, amit a választás után is megerősített .

Az új Tisza-kormány ennek megfelelően már első intézkedései között nekiment a 2023-ban létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatalnak: a május 20-án benyújtott első alkotmánymódosítási csomag részeként kezdeményezte a Fidesz-korszak egyik leginkább rendszerhű intézményének felszámolását.

A hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslat aztán június 2-án fel is került a Parlament honlapjára, amelyben az előterjesztő, Melléthei-Barna Márton három rövid, meglepő tisztasággal megfogalmazott pontban foglalta össze az indoklást: 1: Az Országgyűlés megállapítja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált. 2: A Szuverenitásvédelmi Hivatal valódi célja az volt, hogy politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre. 3: Mivel a fenti tevékenység nem kívánatos egy alkotmányos demokráciában, ezért az Országgyűlés e törvénnyel megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.

A döntés ellen a Fidesz és a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, Lánczi Tamás is tiltakozott .

Utóbbi szerint a hivatal megszüntetése „brüsszeli megrendelésre” történik, az egykori kormánypárt pedig azzal érvelt, hogy a Tisza éppen akkor számolja fel „Magyarország egyik legfontosabb önvédelmi intézményét”, amikor az ország szuverenitását keletről és nyugatról is a legsúlyosabb kihívások fenyegetik.

Ennek ellenére, amikor a törvényjavaslat június 8-án az Országgyűlés igazságügyi bizottsága elé került, az ellenzékbe került Fidesz látványosan elengedte az ügyet.

A bizottság érdemi vita nélkül támogatta a javaslat tárgysorozatba vételét, Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter mindössze két mondatban érintette a kérdést, két másik fideszes bizottsági tag pedig szót sem kért.

Hosszabb hattyúdalra a törvény általános vitáján, június 9-én került sor, ahol az ülést felvezető Magyar Péter hosszan búcsúztatta azt a szervezetet, aminek saját szavai szerint intellektuális teljesítménye csak negatív tartományban értelmezhető: „ büszkének kell lennünk, hiszen az illiberális Orbán-rendszer jogállamot lebontó rombolásának egyik legfontosabb ékkövét helyezzük oda, ahová való: a történelem szemétdombjára ”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését végül június 30-án szavazta meg az Országgyűlés.

Pár nappal előtte megkérdeztük Lánczi Tamást, a hivatal egykori elnökét: A Szuverenitásvédelmi Hivatal kommunikációs költései kapcsán tett fejlenetés a 24. a különböző tárcák által mindezidáig benyújtott feljelentések sorában.

Ezek ezen az oldalon megtalálhatók. ]]>