Bárki véleményezheti, hogyan válasszák meg Polt Péter utódját

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta hétfőn az Igazságügyi Minisztérium az Alkotmánybíróság működését érintő törvénytervezetet.

A dokumentumokat augusztus 4-éig lehet véleményezni .

A tervezet legfontosabb része az Alkotmánybíróság elnökének megválasztását szabályozza.

Arról már a júliusban hatályba lépett tizenhetedik Alaptörvény-módosítás döntött, hogy a testület vezetőjét a jövőben ne az Országgyűlés, hanem ismét maguk az alkotmánybírák válasszák meg.

A most közzétett normaszöveg ennek az eljárását dolgozza ki.

A pályázati felhívást a testület három legidősebb tagja készítené el.

Az elnöki posztra kizárólag hivatalban lévő alkotmánybíró jelentkezhetne, írásos pályázatát lezárt borítékban kellene eljuttatnia a főtitkárhoz.

Bár a kormány nyilvános pályázati eljárásról ír, a normaszöveg alapján maga a felhívás lenne nyilvános: a beérkezett pályázatokat az Alkotmánybíróság tagjai tekinthetnék meg.

Arról nem rendelkezik a tervezet, hogy a jelentkezők anyagait a szélesebb nyilvánosság is megismerhetné.

Az elnököt három évre választaná meg a teljes ülés.

A győzelemhez az összes hivatalban lévő alkotmánybíró több mint felének szavazata kellene.

Ha az első fordulóban senki nem szerezne többséget, a két legtöbb szavazatot kapott jelölt között legfeljebb három további fordulót tartanának.

Eredménytelen választás esetén új pályázatot kellene kiírni.

Az első ilyen pályázati eljárás szeptember 1-je után indulhatna el.

Polt Péter távozására készülnek Az időzítés azért fontos, mert az Alaptörvény tizenhetedik módosítása alapján szeptember 1-jén megszűnik a hetvenedik életévét betöltött alkotmánybírák mandátuma .

Polt Péter jelenlegi elnök mellett Haszonicsné Ádám Máriának , Juhász Miklósnak és Lomnici Zoltánnak is távoznia kell a testületből.

Poltot a Fidesz–KDNP parlamenti többsége 2025 júniusában választotta az Alkotmánybíróság elnökévé, nem sokkal azután, hogy a korábbi legfőbb ügyész a testület tagja lett.

A 24.hu már a jelölése előtt megírta, hogy a lépéssel az azóta már távozott kormánypárti többség hosszú időre elrendezte volna az Alkotmánybíróság és az ügyészség vezetését is.

A mostani változtatással az Országgyűlés közvetlen befolyása megszűnne az AB elnökének kiválasztására.

A politikai befolyás lehetősége ugyanakkor nem tűnne el teljesen, hiszen az alkotmánybírákat továbbra is a parlament választja meg kétharmados többséggel.

A testület összetétele közben gyorsan változik.

Hende Csaba alkotmánybírói megbízatása már a tizenhetedik módosítás hatálybalépése után megszűnt.

A Fidesz ezt jogellenesnek tartja , ezért nem vett részt az utódja kiválasztásában.

Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága hétfőn Sonnevend Pál megválasztását támogatta , míg a Mi Hazánk jelöltje, Schiffer András nem kapta meg a szükséges támogatást.

Hack Péter jogászprofesszor szerint Sonnevend kiváló jelölt, ugyanakkor a jelölés módját bírálta , mert úgy látja, a Tisza egypárti eljárása ebben nem különbözik érdemben a Fidesz korábbi gyakorlatától.

A Fidesz 2011-ben vitte a parlamentbe az elnökválasztást A tervezet lényegében a 2011 előtti rendszert állítaná vissza.

Korábban az alkotmánybírák három évre maguk közül választották meg a testület elnökét.

Az idén már tizenhetedjére módosított fideszes Alaptörvény ezt a jogot az Országgyűléshez telepítette, vagyis akkor már a Fidesz-frakció döntött arról , hogy Paczolay Pétert támogatja, majd a parlament választotta meg a testület élére.

A mostani kormány indoklása szerint az elnökválasztási jog visszaadása az Alkotmánybíróság függetlenségét szolgálja.

Az intézményi önállóságot erősítené az is, hogy a testület ismét maga készíthetné el költségvetési javaslatát és annak végrehajtási beszámolóját, amelyeket a kormánynak változtatás nélkül kellene az Országgyűlés elé terjesztenie.

Az AB éves költségvetése nem lehetne alacsonyabb az előző évinél.

A fontosabb alkotmánybírósági döntéseket ismét meg kellene jelentetni a Magyar Közlönyben.

Január 1-je óta ezeket az Alkotmánybíróság Határozatai című külön hivatalos lapban teszik közzé.

A működés folyamatosságát is biztosítanák arra az esetre, ha az elnök és az elnökhelyettes egyszerre lenne akadályoztatva: ilyenkor nem az elnök által előzetesen kijelölt tag, hanem automatikusan a legidősebb alkotmánybíró vezetné a teljes ülést.

A tervezet eltörölné azt a január óta hatályos szabályt is, amely szerint az Országgyűlésnek a köztársasági elnök tartós akadályoztatását megállapító döntését aláírás előtt az Alkotmánybíróságnak kell megvizsgálnia.

Ez nem azonos azzal az eljárással, amelyben Sulyok Tamás megbízatását megszüntették: arról közvetlenül a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás rendelkezett.

A jogszabály a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

Az Igazságügyi Minisztérium hatásvizsgálati lapja szerint a tervezet vizsgálata egy munkanapot vett igénybe, a változtatásoknak pedig nem lenne kimutatható költségvetési hatásuk.

The post Bárki véleményezheti, hogyan válasszák meg Polt Péter utódját first appeared on 24.hu .