Új módszert fejlesztettek ki magyar kutatók, amellyel kimutatható, hogyan jutnak be a baktériumok az emberi sejtekbe, milyen károsodást okoznak, és hogyan változik a viselkedésük más baktériumok vagy gyógyszerek jelenlétében.
Eredményük a jövőben veszélyes baktériumtörzsek felismeréséhez, gyógyszerjelöltek vizsgálatához és új probiotikus megközelítések fejlesztéséhez is használható lehet – derül ki a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) közleményéből .
Nyomon követhetővé tették a baktériumokat az emberi sejtekben A hagyományos átlagoló mérések jellemzően a szervezetben jelenlévő összes baktérium mennyiségét mutatják csak ki, így a fertőzéssel kapcsolatban sok részlet rejtve maradhat.
Ugyanakkora mennyiségű baktérium ugyanis számos különböző fertőzési mintázathoz vezethet: bizonyos esetekben sok sejtbe kevés baktérium jut, de olyan is előfordul, hogy csak néhány sejt fertőződik, azokban viszont nagy mennyiség halmozódik fel.
A magyar kutatók által létrehozott, MALVINA nevű rendszer viszont fluoreszcensen megjelölt baktériumokat azonosít az emberi sejtekben, majd gépi tanulással elemzi a mikroszkópos képeket, így láthatóvá teszi ezeket a különbségeket.
A módszer egyik ereje, hogy sejtről sejtre látjuk a fertőzés részleteit.
Meg tudjuk különböztetni, hogy sok sejtbe jut be kevés baktérium, vagy néhány sejtben halmozódik fel nagy mennyiség, és közben azt is látjuk, milyen károsodást okoznak – idézi Szegedi Biológiai Kutatóközpont közleménye Bognár Bencét , a MALVINA-ról szóló tanulmány egyik első szerzőjét.
HUN-REN SZBK Genotoxikus, vastagbéldaganathoz társított baktériumtörzzsel fertőzött emberi sejtek mikroszkópos képe.
A módszer nagy előnye az is, hogy ugyanabban a sejtben lehet vele mérni a baktériumok jelenlétét és a gazdasejt károsodását, így pontosabb kép rajzolódik ki a fertőzés következményeiről.
Ráadásul azt is képes feltárni, hogy különböző baktériumok milyen hatással vannak egymásra, ha egyszerre kerülnek kapcsolatba az emberi sejtekkel.
A kutatás eredményei alapján bizonyos kórokozók elősegíthetik más baktréiumok sejtekbe jutását, ugyanakkor versengés is kialakulhat köztük, és gátolhatják egymás bejutását a sejtekbe.
Óriási gyógyászati jelentősége lehet az új magyar módszernek A kutatók antibiotikumokat és más vegyületeket is teszteltek.
Az egyik legérdekesebb megállapításuk az volt, hogy a baktériumok számának jelentős csökkenése nem feltétlenül jelent kisebb fertőzési kockázatot.
Egyes kezelések után ugyanis hiába maradt kevesebb baktérium életben, a túlélők több emberi sejtet fertőztek meg.
Ebből az következik, hogy egy gyógyszernél nemcsak azt érdemes vizsgálni, hány baktériumot pusztít el, hanem azt is, hogyan változtatja meg a túlélők viselkedését.
A MALVINA képes feltárni, hogy egy baktérium jelenléte fokozza-e egy vegyület emberi sejtekre gyakorolt toxicitását, illetve hogy egy kezelés a baktériumok elpusztítása mellett a károkozó képességüket is csökkenti-e.
HUN-REN SZBK Ezek a több millió egyedi emberi sejt mérési adatain alapuló grafikonok szemléltetik a fertőzés és a gazdasejt-károsodás közötti különbségeket, feltárva az egyes baktériumtörzsek eltérő virulenciaprofilját.
A rendszer nagy számú egyedi sejt automatizált elemzésére képes, így akár sejtek millióinak viselkedése is összehasonlítható különböző baktériumtörzsek és kezelések esetén.
Ennek köszönhetően számos területen lehet majd a jövőben hasznos.
A MALVINA abban hoz újat, hogy a sejtről sejtre történő elemzést nagy áteresztőképességű vizsgálatokkal kapcsolja össze.
Ez a jövőben segíthet a különösen veszélyes baktériumtörzsek korai felismerésében, gyógyszerjelöltek gyors szűrésében, illetve olyan probiotikus baktériumok azonosításában, amelyek képesek csökkenteni egy kórokozó virulenciáját.
Vagyis nemcsak azt kérdezhetjük, hogy mi pusztítja el a baktériumot, hanem azt is, hogy mitől válhat kevésbé veszélyessé – fogalmazott Lázár Viktória , a tanulmány egyik társszerzője.
A MALVINA jelenleg szabadalmi eljárás alatt áll, a kifejlesztéséről és képességeiről készült tanulmány a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Nature -ben jelent meg.
További tudományos híreink alább olvashatók: Szintetikus emberiséget alkotott egy magyar kutató Új pókfajt találtak a világ legnagyobb pókhálójában Először sikerült kimutatni egy ritka molekulát az űrben Bolygóütközések nyomait figyelték meg magyar kutatók a James Webb űrtávcsővel Avar harcosok sírjait fedezték fel a kecskeméti katonai repülőtéren The post Nyomon követhetővé teszi a baktériumokat a magyar kutatók új módszere first appeared on 24.hu .
Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.