Kisebb botrány rázta meg az egyik legjelentősebb ázsiai kortárs művészeti kiállítás, a pénteken kezdődő (és november közepéig nyitva tartó) 16.

Kvangdzsui Biennálé megnyitó rendezvényét, miután a kínai küldöttség bejelentette, hogy a tajvani pavilon jelenléte miatt visszavonja részvételét a dél-koreai kiállításon.

A kínai pavilon kurátorai a megnyitó előtti nap azzal indokolták a döntést, hogy a biennálé szervezői voltaképp elismerték a Kína által saját területként kezelt sziget függetlenségét azzal, hogy Tajvanról nevezték el a tajvani művészek által felállított pavilont.

A szervezők eredetileg a „Tajvani Nemzeti Szépművészeti Múzeum” pavilonját vették jegyzőkönyvbe, de a résztvevő művészek kérésére végül engedélyezték a „Tajvan Pavilon” elnevezést.

A kínai művészek állítólag teljes bojkottra készülnek, igaz a Washington Post riportja szerint pénteken a kínai résztvevők még nem pakolták el festményeiket, szobraikat és egyéb munkáikat.

A látszólag ártatlan eset komoly diplomáciai feszültséggel fenyeget Dél-Korea és Kína között, miközben a tavaly hivatalba lépett dél-koreai elnök, I Dzsemjong eddig óriási erőfeszítéseket tett, hogy javítsa a két ország közötti politikai és diplomáciai köteléket.

Miközben Kína és Dél-Korea fontos kereskedelmi kapcsolatot ápol egymással, Peking hideg és bizalmatlan, de minden más nagyhatalomhoz képest megengedőbb viszonyt tart fenn Észak-Koreával.

A két ország – mármint Kína és Dél-Korea – speciális kapcsolatát az ilyen szimbolikus nézeteltérések is könnyen kibillenthetik egyensúlyából.

A biennálé elnöke, Jun Bum-mo a pénteki megnyitón sajnálatát fejezte ki, amiért a kínai művészek távolmaradnak a programtól, és ezzel kellemetlen helyzetet teremtettek a két ország között, többször elismételve, hogy minden áron el akarták kerülni a diplomáciai nézeteltérést.

Ez nem hatotta meg Pekinget: a szöuli kínai nagykövetség szerint az eset aláásta a két ország közti politikai kapcsolat alapjait.

A kínai külügyminisztérium ezen túl szóvá tette azt is, hogy a szervezők „csökönyösen ragaszkodtak a hibás gyakorlathoz, lehetővé téve Kína Tajvan régiója számára, hogy a jogállásával teljesen összeegyeztethetetlen megnevezés alatt vegyen részt a rendezvényen.” A dél-koreai külügyminisztérium később minden fórumon hangsúlyozta, hogy a döntés nem kormányzati, hanem a szervezők szintjén született, és mindent elkövetnek, hogy az ne rontsa a két ország közti kapcsolatot.

Hangsúlyozták, ohgy Dél-Korea Tajvannal kapcsolatos politikájuk nem változott.

Ahogy azt a New York Times vonatkozó riportja is aláhúzza , Dél-Korea az Egyesült Államokhoz hasonlóan az „egy Kína” elvet követi, vagyis elismeri Kína azon politikai meggyőződését és álláspontját, hogy Tajvan Kína része, és csak nem hivatalos kapcsolatokat tart fenn a tajvani kormánnyal.

Kérdés, hogy az incidens mennyire viseli majd meg a két ország kapcsolatát.

Az 1994-ben először megrendezett Kvangdzsui Biennálé a legjelentősebb kortárs művészeti seregszemle Ázsiában, amit kétévente rendeznek meg.

Az idei kiállítás a „Változtasd meg az életed!” cím alatt fut.

Kvangdzsu városa a dél-koreai demokrácia szimbólumának számít: 1980 májusában a város polgárai szembeszálltak Cson Duhvan katonai diktatúrájával.

A lázadást a hatalom ugyan leverte, és véres megtorlás vette kezdetét, de a kvangdzsui felkelés fontos mérföldkő volt a demokratikus mozgalmak megerősődésének folyamatában, amely végül a diktatúra 1987-es bukásához vezetett. ]]>