Nagy Gábor Bálint eddig bírta a választás után megtáltosodó ügyészség élén

Augusztus 25-ével távozik posztjáról Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész, aki az egyik olyan „Orbán-báb” volt, akit Magyar Péter még a kampányban lemondásra szólított fel, majd ezt megismételte a választási győzelem után.

Ő is megkapta a május 31-i határidőt, mint Sulyok Tamás, de ő sem távozott akkor.

Míg Sulyokot a tiszás többség alaptörvénymódosítással fosztotta meg hivatalától július 20-ával, addig a legfőbb ügyészt a törvény a helyén hagyta.

Magyar Péter többször is távozásra szólította fel Nagy Gábor Bálintot, viszont hétfőn a parlamentben már szintet lépett, és arra kérte a köztársasági elnöki jogköröket onnantól ellátó Forsthoffer Ágnest, hogy terjessze a Ház elé a legfőbb ügyész mandátumának lezárását, visszahívását.

A képviselők pedig megfontolják a javaslatot.

Az ügyészségről szóló törvény értelmében a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés határozatával felmentheti a legfőbb ügyészt megbízatása alól, ha a legfőbb ügyész neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni a megbízatásából adódó feladatainak.

Forsthoffer ilyen javaslatot nem készített, vagy legalábbis az nem szerepel sem a Sándor-palota, sem a Parlament honlapján.

Magyar Péter hétfőn azzal érvelt, Nagy másfél éves legfőbb ügyészsége alatt semmi nem történt a Magyar Nemzeti Bank alapítványainál, az aranykonvoj-ügyben követelt vizsgálata sem indult el.

Magyar szerint az ügyészségen próbálták eltussolni az ügyet a legfőbb ügyész segítségével, nehogy Orbán Viktorig érjenek a szálak.

Az aranykonvoj-ügy Magyar a vizsgálatot azután rendelte el a NAV-nál, a TEK-nél és az érintett szolgálatoknál, hogy megírtuk, egy NAV-os belső jelentés szerint törvénysértően járhatott el a Legfőbb Ügyészség az aranykonvojügyben.

A NAV a Legfőbb Ügyészség kijelölésére járt el az ukrán pénzszállítókkal szemben, akikre a TEK csapott le az alacskai pihenőnél.

A rajtaütést megalapozó feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója továbbította, közvetlenül Nagy Gábor Bálintnak címezve.

A gyanú pénzmosás volt.

Ezt a feljelentést továbbították a NAV felé, de a belső jelentésben felmerült, hogy a Legfőbb Ügyészség nem jogszerűen járt el „a nyomozás elrendelésére vonatkozó álláspont és az eljáró hatóság kijelölése kapcsán”.

Például azért, mert nem a szabályoknak megfelelően, vagyis határozatban történt a kijelölés, és a felderítést sem a NAV végezte az ügyben, holott azt a jogkört nem lehet elvonni.

A Legfőbb Ügyészség korábbi megkeresésünkre visszautasította a megállapításokat.

Azt közölték, az akcióról csak utólag szereztek tudomást, a pénzmosás egyszerű gyanúja a rendelkezésre álló adatok alapján fennállt, a kijelölés pedig megfelelt a büntetőeljárási törvény rendelkezéseinek.

Azt, hogy valami mégsem lehetett rendben, mutatta, hogy június 8-án lemondott Fürcht Pál főügyész , a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője.

Azért mondott le, mert szakmai nézetkülönbség volt közte és a Legfőbb Ügyészség illetékes szakfőosztálya között, méghozzá elsősorban az aranykonvoj-ügyben.

A KNYF az ukrán pénzszállítók jogellenes fogvatartásának gyanúja miatt nyomoz.

A három nappal később megjelent közlemény szerint „ezen ügyben egyes nyomozástaktikai kérdésekben – bizonyos nyomozati cselekmények és a gyanúsítottként potenciálisan szóba jöhető személyek kihallgatásának sorrendje miatt – szakmai vita alakult ki a KNYF és a szakfőosztály vezetője között.

A Legfőbb Ügyészség szakfőosztálya szakmai álláspontja szerint egyes magas beosztású érintettek kapcsán már most megfogalmazódott bűncselekmény megalapozott gyanúja, míg a nyomozó ügyészség az eljárási cselekmények más sorrendjét preferálta.” Ennél bővebbet nem tudni, mindenesetre nem sokkal később gyanúsítottként hallgatták ki Hajdu Jánost, a TEK korábbi vezetőjét.

Egy állítólagos ügyészségi dokumentumban Orbán Viktort is a „lényeges döntést, utasítást hozó személyek” közé sorolták .

Hajdu azt vallotta , a rajtaütés napján ülésezett a terrorellenes koordinációs bizottság, amin ott volt Orbán Viktor , de a művelet nem került szóba.

Őt két nappal korábban Farkas Örs, a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár hívta fel, de a Telex korábban azt írta, információik szerint Orbán Viktor döntött a rajtaütésről.

Fürcht Pál lemondása után mindenesetre a legfőbb ügyész egy másik egységet jelölt ki arra, hogy felügyelje a KNYF nyomozását, és közölték, „a legfőbb ügyész többször kinyilvánította és írásos utasításba is adta, hogy a nyomozó ügyészségnek az ügy minden szálát ki kell vizsgálnia, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint.” ]]>